Ki Nimród - különböző vallások megközelítésében, megítélésében? Mit tett?

Szervusz.

A Bibliában említett Férfi.

Nimród, jelentése vadász.

Kús fia (1Kr 1:10). A Nimród nevet a rabbinikus írások a héber má·radhʹ igéből származtatták, amelynek jelentése: ’lázad’. Ezért a Babilóniai Talmud (Erubin 53a) megjegyzi: „Miért nevezték hát Nimródnak? Mert az egész világot arra biztatta, hogy lázadjon fel (himríd ) az Ő [Isten] uralma ellen” (Menahem M. Kasher: Encyclopedia of Biblical Interpretation. II. köt. 1955, 79. o.).

Hogy mi volt az eredeti neve ennek az embernek nem tudjuk, de ezt a jelzőt használták amikor róla beszéltek, így ez maradt meg, a valódi neve feledésbe merült

Miért hívták így.

Mert nem csak állatokra vadászott.

nem volt helytelen, hogy az emberek állatokat öljenek azzal a céllal, hogy élelemhez jussanak, de nem kaptak felhatalmazást rá, hogy szükségtelenül pusztítsák az állatokat pusztán a vadászat izgalmáért vagy a saját merészségük mutogatása végett, ahogy kétségkívül az Isten ellen lázadó Nimród tette

Nimród bement Asszíriába, és megépítette „Ninivét, Rehobót-Írt, Kalahot, valamint Reszent Ninive és Kalah között.

A gonosz Nimród, vagyis a „Jehovának ellenszegülő, hatalmas vadász” királyságának a kezdete itt volt Bábelben, „a Sineár földjén”, a kiáradó Eufrátesz és Tigris hordaléka által feltöltött síkvidéken

Az i. e. harmadik évezred második felében élő Nimród alapította Babilont, hogy az emberek első politikai birodalmának a fővárosa legyen. Ennek a városnak az építése azonban hirtelen félbemaradt, ugyanis zavar támadt a gondolatközlésben

Az özönvíz után az első birodalom alapítója és királya Nimród volt. Azzal szerzett magának hírnevet, hogy hatalmas vadász lett Jehova „előtt” (de negatív értelemben; héb.: lif·néʹ; Jehovának ’ellenszegülve’ v. ’ellene’; vö.: 4Mó 16:2; 1Kr 14:8; 2Kr 14:10; 1Mó 10:9, Rbi8, lábj.). Bár némely szaktekintély itt pozitív értelmet tulajdonít az ’előtt’ jelentésű héber elöljárónak, a zsidó targumok, továbbá Josephus, a történetíró művei, és az 1Mózes 10. fejezetének szövegkörnyezete egyaránt arra utal, hogy Nimród Jehovával dacolva volt hatalmas vadász.

Bábel tornyának megépítése után Nimród kiterjesztette uralmát Asszíria területére is, és ott felépítette „Ninivét, Rehobót-Írt, Kalahot, valamint Reszent Ninive és Kalah között. Ez az a nagy város” (1Mó 10:11, 12; vö.: Mi 5:6). Mivel Asszíria neve nyilván Sém fiának, Assurnak a nevére vezethető vissza, Nimród, aki Hám unokája volt, kétségkívül szemita területre tört be. Nimród tehát a jelek szerint nem csupán vadászként kezdett hatalmassá vagy hőssé válni, hanem mint harcos és erőszakos ember is (1Mó 10:8). M’Clintock és Strong Cyclopædiája ezt írja: „A hatalmas vadászat nem korlátozódott a vadak űzésére, ami abból is látszik, hogy szorosan összekapcsolódott nyolc város felépítésével. . . Amit vadászként tett Nimród a vadak űzésekor, az előrevetítette, mit visz véghez hódítóként, hiszen a vadászatot és a hősiességet már réges-régen kifejezetten és természetszerűleg egymáshoz kötötték. . . Az asszír emlékművek is sok hőstettet jelenítenek meg a vadászattal kapcsolatban, és a szót gyakran használják hadjárat értelemben. . . Így tehát a vadászatot és a csatát, amely később ugyanabban az országban olyannyira összefüggött egymással, itt gyakorlatilag összekapcsolhatjuk vagy azonosíthatjuk egymással. Akkor pedig arról van szó, hogy az özönvíz után elsőként Nimród alapított királyságot, ő egységesítette a széttöredezett patriarchális uralom darabjait, hogy megszilárduljanak a maga egyedüli fennhatósága és uralma alatt. Mindezt Jehovával dacolva tette, hiszen ez a hamita hatalom részéről erőszakos benyomulás volt a szemita területre” (1894, VII. köt. 109. o.).

A Biblia akkor említi először Bábelt – egy felsorolásban –, amikor Nimród ’királyságának kezdetéről’ ír (1Mó 10:8–10). A Héber Iratokban az ókori Babilon városa lépten-nyomon úgy jelenik meg, mint Jehova Istennek és az ő népének réges-régi ellensége.

Nimród a hunok és a magyarok őse.

Marton Veronika írása

1. rész: [link]

2. rész: [link]