Igazságtalan voltam ma a Jehova Tanúival?

Nagyon zsúfolt volt a mai napnak az első fele.

Orvoshoz kellett mennem, gyogyszertárba kellett mennem, ezenkívűl el kellett mennem egy családi barátunknak a tanyájára megetetni a kutyákat mert el vannak menve nyaralni, a városba a lákásukra felmenni megöntözni a virágokat és a halaknak enni adni.

Na szóval mikor jöttem a gyógyszertárból, mondom felszaladok előbb mert útamba esik a lakás, elrendezem a halakat, meg a virágokat utána megyek ki a tanyára.

Miután ezt lerendeztem és jöttem le a lakásból két nő állja utamat, egy idősebb meg egy fiatalabb.

Én nagyon siettem erre fel az idősebb hőlgy megállít, hogy adjon nekem valamit, közbe bemutatkoztak, mondták, hogy ők Jehova Tanúi és meg szeretnének osztani velem valamit.

Én mondtam, hogy most nem alkalmas mert nagyon sietek,de nem nagyon érdekelte őket amit mondok.

Most már bánom mert elég dűhös lettem és elég nem "lovagi módon" kiosztottam az idős hőlgyet.

Valahogy ebben a formában.

"Hölgyem önnek nem az unokája mellett lenne a helye ebben az órában!?

Miért akar ön engem tanítani mikor Pál megtiltotta a nőknek, hogy ezt tegyék!?

Kézcsokolom!"

És ezzel faképnél hagytam őket, viszont az a pillantás amivel rámnézet az idős hölgy, hát elég kellemetlen volt, ha csak ketten lettünk volna szerintem nekem ugrott volna.

Most, hogy lehigadtam és nyugi van, valahol bánt, hogy ilyeneket mondtam és szégyelem de egyszerűen nem akarta megérteni, hogy sietek.

Szerintetek igazságtalan voltam?

Kérlek nyugtassatok meg!