Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Mi a különbség a szunnita és...

Mi a különbség a szunnita és a síita iszlám között, hogy ekkora ( szó szerint ) vérre menő harcot vívnak?

Figyelt kérdés
2016. okt. 6. 19:37
 1/5 anonim ***** válasza:
66%

A wikipédia jól leírja a különbséget, a google meg ad hozzá háttérinfókat.


Valójában itt nem is siíta-szunnita ellentétről van szó, hanem a wahabbiták (az egyi szunnita irányzat) folytat háborút a többi szunnita irányzat és a siíták ellen.


De igazából ez nem is klasszikus vallásháború, hanem a nagyhatalmak hatalmi harca húzódik meg a háttérben.

2016. okt. 6. 19:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
Nyilván van egy igen komoly vallási fanatizmus a szunni,és a sííták háborújában,hisz csupán fegyverekkel,pénzzel támogatástól nem adnák életüket a harcolók.Fanatizáló eszmére is szükség van.
2016. okt. 6. 20:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
100%

Napjainkban legtöbbször nem a vallási ellentétek miatt alakulnak ki a konfliktusok, hanem politikai érdekütközés miatt.

Pl a szír kormány is Aszadot leszámítva szunniták által volt vezetve, és a szunnita szaúdiak meg akarták buktatni, míg a síita Irán védeni kezdte.

2016. okt. 7. 04:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

az elsővel nem értek egyet annyiban hogy a siíta és a szunnita irányzathoz tartozók döntő többsége mindig is utálta egymást


eleinte a hatalami megosztottság választotta el őket, az Iszlámnak eredetileg lett volna egyetlen kalifája aki egyszerre vallási és állami vezető (az Iszlámban ez nem elválasztható, csak az egyszerűség kedvéért mondom így), aki minden muzulmán fölött uralkodik, és hódít. Az első ilyen ugye Mohammed volt, és az ő mindenkori utódai lennének ezek a kalifák, néha lehet hallani hogy ennek vagy annak a szervezetnek a vezetője, törzsnek ak irálya stb stb kinyilvánítja önmagáról ,hogy ő a kalifa. Előfordul az is (pl az ISIS és más hasonló csoportok esetében is), hogy két csoport alapvetően egyet ért, együtt is tudnának működni de abban ne mtudnak megeggyezni melyik vezetője lesz majd a kalifa, és ez elválasztja őket.


Hasonló módon vált el a két nagy irányzat is eleinte, a szunnniták egy választott vezetőt akartak, még a siíták Mohammed rokonát egy bizonyos Ali-t, akinek a leszármazottait ma is kiemelt tisztelet övezi, és a siíták szerint a mai napig születéssel "öröklődik" a vallási vezetők helye


és a kalifa személye rendkívül fontos lenne, ha bele gondolunk hogy itt az a kérdés "ki legyen a világbirodalom császára" már meg is érthetjük ,hogy pusztán az aki valaki arra nem jogosultat akar a trónra ültetni máris milyen veszélyes és bomlasztó lesz a "mozgalomra"


persze van még rengeteg különbség, és az adott felkezeteken belül ir rengetegféle irányzat, ezt ahogy már írták tényleg hosszú lenne kifejteni


viszont az is igaz, és abban az elsővel is egyet értek h gyakran az ilyen ellentétek ,etnikai-politikai alapúak és ehhez csak társul a vallás, ahogy pl a délszláv háborúban is egymásnak estek az emberek vallási alapon is, holott kétségtelen hogy az ott nem egy vallásháború volt

2016. okt. 7. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
Az is hozzátartozik, hogy a Közel-Kelet államai – a volt Jugoszláviához hasonlóan – nem szervesen kialakult államalakulatok, hanem a Oszmán birodalom felbomlásakor, az első világháború után íróasztalokon születtek meg, egyezmények és szerződések által, amik nagyhatalmi érdekek mentén történtek, és nem igazán foglalkoztak kulturális és etnikai különbségekkel (erre tett még rá egy jó nagy lapáttal a zsidó állam, Izrael létrehozása a II. vh. után). Ezek az államok évtizedek óta recsegnek-ropognak, mert a népakarat nem támogatja a fennállásukat. Aztán ehhez még hozzájön, hogy ezek az államok nagyrészt fejletlenek, a lakosság tetemes hányada él mezőgazdaságból, akik fogékonyabbak a vallási fundamentalizmusra. Iránban is az ajatollah demokratikus választásokkal került hatalomra, a sah trónfosztása után, Egyiptomban az arab tavasznál is az iszlám fundamentalisták nyertek volna a választásokon Mubarak elüldözése után, ha puccsal meg nem akadályozták volna. A demokrácia nem működik stabil és kiterjedt polgári réteg nélkül.
2016. okt. 7. 23:17
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!