Valaki beszélt már a gyóntatójával az önkielégítésről? Mit mondott neki?

Ugyanez a téma, a gyóntatópap szemszögéből:

[link]

Igazából ahány pap, annyiféle válasz. Én már jó ideje minden alkalommal meggyónom, aztán naivan azt várom, hogy leszokom róla, és még mindig nem sikerült. Volt aki nem is mondott semmit, volt aki szerint maszturbálni természetes, csak pornót nézni nem kell (ezek szerint ők is csinálják?), valaki szerint meg imával, akaraterővel le kell győzni a kísértést, ki kell iktatni a számítógépet, elérhetetlenné kell tenni a netet stb. Ami biztos, hogy ezért semelyik pap sem fogja megtagadni tőled a feloldozást, esetleg megdicsérnek a bátorságodért, hallottak ők már különbet is ennél, és gyónáson kívül amúgy sem beszélhetnek senkinek erről, még veled sem, hacsak nem te hozod fel a témát. Én legutóbb kaptam egy lelkivezetőt, akivel erről is kéne beszéljek, hát majd meglátjuk, mi lesz most csütörtökön.

Szóval nem olyan nagy ördöngösség ez, legutóbb azt mondta nekem az atya, hogy amíg minden alkalommal jövök gyónni és Jézusba kapaszkodom, addig egyáltalán nem vagyok tőle távol, még ha napi szinten is sikerül önkielégíteni. Persze rossz ez, de nem olyan dolog, ami miatt Isten eltaszítana magától, mert nem Ő megy el tőlünk, hanem inkább mi távolodunk el tőle a bűneink miatt. Ami nekem a legfontosabb dolog volt, amit ez az atya mondott, hogy Jézus mindig szeret és a hibáiddal együtt szeret téged, és alig várja, hogy a gyónásnál ismét a szívedbe költözhessen, és nagyon szeretne segíteni neked, csak ehhez te is kellesz, ez ilyen kétszemélyes dolog: a te tevékeny akaratod is kell, ha meg szeretnél változni, de Ő sem hagy cserben, ha őszintén kéred a segítségét. Én tapasztalatból beszélek.

Remélem, valamennyire hasznát veszed a válaszomnak.

Üdv, minden jót!