Az evangélikus vallás valahol félúton van a katolikus és a református között, szokásaikat, hittételeiket, templomaik kinézetét tekintve?

igen, első ránézésre "valahol a kettő között" de ennél azért bonyolutabb

ez "evangelical"-t pedig kb úgy lehetne fordítani, hogy "evangéliumi" mert ezek a neoprotestánsok azzal az igénnyel lépnek fel ,hogy ők olyan keresztények mint amilyeneket a biblia leír

Szia!

A Római katolikus vallás gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység államvallássá lett. Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a reformátorok.

Mivel Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt búzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor, például Kálvin, aki a református egyház megalapítója volt.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház - köztük a református - is elvetett, mint túl katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba bevitelét a reformátusok nem helyeselik.

Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen a reformátusoknál nincs.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő.

A reformátusok nem fogadták el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai során.

Hát röviden ennyi jutott eszembe...

Üdv. Péter

Szia!

Nincs félúton, a reformátushoz sokkal "Közelebb" áll, mar amennyire a protestáns mozgalomból kialakult felekezetek kozel állnak egymáshoz.

Mint az elottem szolo elmondta, a protestáns felekezetek egy 16. században élt ember elgondolasai, elvei alapján jottek letre, akit utan tobb masik tanító is követett,akik megalapították a maguk vallasait. Tobb ponton szakitottak az apostoli tanítással, es egymással is. Innen eredeztethetők a ref. es Evangélikus gyülekezetek is.

Sziasztok!

Csak pontosítani szeretnék, mielőtt bárki félreértené: én nem írtam olyat, hogy "a protestáns felekezetek egy 16. században élt ember elgondolasai, elvei alapján jottek letre, akit utan tobb masik tanító is követett,akik megalapították a maguk vallasait. Tobb ponton szakitottak az apostoli tanítással, es egymással is." - sőt még csak nem is utaltam erre.

Én azt írtam, hogy a Római Katolikus Egyház sok mindent megváltoztatott az eredeti bibliai tanításokhoz képest, és ez ellen léptek fel a reformátorok. Vagyis éppen, hogy az egyház szakított több pontos a Jézusi és apostoli tanítással, ezért volt szükség a reformációra, vagyis a visszatérésre az eredeti biblia tanításokhoz.

Üdv. Péter