Jézus Krisztus az eszkatologikus kijelentéseit Énok második könyvéből vette?
Énok második könyve nem bír olyan tekintéllyel, mint az első, ettől függetlenül azonban függetlenül fontos dokumentum, mivel betekintést nyerhetünk az akkori forgalomban lévő hitvilágba.
A könyv szerint maga Énok a következő látomásban részesült a gonoszok sorsával kapcsolatban:
"És azok az emberek megragadtak és felvezettek a második mennybe, és elém tárták a sötétséget, ami nagyobb volt, mint a földi sötétség, és ott láttam a rabokat, miként lógtak, és néztem őket, hogy miként várnak a nagy és határtalan ítéletre, és ezek az angyalok sötétnek néztek ki, sokkal sötétebbnek, mint a földi sötétség, és mindvégig szüntelenül sírtak." (2Énok 7,1)
Két dolgot emelnék ki a látomásból:
- Énok hatalmas sötétséget látott
- A leírás szerint a bűnösök sírtak.
Ezek az elemek Krisztus egyik kijelentésében visszaköszönnek:
"...az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségbe. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.”" (Mt 8,12)
Mit gondoltok?
Üdvözlettel,
Dante
Inkább fordítva, Énok kapta ezt a kinyilatkoztatást (a Szentlélek által) Jézus Krisztustól, az Örök Igétől. :)
De értem a kérdést. Igen, Jézus minden bizonnyal hivatkozott Énok könyvére a tanításai során, hiszen ezeket akkoriban szélesebb körben ismerték.
Azonban az is lehet, hogy ez a kép egy annyira általánosan leterjedt elképzelés volt akkoriban, hogy az eredeti szerzője nem is lényeges, illetve nehezen beazonosítható. Ennek után kéne járnom, hogy föllelhetők-e még ennek másutt is párhuzamai, így most nem ugrik be egy sem.
Üdv!
(andrás)
Kedves András!
Köszönöm a válaszod.
Énok könyve elterjedt volt a korai keresztények körében, ez tény. Az viszont már egy másik kérdés, hogy az Énok neve alatt futó második könyv is elfogadott volt-e. Az első könyve az Újszövetségben, és az Atyák írásaiban is találunk utalást, a másodikkal kapcsolatban viszont nincsenek ilyen információim.
A magam részéről el tudom képzelni, hogy létezett egy Énoktól származó hagyomány a zsidóság körében, egy része szóban, egy másik része pedig talán - egy mára már elveszett - írásban maradt fent. Ezt az énoki hagyományt a zsidók a görög-római világban végül írásban is rögzítették béglegesen, ez lehetett az Énok első, és második könyve. De úgy tudom, van harmadik is.
Szerintem az énoki irodalom kutatása rendkívül fontos a zsidó és keresztény eszkatológia megértésének szempontjából. Dániel jövendölései mellett Énok látomásai voltak a legnagyobb hatással az eszkatológiára.
Énok második könyvével szokták összefüggésbe hozni Pál apostol Melkizedekről szóló tanítását, amit a Zsidókhoz írt levelében fejt ki (ebből a szempontból mellékes, hogy tényleg Pál-e a levél szerzője).
Továbbá nyelvészeti kutatások alapján a fennmaradt egyházi szláv nyelvű szöveg mögött egy görög nyelvű eredeti szöveg sejthető; emellett pedig nemrégiben kopt nyelvű töredékeket is találtak. Tehát kijelenthető, hogy a korai kereszténységben ismerték Énok második könyvét.
Énoknak van egy harmadik könyve is, ezt bár már az ÚSZ ideje után vetik papírra, de lényegesen korábbi (szóbeli? írásbeli?) hagyományra nyúlik vissza. Az ÚSZ több levele erre is "hivatkozik".
(andrás)
na azabaj hogy 1-2 órával miután ezt leirtam, eltünt a dolog, de napokig tartott:(
Ilyenkor nem merek, és nem is szabad irni. meg ilyenkor nemtom mi van... Lehet azért történt mert elrontottam az irást, de ennek igy kellett lennie, másokért meg mert ennyi volt.. de annyira gáz utána XD maximum csak annyi haszna van hogy megerősitsen valakit. az a baj azzal a hangulattal hogy mindig eltünik. Bár fényes, nagyon jó, szép vagy benne, szerencsés, erős, boldog de úgyis elmúlik. Nem gondoltam volna hogy ezen a szinten is elmúlik, már 6 éve van ez a dolog de mindig elmúlt, pedig volt hogy nagyon sokáig tartott, az erejéről nem is beszélve. Ilyenkor szégyellem magam, és szomorú vagyok, és unatkozom.. ja és nem látok abszolut semmit, csak a tanult intellektus marad meg ami viszont nem ragyog ekkor. Tudom hogy ilyenkor mindenki csalódik bennem, de én sem tehetek semmit, de bármiért is van ez, a jóért szenvedni kell, erölködés nélkül. Legalább az irás arra jó volt hogy 1-2 embernek végtelen örömöt okoztam (a Névvel xd), és sokakat lenyügözött a dolog, illetve nem tudták hova tenni, sokáig nem találtak rajta fogást (ezért müködött náluk is). Az irás amúgy azért van, hogy gondolatot olvass, és kijavitsd azzal a gondolkodásukat. Az irásba közös dolgok, meginditó dolgok vannak leirva, és mivel az enyém, az erővel el tudom érni a gondolatukat. Ha épp arra gondolnak, azt látom, és azt is mire gondolnak. Volt hogy ismerőst is láttam igy, de nem tartom senkivel se a kapcsolatot. semmi másra nem jó az irás, és mindig elévül egy fél nap alatt. de most ugysincs erő ugyhogy ennyi volt, bizti lesz legközelebb is xd
