Lehet-e egy férfinak több felesége, ha az ország törvénye megengedi a poligámiát?

"Az Újszövetség annyi engedményt tesz, hogy nem kell a több feleségű férfinak elbocsátania egyiket sem, de egyházi szolgálatot nem végezhet."

Ezt hol olvastad az Újszövetségben. Mert én nem olvastam sehol, hogy általában a szolgálatot tiltaná Nekik.

Csupán két tisztség (Presbiter,Püspök) viselését tiltja Nekik.

"így aztán aki több feleségre vágyik egynél, az még nem tért meg újszövetségi mérték szerint"

Nem feltétlenül. Az, hogy megtért valaki, még nem jelenti, hogy soha nem vétkezik (főleg nem, hogy még gondolatban sem). Azt jelenti, hogy Isten Krisztusért megbocsátotta bűneit és elindult(!) a tökéletessé válás útján, ami földi élete végére(!) fog befejeződni!

# 11

Igazad van, csak annyi kiegészítés, hogy az Újszövetség szóhasználatában a presbiter és a püspök még ugyanazt jelentette. Az akkori egyházban csak diakónusok és püspökök voltak, a püspököket hívták, presbiternek, sőt, időnként apostolnak is (pl. a Didakhéban).

A papság intézménye csak a 2-3. században alakul ki, ekkortól a papok, mint a püspökök helyettesítői állnak a gyülekezetek élén. Ekkor különül el a szóhasználat, és ekkortól már a presbiter szó a püspökök helyetteseire, a papokra vonatkozik.

Ez nem egészen így van.

"Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú..." (1Tim 3,2)

"A diakónusok egy feleségű férfiak legyenek..." (1Tim 3,12)

Az episzkóposz az adott gyülekezet vezetője, azaz pásztora, de a segédpásztorokra is vonatkozik. Ez a gyülekezetben szellemi szolgálat. Igehirdetés, tanítás, imádkozás. A diakónus a gyülekezetet szolgálja "asztalok körül". Ez jelenti például a kosár körbevitelét, a takarítást, gyerekvigyázást, biztonsági szolgálatot, ültető szolgálatot, stb.

Másrészt, akinek a szívébe töltetett Isten törvénye, az akkor sem vágyakozik a bűn után, amikor küszködik vele. A metanoia a nusz metamorfózisa, ami isteni csoda. Aki ezen nincs túl, az nem tért meg újszövetségi értelemben. Ha valaki több feleségre vágyik, az súlyos problémában szenved, ha újjászületett is, az óembere lejött a keresztről, és szabad lábon mászkál, így a benne megszületett új élet erősen veszélyeztetett.

De van egy erős ige is az egyfeleség mellett, méghozzá az, amikor Isten teremtette Évát

Egy nőt kapott Ádám, nem pedig ötöt.

""Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú..." (1Tim 3,2)

"A diakónusok egy feleségű férfiak legyenek..." (1Tim 3,12)"

Ez valóban így van az Igében. Bocsánatot kérek, hogy a diakónust kifelejtettem a felsorolásból.

"Az episzkóposz az adott gyülekezet vezetője, azaz pásztora, de a segédpásztorokra is vonatkozik. Ez a gyülekezetben szellemi szolgálat. Igehirdetés, tanítás, imádkozás. A diakónus a gyülekezetet szolgálja "asztalok körül". Ez jelenti például a kosár körbevitelét, a takarítást, gyerekvigyázást, biztonsági szolgálatot, ültető szolgálatot, stb."

A püspök (episzkóposz) valóban az adott Gyülekezet felvigyázóját jelentette az Ősegyházban. Az Igehirdetés, tanítás, imádkozás azonban nem csak a vezető feladata. A tanítás és Isten aktuális üzenetének közvetítése (e kettőt nevezzük ma igehirdetésnek erre elhívót emberek feladata volt; csak később kapcsolódott feltétlenül a vezető személyéhez.

A diakónusok asztal melletti szolgálata a szeretetvendégségek (közös étkezések) ételelosztói szolgálatát jelentette legjobb tudomásom szerint.

Bocsánat, pontosítok és kiegészítek:

A tanítás és Isten aktuális üzenetének közvetítése (e kettőt nevezzük ma igehirdetésnek) erre elhívót emberek feladata volt; csak később kapcsolódott feltétlenül a vezető személyéhez. Az Imádság minden hívő ember életének alapvető része.

Igaz, hogy az ima minden hívő ember dolga, de a szellemi szolgálatot végző embereknek ez az egyik fő feladata, szemben a gyülekezet tagságával, akiknek feladatuk ugyan az imádkozás, de nem a fő feladatuk, hiszen el kell menniük a munkahelyükre, a családjukkal is kell foglalkozniuk. Egy elhívott szellemi szolgálatban tevékenykedő ember azonban az idejének legalább akkora részét fordítja a gyülekezeti munkára, aminek szerves része az imádkozás, mint amennyit más a mindennapi munkájára fordít. Persze a családjával neki is kell foglalkoznia.

Nem véletlenül merült fel a diakónusi szolgálat létrehozása. Azt mondták az apostolok, hogy nem tehetjük, hogy az Isten Igéjét elhagyjuk, és asztalok körül szolgáljunk. Ez azonban nem korlátozódik a szeretetvendégségekre, ugyanis nem a pásztorok presbiterek súlycsoportjába tartozik, a gyülekezeti ház takarítása, rendbetétele, és a többi hasonló tevékenység. A pásztor sem teheti meg, hogy az Isten Igéjét elhagyja, és beálljon a gyerekvigyázó szolgálatba. Ehhez nem kell valakinek apostolnak lennie. Ha Isten elhívott valakit pásztornak, tanítónak, evangélistának, vagy bárminek, akkor annak az embernek az a szolgálata, amit nem hagyhat el. Az egyebekre adatott a diakónusi szolgálat. A diakonosz szó szolgát jelent. Önként vállalt egyházi szolgálat a köz érdekében. Nem számít valójában, hogy valaki megkapja-e a diakónusi tisztséget, bibliai értelemben az, ha a gyülekezet érdekében szolgálatot lát el, és ez nem szellemi szolgálat, ami elhívást igényel.

"és ez nem szellemi szolgálat, ami elhívást igényel."

A Gyülekezetben minden Szolgálat elhívást igényel.

Még a parókia wc-jének pucolása is.

Nincs "súlycsoport" különbség például az Igehírdetés és a takarítás. Isten szemében mind egyaránt értékes. A kapott Szolgálathoz persze hűnek kell lenni. De egyvalaki kaphat többféle Szolgálatra is elhívást.

De azt hiszem, kissé messzire szakadtunk a poligámia témájától.