Hogyan küzdhetem le az aggodalmaskodást?
Szia!
Csak egy gondolat, amely az elméből származik. Figyeld meg, hogy egy aggodalmas gondolat a jövőből vetít negatív képeket a jelenbe. A jövő nem létezik, csak egy elképzelés egy esetleges valóságról. Felesleges olyan fiktív képzetekkel foglalkozni a jelen pillanatban, aminek a bekövetkezése bizonytalan. Csak azzal tudsz érdemben foglalkozni ami van, ami lehet azzal nem. Hagyd figyelmen kívül!
Egyetértek veled. A jövőben felmerülő dolgokkal tényleg nem érdemes foglalkozni, hiszen Jézus is azt mondta, minden napnak megvan a maga gondja.
De a mai nap gondja tölthet el olyan aggodalmaskodással, ami talán még az egészségünkre is káros lehet.
Mondok egy példát: valós esemény. miközben nyugodt körülmények között beszélgetünk az egyik ismerősünknél, egy űditő mellett, a társam telefonhívást kap a férjétől, hogy leesett egy magas(megrakodott) teherautóról, és nyílt törése van, roncsolódott a jobb karja, és elmondta mit tegyen a feleség. De ő, sokkos állapotba került.(sajnos hétről hétre a családot sorozattos tragédiák érték) Úgy tűnt nem hogy atót vezetni, de fölállni sincsen ereje...
Mi segíthet ilyenkor?
KZitus!
Egy már megtörtént eseményen nem tudunk változtatni, kizárólag elfogadni. Teljesen felesleges reakció az elme részéről a valóság tagadása. Ha az eseményt elfogadja a barátnőd, elmarad a szokásos pánikreakció. Zavart kizárólag a valóság tagadása és az eseményekkel kapcsolatos jövőbe irányuló elképzelésekbe, gondolatokba vetett hit okoz. Nem a gondolatokkal vannak gondok, hanem azzal, hogy, bár azok a jövőbe mutatnak, objektív valóságnak fogadjuk el azokat. Ami nincs itt, azzal nem tudunk mit kezdeni. Mindig csak azt lehet kezelni, ami itt van.
A pánik szempontjából teljesen mindegy, hogy az eseménnyel kapcsolatos jövőbeli kivetítés holnapra vagy tíz perccel későbbi időpontra irányul.
Egy már bekövetkezett eseménnyel, semmi mást nem tehet, mint elfogadja azt, minden más reakció zavart okoz, ugyanis tagadja a valóságot. Ez a tagadás a valóságon nem fog változtatni, kizárólag a barátnőd kedélyállapotát ragadja magával. Egy törött karnak senki nem örül, de semmiféle pánik nem fogja a törött kart ép karrá varázsolni.
A többi mellett érdekesnek találtam ezt a gondolatod: " Zavart kizárólag a valóság tagadása és az eseményekkel kapcsolatos jövőbe irányuló elképzelésekbe, gondolatokba vetett hit okoz."
Tényleg azért blokkol le az ember, mert nem akarja tudomásul venni a tényeket. Ha nem veszem tudomásul, talán meg sem történt - hát igen, ez a tökéletlen ember. Pedig ami megtörtént azon már nem igen kehet változtatni, csak a kivezető utat keresni.
Jó gondolkodni ezeken a dolgokon, mert amikor "élesben" vagy, jobban sikerülhet koncentrálni arra, amit tenni kell.
KZitus!
Jó dolog ezen gondolkozni, de még jobb magadon megfigyelni, hogy a saját elméd is így működik. Ami még jobb, hogy felismered, hogy látod a gondolataidat és a hatásukra létrejövő érzelmeidet a keletkezésük pillanatában és felimered, hogy nem a gondolat és érzelem, hanem az ezeket látó jelenlét vagy. Ez a Tanú állapot, amelyben tér nyílik a gondolkodás és az észlelő között és ennek hatására oldódik a kötöttség.
Még valami!
Ez nem a tökéletlen ember, csupán a tökéletlen elme. Ha képes vagy megfigyelni az elméd, te nem az elméd vagy, amely így vagy úgy működik, hanem a megfigyelő. A megfigyelő vagy nevezd tanúnak, tökéletes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!