A keresztények bele szoktak gondolni abba, hogy az ateisták nyugodtan áldozzák fel a keresztényként "elérhető" halhatatlanságukat őszinte meggyőződésük oltárán?

Tudós: Na és mi van a földből előásott dinoszaurusz csontokkal? Azok bizonyíthatóan több millió évesek? (Keresztények szerint 5777 éves a világunk.)

Keresztény: Isten azért tette őket oda, hogy próbára tegye a hitünket.

:)

Mind a két fajta megközelítés sajátos leképezése a világnak, amelyben élünk. Ilyen tekintetben nem tennék különbséget, hogy melyik mennyire önkorlátozó, az egy más kérdés. Egy ateista lehet más szempontból önkorlátozó(bb akár, mint egy keresztény), csak megfelelő ideológia kell hozzá.

Annyit pedig még hozzátennék, hogy önmagában az ateizmus nem zárja ki a halhatatlanságban való hitet, vagy annak elképzelését. Az ateizmus nem egyenlő a materializmussal.

Az első bemutatta az ostobaságot. Köszönjük Emese.

Kérdező: nagyon nagyon nagyon sokan vagyunk, akik ugyanonnan indultunk, mint ahol te vagy most, de megismertünk valakit, akit te még nem ismersz. És tudod, én hihetetlen butaságnak tartom azt a fajta hitet, amubatob alapul, hogy ha TE nem ismersz valakit, akkor az nem is létezik És TE nem tudod valamire a választ, akkor nincs is. Röviden ennyi.

"5777 éves a világunk"

Mi úgy hisszük, hogy a teremtési napok nem 24 órás napot jelentenek.

"nem hihetek abban, hogy majd a Mennyországban élhetnék egyszer."

Mi sem hiszünk ebben, a Föld az otthonunk, pár kivételtől eltekintve.

A kérdésedre a válasz, hogy (bár mi úgy hisszük legtöbben nem nyerhetünk halhatatlanságot, csak örök életet), néha gondoltam már rá, hogy igen, simán "feláldozzák" ezt, de hát ti ugyanígy meggyőződéssel vagytok az igazatok iránt, mint mi. :) Annyi, hogy nekünk azért jobb, hogy van miben hinnünk, mert ha nem lenne Isten, akkor igen nagy valószínűség szerint a halál után mindennek vége és az embernek semmi reménye sincs, mert azért aki némileg otthon van a világ működésével kapcsolatban és nyitott szemmel jár, az tudja, hogy velejéig romlott.

Nem gondolom, hogy furcsa/logikátlan/gyerekes vagy egyszerűen csak rossz, ha az embernek nincs mibe kapaszkodni.

Egy tanú

"A keresztényeknek viszont talán furcsa lehet az én magabiztosságom, és arra vagyok kíváncsi, így van -e, és ha igen, számukra miért én vagyok a furcsa/logikátlan/gyerekes/stb.?"

Semmi furcsa nincs sem azzal, amit gondolsz, sem azzal, hogy magabiztos vagy benne. Még szép, hogy az ember magabiztos abban, amit gondol.

Én a problémát csak abban látom, hogy oké, te így gondold, a szíved joga, de mi a bánatos tökömnek kell ezt a vallási kategóriában reklámoznod? Kit érdekel, hogy te mit gondolsz?

Ez a kategória arról szól, hogy vallási kérdéseket vitassanak meg egymás közt azok az emberek, akiket ez érint; nem pedig arról, hogy kötekedő ateisták lelki világát pátyolgassák. :P

"5777"

Csak két hét múlva. ;)

#Fail

A keresztény kultúrán felnőtt ember számára,már annak gondolatnak is hányingert keltő ereje van,hogy ember agyvelőt,csótányt,vagy kígyót egyen,pedig bizonyos nemzeteknek ez normális,sőt kedvenc csemegéje.

Az istentelen(ateista) embereknek a fenti példához hasonló problémája van Isten ismeretével,tiszteletével kapcsolatban.

Elméjükben van egy bekövesedett előítélet,útálat,mely átléphetetlen gátja a megismerésnek.

Számomra keresztényként nem érzem,hogy az istentelenek "furcsán/logikátlanul/gyerekesen"gondolkodnak,csak szánalomraméltóan.

Az utolsó mondat javítva:

Én, keresztényként nem érzem,hogy az istentelenek "furcsán/logikátlanul/gyerekesen"gondolkodnak,csak szánalomraméltóan.