Vallásos vagyok, bűnt követek el? Vagy rossz emberré válok, ha valakit egyszerűen nem kedvelek, és ezt ki is mutatnám?

A felebaráti szeretet nem érzelem. Nem azt jelenti hogy kedveled, hogy szimpatikus neked, hogy vonzódsz hozzá.

A felebaráti szeretet azt jelenti, hogy jót teszel vele, nem rosszat. Az, hogy mit érzel iránta, az teljesen más dolog.

A felebaráti szeretet nem követeli meg a jótettet!

Megköveteli, hogy NE ÁRTS!

.

Ellenérzésed kimutatása helyett inkább kerüld.

mondhatsz véleményt neki,és nem muszáj vele jó pofizni.

egyébként is az már képmutatás.

én azt tanácsolom hogy ha valami nem tetcik vele kapcsolatban,azt megmondhatod neki.

és ha nem változtat,ha értelmetlen akkor egyszerűen ne is foglalkozz vele.

nem kel utálni,tiszteletben kel tartani mint embert de nem muszáj elviselni.

az ilyen emberek csak megmérgeznek,nem leszel rosszabb ember ha inkább távol tartod magad tőle.

attól még szeretheted mint felebarátodat.

Jézus is azt mondta mikor elküldte a tanítványait hirdetni az igét.

ebből most csak egy része.

bár hol ahol fogadnak titeket,oda menjetek be,de ahol nem,gyertek el onnan és még a port is seperjétek le a lábatokról.

# dubitus

"A felebaráti szeretet nem követeli meg a jótettet!

Megköveteli, hogy NE ÁRTS!"

Ez a buddhistáknál valóban így van.

De a felebaráti szeretet a kereszténységben megköveteli az aktív cselekvést is, a konkrét jótetteket.

"Az, hogy ne ártsak, az vonatkozik a szóbeli negatív megjegyzésekre is?"

Igen, vonatkozik. Rosszat ne mondj se neki, se róla a háta mögött.

"Gondolok itt olyanra, hogy megmondani neki, hogy szégyellje magát."

Az építő jellegű kritika az más kategória. Az nem rossz, hanem jó dolog. Ezt tehát mondhatod.

De csak ha látod értelmét, hogy hátha magába száll. Ha úgy látod, hogy erre nincs sok esély, akkor kár olajat önteni a tűzre. Akkor inkább hallgass és kerüld el.