Hogyan jutott el Indonéziába az iszlám és hogyan lett a legelterjedtebb vallás ott?

Hahó!

Magyar történész,ott Indonéziában!

Van egy érdekes kérdés CSAK neked,mert mi,itt a világ más tájain,csak baromságokat tudunk összehordani a fantáziánkból!

Igazán válaszolhatnál,valami hitelest!

Nem tudom mennyire fontos vagy életbe vágó ez a kérdés, de tény, hogy egy titkos hatalom pénzeli őket és ellátja fegyverekkel is. Gondolkozz USA-ban Oszama Bin Láden. USA pénzelte, aztán átverte, azaz kihasználta. USA hozta létre az ISIS-t is. Titkos hadművelet és terv a közel-keleti területeken, országokban.

Kérdés nem az, hogy hogyan, hanem hogy milyen szervezet által. Ki által és mi célból.

Cél a terület hódítás, olajmezők és olajkutak elfoglalása. Az arabok elűzése hazájukból, miközben Európába is beköszönt a KÁOSZ a bevándorló migránsok által. De már régóta megvan a forgatókönyv erre és arra is, hogy Európába ki csinál majd rendet és ki hozza el majd a Békét és Biztonságot.

#2

A legfrappánsabban láttatod a világot.

-

Mi az, amit nem járt át a globalizációs (háttér)-politika?

-

Vallási megoszlás[szerkesztés]

Indonézia vallási megoszlása. A lakosság többségének vallása:

sötét- és világoszöld: iszlám

citromsárga: protestáns

rózsaszín: katolikus

vörös: hindu

narancs: buddhista

Indonézia etnikumainak térképe

Indonézia fő vallása az iszlám, a 2000. évi népszámlálás adatai szerint a lakosság 88%-a iszlám hitűnek vallotta magát, ezzel az ország a világon a legnagyobb muszlim lakossággal rendelkező ország volt. Mielőtt a kereszténység, valamint az iszlám elérkezett a maláj szigetvilágba, a térségben az indiai vallási filozófiák voltak mértékadó helyzetben, a hinduizmus és a buddhizmus tanai uralták az indonéz népességet. Az iszlám vallást egykor elsősorban Jáván és Szumátrán gyakorolták, de az 1980-as években folytatott, úgynevezett „transzmigrációs program” (lásd alább) eredményeként a Balin, Borneón, Celebeszen, a Molukka-szigeteken és Pápuán élő muzulmánok száma jelentősen megnövekedett. A lakosság többi részében körülbelül 8%-kal részesednek a keresztény vallású emberek (akiknek háromnegyede protestáns, a maradék pedig katolikus hitű), 3% hindu, míg a buddhisták körülbelül 1%-ot érnek el. Az országban elhanyagolható létszámú zsidó vallású közösség is él.

Az indonéz hitvilág egyébként túl komplex ahhoz, hogy bármelyik nagy világvallásnak teljes egészében megfeleljen. Különösen Jáva szigetén nagyszámú muszlim él, akik egy nemortodox, a hinduizmussal valamelyest keveredett iszlám, az Abangan tanait követi. Az egész szigetvilág népi hiedelmeit, tradícióit jelentősen befolyásolják a hindu hagyományok és gondolatok. Indonéziában az Alkotmány szerint vallásszabadság van, de vallásnak lennie kell: minden állampolgár köteles megjelölni az állam felé, hogy milyen vallású. Így azután létezik az országban egy csendes tömeg, aki ugyan „hivatalosan” muzulmán vallású, de nem követi a vallás rituáléit, valójában teljesen világi életet él.

-

AMI LENTEBB KÖVETKEZIK, AZ KÉSZ SZÍNHÁZ, VALLÁSI SZEMPONTBÓL - DE MONDHATNI, KALEIDOSZKÓP

-

Évszázadokkal időszámításunk kezdete előtt már kereskedelmi utak vezettek Indiába és Kínába. A kereskedelemnek alapvető szerepe volt az indonéz történelem minden korszakában.

A kereskedelem miatt virágzott fel a 7. században a hatalmas Srivijaya tengeri királyság is. Életében fontos szerepet játszott a hinduizmus és a buddhizmus. A 8. és a 10. század között a földművelésből élő buddhista Sailendra és hindu Mataram dinasztiák vetélkedtek Jáva belsejének birtokáért. A vallási építészet nagyszabású emlékeit hagyták maguk után, ilyen a Sailendra államban Borobudur és Mataram államban Prambanan. Kelet-Jáván a 13. század vége felé alapították meg a hindu Majapahit királyságot. Ennek befolyása csaknem az egész mai Indonéziára kiterjedt Gajah Mada uralkodása alatt. Ezt az időszakot szokás az indonéz történelem aranykorának tekinteni.

Bár muszlim kereskedők Délkelet-Ázsiában már Mohamed fellépését közvetlenül követően is jártak, az első bizonyítékok helybeli muszlim lakosságra a 13. századból, Észak-Szumátráról erednek. Más vidékeken fokozatosan terjedt el az iszlám, Jáván és Szumátrán a 16. század végére lett domináns. A legtöbb vidéken az iszlám keveredett korábbi kulturális és vallási képzetekkel, amely sajátos színezetet ad Indonézia, de különösen Jáva muszlim vallásgyakorlatának.

