Jézust Isten teremtette, szülte vagy nincs kezdete?

Nincs kezdete, hisz Ő maga Isten, mint mondjuk a gőz és a jég is ugyan az a hidrogén és oxigén keverék mint a víz, az teljes mértékben víz marad, de a szilárd állapot mégsem a folyékony állapotnak csak egy másik neve vagy ilyesmi, de fontos különbség ,hogy Isten egyszerre létezik mind a 3 "módon", ezt ugye emberi ésszel kb lehetetlen felfogni :D szóval nyugi nem te vagy az egyetlen aki nehezen érti

minden idők előtt "született" tehát olyan hogy kezdete nem is lehetséges, az eredeti kifejezés szerint inkáb úgy lehetne mondani h "mielőtt az idő lett ő már van" de ezt nem túl egyszerű elmondani mert nem lehet lefordítani kellő pontossággal :S

Kezdet nélkül született (átvitt értelemben természetesen) az Atyától, ahogy a Hitvallás is megfogalmazza:

"...és az egy Úr Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, aki az Atyától minden időknek előtte született; a Világosságtól való Világosságban, igaz Istentől való igaz Istenben, aki született és nem teremtetett, aki egylényegű az Atyával, és aki által mindenek lettek;"

A fentiek részletes kifejtése itt olvasható (az írás második felében):

[link]

Istent sosem látta senki. Az egyszülött Isten, Aki az Atya keblén nyugszik, Ő nyilatkoztatta ki.

Ez Jézus nyilvános működésének kezdete.

Jézus nem teremtmény!

Az idő teremtett valóság. Az Isten nincs alávetve az időnek.

Mivel Isten mindent a Fia által teremt, így az időt is, ezért a Fiú sem lehet alávetve az időnek. Az idők kezdete előtt született. Ez talán nehezen elképzelhető, de teljesen logikus, teljesen bibliai.

Szervusz

Ahogy Isten szava írja, az az igaz.

Isten nem szülte, mert nem ember, s Hím nemben ábrázolja a Biblia, na nem azért mert Hím nemű lenne.

Teremtette. A szent írás szerint, ha igaznak vesszük, akkor ez az igazság:

(Jelenések 3:14) . . .ezeket mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, az Isten teremtésének kezdete:...

(Kolosszé 1:15) . . .az egész teremtés elsőszülötte. . .

(Példabeszédek 8:22) 22 Maga Jehova hozott létre engem az ő útjának kezdetéül, legkorábbi műveként réges-régen.

(Példabeszédek 8:24) . . .még nem voltak mély vizek, akkor születtem mintegy vajúdás közepette,. . .

Csak az Atya van öröktől fogva, a Fiúnak kezdete van.

Hogy mikor kezdődött az élete nincs időhöz kötve, úgy írja, hogy a kezdetekkor.

Szia!

Tekintettel arra, hogy a Szentírás szerint az Úr Jézus Krisztus ott volt a Teremtéskor annak aktív résztvevőjeként, és számunkra az idő a Teremtéskor kezdődött, így vitán felül áll az, hogy az Úr Jézus Krisztus felette áll az időnek.

Ezt olvassuk róla: "De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van. (Mik 5,2)

Üdv. Péter

Jak 1,17:

Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.

Tudtommal ezt az igét Jehova tanúi még nem machinálták át. Az Atya tehát örökké a legkisebb változatlanul Atya és mindenek forrása. Eből következik az, hogy a Fiú és ugyanígy örökké változatlanul Fiúként létezik, mivel fiú nélkül nem nevezhetünk senkit atyának, ugye?

Mind az Atya, mind a Fiú kezdet nélkül való. A létet csak mi tartjuk kezdethez kötődőnek, mivel mi teremtmények vagyunk, így alapvetően azt tapasztaljuk, hogy a mi világunkban van kezdete a dolgok létének, amikor azokat teremtették. De a Teremtő létének nincs kezdete, ez a logikus, akárki akármit mond.

Azt pedig, ahogy az Atya szülte a Fiút, nehéz elképzelnünk, de talán megközelíthetjük annyira, hoyg ne higgyünk téves dolgokban. Tulajdonképpen ez egy olyan ideális ősnemzés volt, amiben az Atya saját magát, saját időtlen létét átadta a Fiúnak. Mindketten Istenekként léteznek, de van kettőjük között egy alapvető szeretetdinamika, amiben az Atya a tökéletes Adó, míg a Fiú a tökéletes befogadó.

Szokták ezt a naphoz és annak sugarához/sugárzásához (fény, melegség, stb.) hasonlítani. Sugárzás nélkül nincs nap és sugárzás sincs nap nélkül, egyszerre van nap és sugárzás, de a sugárzás a naptól kapta létét. Mégsem létezik egyik sem a másik nélkül, mert akkor már nem napról beszélünk.

Az Atya Isten semmilyen változáson nem ment keresztül, következésképpen a Fiú sem, hanem öröktől fogva van egyfajta alapvető létátadás-befogadás közöttük, amik az Ő lényegükhöz tartoznak. Nem kell ezt teljesen racionálisan megértenünk, mert nem is lehet istennek ezeket az alapvető tulajdonságait a mi felfogóképességünk határai közé szorítani, mert akkor már nem Istenről beszélünk, csupán a mi elménk termékéről. Pont az gyanús torzítás, ha könnyen felfogható modellt alkotunk, miszerint Krisztus teremtmény vagy van a létének kezdete. Ezt könnyebb felfogni - pont ezért nem a nálunk nagyobb Istent írja le.

De a lényeg egy mondattal:

A tökéletes életátadás, amely az Atya lényegéhez tartozik, az az, amiben az Atya saját időtlen létét adja át a Fiúnak.

Tehát nem egy kezdettel rendelkező létet adott át Neki (mivel ilyen léte az Atyának sem volt).

A teremtés másfajta aktus, ennél kevesebb. Ha elvitatjuk az Atyától a tökéletes létátadást azzal, hogy a Fiút nem tartjuk kezdet nélküli Istennek (mert ebből ez következik), akkor kisebbnek gondoljuk az Atyát, mint amilyen Ő valójában.