Nos, nem az a lényeg hogy ne vétkezzetek; az a lényeg hogy ezt ne nagyon osszátok meg másokkal. Hogy várjatok abban a borzalmas állapotban, amit úgy hivnak: kisértés. Mert bár teljesen elnyel, de elmúlik; egyedül meg azt csináltok amit akartok, Isten megbocsátja, az emberek nem. Továbbá fontos hogy dolgozzatok, bizzatok a jóban, de a kezdőknek nem sokat kell dolgozniuk, csak akarniuk kell nagyon és észrevenniük. Akkor azt teszik, ami a helyes. Mindenki kezdő aki nem született még újjá, beleértve az elhivottakat is, még ultra messze van a vége, mert még el sem kezdődött. És az a helyzet hogy sokaknál ezek a dolgok ki lettek érdemelve a múltban, igy könnyü lesz rajtuk haladni, elöhozni ezeket a dolgokat, viszonylag gyakoriak lesznek sok boldogsággal és sokáig alig kell értük valamit is csinálni. Az az állapot egyszerre pihenés és tanulás, tehát ha van irás, azt is ennek kell tekinteni. De még a munka is jó benne, mert értesz mindenhez, látsz mindent, és addigra megtanulod a szabályokat, hogy sose kerülj bajba. Erős vagy és boldog, és érinthetetlen, az állapot miatt. :)
1.hsz-hez:
„Inkább fordítva, Énok kapta ezt a kinyilatkoztatást (a Szentlélek által) Jézus Krisztustól”
->Melyik Énok, aki az özönvíz előtt élt,-amennyiben szó szerint kellene érteni a Gen eme fejezeteit-, vagy az az író, aki Énok könyveként tünteti fel az írását, és a Bibliának ellentmondó tanokat is hirdet?
---
2.hsz-hez:
„Énok könyve elterjedt volt a korai keresztények körében, ez tény. Az viszont már egy másik kérdés, hogy az Énok neve alatt futó második könyv is elfogadott volt-e.”
->A 2-ról, 3-ról említés sincs a korai művekben,-Énok könyveiről többes számban soha nem beszélnek-, az 1. tekintetében pedig nem ugyanaz, hogy általánosan elfogadott volt-e, vagy voltak akik elfogadták.
Tertullianus szerint nem mindenki fogadja el:
„Tudom, hogy Henoch írását…egyesek nem fogadják el, mert hiszen a zsidó hiteles szent könyveinek a sorában nem kapott helyet. Úgy vélem, nem hitték el, hogy ez a könyv, amely még a vízözön előtt keletkezett, a földkerekség ama mindent megsemmisítő csapása idején sértetlenül maradhatott volna…” (Az assszonyi cicomáról III.1. 251.o)
Origenes(~248)
„..a Hénokh könyvében leírtakat az egyházakban egyáltalán nem tekintik isteni eredetűeknek.” (Kelsos ellen V.54.-404.o)
Az Origenes által említett Énok könyv pedig úgy néz ki, hogy a mai 1Én könyvvel nem egyezik, legalábbis nem teljes mértékben. Nem találni benne az O által említetteket, ill nem így:
„..egyszerre hatvanan vagy hetvenen szálltak le (angyalok), és a föld alatt bilincsbe verve bűnhődnek. Hénoktól veszi ezt (Kelszosz), bár nem nevezi meg; onnan való, hogy a hőforrások az ő könnyeik..” (Kelszosz ellen V.55. 404.o)
---
3.hsz-hez:
„Énok második könyvével szokták összefüggésbe hozni Pál apostol Melkizedekről szóló tanítását, amit a Zsidókhoz írt levelében fejt ki”
->Pálnak milyen tanítása van, Melkizedekkel kapcsolatban, amit a Biblia alapján(1Móz 1,18-20; 110.Zsol 4) nem állíthatott, hanem csak a 2Énok könyvéből vehette volna?
A ZSID LEVÉL CSAK EGY MELKIZEDEKRŐL BESZÉL, arról aki az Ósz-ben is szerepel, Sálem királyáról.
2É két Melkizedekről beszél, az első az özönvíz előtt élt, csodálatos módon fogant, majd a paradicsomba vétetett. A második pedig akiről az Ósz és a Zsid levél is beszél, őt csak megemlíti.
Ha 2Énokból venne gondolatokat, és párhuzamokat az első Melkizedekről (amit kizártnak tartok az imént említett ok miatt), akkor különös lenne, hogy miért nem említi :
-az anyja, (Szofanima) „szűzies” foganását, férfimag nélkül
-Isten nemzette?, Isten fiának nevezi
-az Isten Szava volt
-tizenkét pap feje
-a végén mindennek (minden élőnek) a feje lesz
Ellentétben van vele viszont abban, hogy :
-a Zsid 7,3 szerint „sem napjainak kezdete”,-ahogy az Ósz-ben sem ismeretes a fellépése, megjelenése-, viszont a 2É elmondja a születését, így a napjainak a kezdetét.
-Zsid 7,3 szerint „Apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való”, 2É-ban pedig ismerteti, ismert az anyja.
Ha 2É-beli első Melkizedek Isten fia volt, Isten közvetlen módon nemzette(?), és Isten Szava, akkor ki lenne ez a 2É-beli első Melkizedek? A Fiú testvére, vagy a Fiú?
Ezeknek a párhuzamok nem említése az evangéliumok, és az ókeresztény írók esetében is felettébb különös lenne, amennyiben ismernék, és szent iratnak tartanák, vagy forrásként használnák a 2É könyvét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!