Borobudur, a buddhisták fő temploma Jáva szigetén

Amikor a portugálok a 16. század elején ideérkeztek, számtalan szétszórt pici államot találtak. Ezek az államok majdnem védtelenek voltak a portugálokkal szemben és később más európaiakkal szemben is, akik a fűszer-kereskedelemre kívánták rátenni a kezüket.

A 17. században a hollandok váltak a legerősebb európai hajós nemzetté, az indonéz szigetvilágból kiszorították a spanyolokat és a portugálokat (kivéve a Timor szigetén elhelyezkedő Portugál Timor gyarmatukat, ma Kelet-Timor. A Holland Kelet-indiai Társaság kereskedelmi tevékenységének beindulásával megalapozódott Hollandia befolyása Indonéziában. Ez a magánvállalkozás állam volt az államban, saját flottával és hadsereggel rendelkezett, így fokozatosan kiterjesztette befolyását a politikai életre is. A britekhez hasonlóan a hollandok is helyi vazallusok segítségével közvetett módon gyakorolták a hatalmat. Azután, hogy a Batáviai Köztársaság (Napóleon holland bábállama) 1799-ben feloszlatta a Kelet-indiai Társaságot, a napóleoni háborúkat követően Kelet-Indiát 1815-ben a Hollandiai Egyesült Királyság gyarmata lett. A holland korona legfontosabb gyarmata volt.

A 19. században bevezetett agrártermelési rendszer (Cultuurstelsel) bevezetésével Jáván hatalmas ültetvények művelésére kényszerítették a helyi parasztokat, ami végre meghozta Hollandia számára azt az extra profitot, amit Holland Kelet-indiai Társaság nem volt képes biztosítani. Az 1870 után következő liberálisabb gyarmati uralkodás során ezt a termelési rendszert eltörölték, majd 1901-ben a hollandok bevezették az ún. Etikus Politikát, amely korlátozott politikai reformokat tartalmazott. Jelentősen megnőttek gyarmati befektetések.

A második világháborúban, miközben Hollandia német katonai megszállás alatt állt, 1941 decemberében Japán öt oldalról támadást indított Jáva szigete és Holland Kelet-India létfontosságú ellátási vonalai ellen. Bár Japán 1942 márciusában elfoglalta Jávát, képtelen volt olyan hazai vezetőt találni, aki kész lett volna együttműködni velük a hollandok ellen. A japán megszálló parancsnok végül elrendelte Sukarno szabadon bocsátását, és Sukarno, börtönszigetét elhagyva, 1942 júliusában Jakartába érkezett. Sukarno és társai együttműködtek a japán megszállókkal. 1945-ben, a háború vége felé, Sukarno felismerte, hogy kiváló lehetősége nyílt az ország függetlenségének kikiáltására. Japán egyetértésével megalakította a függetlenséget előkészítő bizottságot, majd 1945. augusztus 17-én, Mohammad Hatta társaságában kikiáltotta Indonézia függetlenségét.

A szövetségesek természetesen megpróbálták visszaállítani hatalmukat elvesztett területeik fölött, így a Holland Királyi Hadsereggel együtt csapatokat küldtek az ország elfoglalására. Indonézia függetlenségi háborúja 1945-től egészen 1949. december 27-éig tartott, amikor engedve a nemzetközi nyomásnak, Hollandia elismerte Indonézia függetlenségét. Sukarno lett az ország első elnöke, Mohammad Hatta az első alelnök. Hollandia csak 2005. augusztus 16-án ismerte el 1945-öt, mint Indonézia valódi függetlensége évét, és kért bocsánatot a Holland Királyi Hadsereg által okozott veszteségekért, halálesetekért.

Az 1950-es és 1960-as évek folyamán Sukarno kormánya először a kialakulóban lévő el nem kötelezett mozgalommal alakított ki szoros kapcsolatokat és a szocialista blokk országaival működött együtt fokozódó mértékben. Szintén az 1960-as években Indonézia katonai konfliktusba keveredett a szomszédos Malajziával, és egyre növekedett a feszültség a hazai gazdasági nehézségek miatt is.

Suharto hadseregtábornok 1967-ben ragadta magához az elnöki hatalmat, az általa vezetett katonai puccs ürügye a gyengülő Sukarno elnök ellen szőtt kommunista összeesküvés leverése volt. Suharto katonai uralma során több százezer embert végeztek ki vagy börtönöztek be az állítólagos kommunisták elleni hajtóvadászat során. Suharto kormányzásához fűzik az Új Rend kialakítását az országban. Ekkoriban nagy volumenű külföldi tőkebefektetés történt, jelentős gazdasági fellendülést eredményezve. E folyamat és az idők során Suharto és családja szövevényes korrupciós hálózat kialakításával rendkívüli gazdagságra tett szert. Végül az időközben hanyatló gazdaság hatására kirobbanó 1998-as Indonéz Forradalom tömegei lemondásra kényszerítették.