Mi az értelme az örök életnek? Van-e értelme bárminek is, ami örökké tart?

Az örökkévalóságban vagyis a JELEN pillanatban nincs unalom.

Nehezünkre esik elképzelni az örökkévalóságot. Az idő tapasztalataink szerint három részre osztható: a múlt, a jelen és a jövő. A múlt mindaz ami a jelen pillanatig tart és máris távozott, nincs többé jelen, hasonlóképpen a jövő, csak ezután a pillanat után fog kezdődni, ebben a pillanatban még nincs jelen. Úgy tűnik, hogy a jelen valójában egy kiterjedés nélküli határ a múlt és a jövő között, amely folyton a múlt végtelenjétől a jövő végtelenje felé halad.

Halálközeli élmények beszámolói éppen a mi tapasztalatunk ellenkezőjéről tanúskodnak, arról, hogy a 'túlvilágon' nem létezik se múlt, se jövő, minden a jelen pillanatban megy végbe, most zajlik a Francia forradalom és a holnap déli harangszó is most hallatszik.

A beszámolók többsége azt állítja, hogy a 'túlvilág' sokkal valóságosabb. Ebből arra lehet következtetni, hogy az örökkévalóság nem más mint a jelen pillanat.

Néha, kapunk egy parányi, halvány kóstolót az örökkévalóságból, vagy a (teljes) jelen pillanatból. Egy ilyen élményben volt része Jézus tanítványának Péternek, Jézus színeváltozása alkalmával:

Mt 17.4

Péter erre így szólt Jézushoz: "Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek."

"Halálközeli élmények"

Ezek módosult tudatállapotban történnek, és NAGYON KEVÉS közük van a valósághoz! A halálhoz pedig semmi közük.

# 12/

Azokban az esetekben, melyekben a beszámoló tudatmódosító szerek hatására érte el azt az állapotot lehet, hogy nem sok köze van a valósághoz de hát az sem biztos. A többi esetekben bizony nem kevés köze van a valósághoz a halálhoz pedig mindenképpen.

Olyankor is kevés köze van a valósághoz - csak annyi, hogy valóságos dolog okozta az állapotot, de magát az élményt már nem, kivéve a "fényalagutat". Azt a szem működése okozza.

A halálhoz meg tényleg semmiféle közük nincs, mert a halál után már nincs semmiféle élmény, akinek pedig még élménye van, az még nem halott, és nem is lesz az még egy ideig.

"magát az élményt már nem, kivéve a "fényalagutat". Azt a szem működése okozza."

Nagyon keveset tudsz ezek szerint a HKÉ-ekről. Az alagút-jelenség csak bizonyos hányadukban van jelen (tehát nem lehet élettani eredetű), a testenkívüli élmény sokkal gyakoribb, amikor "haláluk" beállta, pontosabban a keringésük összeomlása után (klinikai halálról beszélek) a páciensek látják magukat felülről, illetve sokan közülük később pontosan be tudnak számolni arról, ami eközben a környezetükben történt.

Ezt nem lehet élettani jelenségekkel magyarázni, és nagyon sok köze van a valósághoz.

A testen kívüli élménynek szintén megvan a magyarázata (testkép memória más értelmezése), és elő is lehet idézni. Az, hogy halálközeli állapotban IS megtörténhet ez, még mindig nem bizonyíték. Ugyanúgy az, hogy nem mindenki látja az alagutat, szintén csak azt bizonyítja, hogy a szem nem mindig működik ilyenkor. Sok embernek egyáltalán nincs halálközeli élménye... szerinted ez mit bizonyít? Azt, hogy nem is voltak a halál közelében?

Ez pedig nem igaz, mert ott voltak.

Csak éppen a szervezetük más része (pl. a memória) adta fel előbb a küzdelmet, ezért nekik nem maradt emlékük.

"Sok embernek egyáltalán nincs halálközeli élménye... szerinted ez mit bizonyít? Azt, hogy nem is voltak a halál közelében?

Ez pedig nem igaz, mert ott voltak.

Csak éppen a szervezetük más része (pl. a memória) adta fel előbb a küzdelmet, ezért nekik nem maradt emlékük."

Igen, legtöbbnek nincs. Valószínű, hogy átélnek halálközeli élményt, de nem emlékeznek rá. Gyerekeknél általában sokkal magasabb számot mérnek, mint időseknél.

A testenkívüli élmény testkép-magyarázatával rengeteget tudnék vitatkozni, mert számtalan olyan anekdota kering, miszerint az illetők ekkor olyan dolgokról szereztek tudomást, amelyekről másképp nem tudhattak (pl. csak akkor bent járt orvos, más helyszínen(!) lezajlott események, stb.).

"mert számtalan olyan anekdota kering, miszerint az illetők ekkor olyan dolgokról szereztek tudomást, amelyekről másképp nem tudhattak"

Igen, én is hallottam sok ilyet. Nekem kétségeim vannak, mivel ez hasonló dolog, mint az álom: az ember felébredés után színezi ki. Később pedig még jobban :-)

Tehát komoly, KETTŐS VAK kísérletek kellenének, és sok ilyen. Idáig még egy ilyen se volt (az orvos sohase volt még "vak" ilyenkor).

Viszont maga a testkép keletkezése és ennek zavarai mostanra már kutatott téma, és kétség nem lehet róla, hogy ilyen létezik, és elő is idézhető. Tehát elsőre ezt fogadom el, míg nincs pontosabb kísérleti eredmény.