Ki volt Káin felesége?

Szia!

A Biblia kezdetben látszólag egyáltalán nem tesz említést leánygyermekek születéséről, csupán közli, hogy „Kain ismerte az ő feleségét...” (1Móz 4,17). 1Móz 5,4-ben azonban már azt olvassuk, hogy „Ádám... nemzett fiakat és leányokat”.

Annak az oka, hogy a Biblia alig tesz említést a lányokról, a korabeli társadalmi szemléletben és értékrendben keresendő, ami gyakorlatilag az egész Biblián végigvonul, és érezteti hatását. Ti. a férfiak társadalmi szerepét, jelentőségét és felelősségét többre értékeli. (Ez a jelenség nem is olyan régen még nálunk is ismert volt.)

A probléma másik oldala a vérfertőzés, azaz a vérszerinti testvérek házasságkötése, amelyből köztudottan nagy valószínűséggel fogyatékos utódok születése várható, ezért a mai polgári törvények tiltják is. Itt ismét a Biblia szemléletét kell figyelembe vennünk, amely gyökeresen eltér az általában uralkodó történelemszemlélettől. Az evolúciós felfogás szerint egy folyamatos fejlődés, felívelés jellemzi az emberiséget és annak történelmét, míg a Biblia ennek éppen az ellenkezőjéről, a szüntelen és egyre erősödő hanyatlásról beszél, amelynek kiindulópontja a kezdeti tökéletes állapot volt, és gyökere az erkölcsi hanyatlásban keresendő, de bizonyos vonatkozásokban az anyagi világra is kihat (l. pl. „Átkozott legyen a föld temiattad... Tövist és bogáncskórót teremjen tenéked...” 1Móz 3,17-18). Így azok a ma ismeretes rendellenességek, amelyek testvérházasság esetén az utódok genetikusan meghatározott megbetegedései hátterében meghúzódnak (a sérült DNS, amely a különböző örökletes tulajdonságok átörökítésért felelős molekulalánc), minden bizonnyal ismeretlenek voltak egy olyan világban, ahol „minden igen jó” volt, ill.amikor még éppen csak megindult a romlás folyamata a bűnesetet követő időkben. Hogy a Biblia üzenete ebben a vonatkozásban is mennyire valószerű, éppen az bizonyítja, hogy Mózes idejére - i. e. XV. sz., azaz kb. 2500 évvel a teremtés után később - már ugyanúgy megjelenik a testvérházasság tilalma, ahogyan az napjainkban is ismert (3Móz 18,6. 9). Ebből kitűnik, hogy a Biblia előtt sem ismeretlen a jelenség és az általa hordozott veszély, de arra is utal, hogy ez nem volt mindig így.

Üdv. Péter

A "nemze fiakat és leányokat" egy ősrégi szófordulat, ami mai nyelvre lefordítva azt jelenti:

"ezek voltak XY gyermekei".

Azaz Ádámnak és Évának NEM volt több gyereke.

EZ EGY NÉPMESE. NEM VALÓSÁG.

T.Kerdezo!

Ha csak egyetlen emberpar letezett akkor a foldon, nyilvanvalo hogy a gyermekeik hazasodtak ossze. Hiszen nem volt mas ember a foldon. Ez akkor nem szamitott "verfertozesnek". De ezt Peter jol elmagyarazta mar a valaszaban.

Udv: Judit!

A Mózes első könyvének 3. és 4. fejezetéből a következőket tudjuk meg: 1. Éva volt „minden élő anyja”. 2. Valamennyi idő eltelt a között, hogy Káin megszületett, és a között, hogy áldozatot ajánlott fel Istennek, és Isten elvetette azt. 3. Amikor Isten száműzte Káint, hogy „vándor és menekült” legyen, Káin attól félt, hogy ha ’valaki rátalál’, netán megöli. 4. Isten megjelölte Káint, ami a védelmére szolgált. Ez azt mutatja, hogy a testvérei vagy más rokonai talán meg akarták ölni. 5. Káin letelepedett „a Menekülés földjén”, és „ezután együtt hált a feleségével” (1Mózes 3:20; 4:3, 12, 14–17).

A fentiek alapján egyértelműen arra következtethetünk, hogy Káin felesége Éva leszármazottja volt, születésének ideje azonban nem ismert. Az 1Mózes 5:4 kijelenti, hogy Ádám a 930 éves életideje alatt ’fiúkat és lányokat is nemzett’. A Biblia természetesen nem mondja azt, hogy Káin felesége a lánya volt Évának. Káin felesége csak azután van megemlítve, hogy Káin száműzve lett. Addig pedig annyi idő is eltelhetett, hogy Káin felesége Ádám és Éva unokája is lehetett. Ezért az egyik bibliafordítás egyszerűen csak annyit mond róla, hogy „Ádám leszármazottja volt”