Egy keresztény számára mi a kockázatos munkakör?

pl: szakácsnő, tanár, portás, fűtő, műszerész, gondnok, takarító...

egy olyan iskolában, ami évtizedekig állami fentartású volt, de tavaly átvett a katolikus egyház. ugyanis ha továbbra is ott mersz dolgozni, kiközösítenek, mint ahogy sok testvérrel, testvérnővel megtették ezt, akik ugyanúgy főztek, mint eddig, de aláírták az új szerződésüket, és így a hamis vallást szolgálják.

Innen gratulálok ezen kiközösítésekben eljáró bírói bizottság tagjainak, és üzenem nekik Jézus ezen gondolatát:

"Vak vezetők, kik a szúnyogot kiszűritek, de a tevét lenyelitek!"

máté 23:24-

Szervusz

Például egy olyan egyén számára, aki korábban a dohányzás, illetve az túlzott alkoholfogyasztás problémájával küzdött, kockázatos lenne felszolgálói, illetve pincér állást vállalni, mert növelheti a visszaesés kockázatát...

Azért jó lenne, ha mások is látnák, van egy erkölcsi mérce, ami különbbé teszi az embert az állattól. Most nem azt mondom, hogy a "hívő" jó, a nem hívő pedig rossz. (A "hívők" között is előfordulhatnak álszentek, de a nem hívők között is van sok jó ember.)

A hím állat, ha meglát egy nőstényt, leteperi. A nősténynek minden nap erőszakot kell megélnie, de tök mindegy nekik, mert csak állatok. Nekünk van tudatunk, esetleg hitünk is. A tudatunk miatt mi jobbakká váltunk náluk, megtanultunk uralkodni az ösztöneinken, tehát ha sétálok az utcán, nem teper le minden szembe jövő férfi, és nem is hordok ingerlő ruhadarabokat.

Az állatok ölnek, harcolnak a fennmaradásért, mi viszont közösséget alkotunk.

Az állat nem tudja meggyógyítani magát, az ember igen.

Az állat nem tud tenni egy természeti csapás ellen, és nem menti ki fajtársait a romok alól, az ember viszont igen.

Az állat nem ismeri a zenét, az ember igen.

Az állatoknak nincs történelmük, nem alkottak semmit, az emberek igen.

Nem kell mindenben hasonlítanunk hozzájuk.

kétnevű. sajna, az ember az állatok alja. és ezt nem én mondom:

a falánk fene sáskák

zöld felhője mit ér? hisz az ember az állatok alja!

Falhoz verdesik itt is, amott is a pötty csecsemőket,

fáklya a templom tornya, kemence a ház, a lakója

megsűl benne, a gyártelepek fölszállnak a füstben.

Égő néppel az utca rohan, majd búgva elájul,

s fortyan a bomba nagy ágya, kiröppen a súlyos ereszték

s mint legelőkön a marhalepény, úgy megzsugorodva

szertehevernek a holtak a város térein, ismét

úgy lőn minden, ahogy te megírtad. Az ősi gomolyból

mondd, mi hozott most mégis e földre?

Radnóti (GLATTER) Miklós: 8. ecloga (részlet)

nektek elég ennyi is....