Az bűn ha arra gondolok hogy kinyírok valakit de a valóságban nem nyírtam ki? (még)

Ha elolvasod Káin esetét, rá jössz./vagy nem/

Mielőtt megölte volna a testvérét, már haragot táplált ellene ok nélkül,

Isten időben szólt neki, hogy vesse ki az elméjéből ezt a gondolatot. Nem tette, és megölte a Testvérét.

A harag táplálása vezethet tettekhez, ezért bármi nemű gondolat, ami rossz útra vezetné az embert időben el kell távolítani az elméből. Ez egy alapelv, az alapelvek gyakorlati értékkel bírnak érdemes alkalmazni őket az élet minden területén, ha helyes életet szeretnénk élni

Jézus egyszer arra világított rá, hogy a helytelenségen elidőző gondolkodást is már úgy veszi, mint ha megtörtént volna a gondolat.

(Máté 5:28) 28 Én pedig azt mondom nektek, mindaz, aki kitartóan néz asszonyra, hogy szenvedélyre gyúljon iránta, már házasságtörést követett el vele szívében. . .

Ha kitart a gondolat mellett előbb utóbb bekövetkezik, addig gondolkodik rajta

(Jakab 1:14, 15) 14 Hanem mindenki úgy van próbára téve, hogy a saját kívánsága vonzza és csábítja. 15 Mikor aztán a kívánság megfogant, bűnt szül, a bűn pedig, mikor teljességre jut, halált hoz világra.

Bűnt elkövethetünk:

-gondolattal

-szóval

-cselekedettel

-mulasztással

A kérdés az hogy gondolatban mennyire azonosultál a dologgal, hagytad hogy a haragig jusson a gondolat vagy

leállítottad ezt a gondolatot még az elején?

Annyiban bűn, hogy ezzel rosszat kívánsz másnak, és gondolattal átkozódsz ellene, azaz a vesztét szeretnéd.

Ha nagyon súlyosan benned van, akkor egy pappal beszélgess el, hogyan tedd magad túl rajta, és ne gondold többé, hogy meg akarod ölni. Akár gyónás közben is beszélhetsz erről a papnak, hogy hogyan nyugodjon meg a lelked?