Mit gondoltok az eleve rendelésről? Elvileg nekem is kellene benne hinnem, mivel református vagyok?
Én református vagyok, de megmondom őszintén idáig nem foglalkoztam a témával. A templomban nyílván nincs szó teológiaelméletről, és a Bibliában sem az ilyen dolgokat keresem. Szóval most jöttem rá, hogy a református egyház hisz az eleve rendelésben.
Kettő kérdésem lenne:
1. Ezt hogyan tudják alátámasztani?
2.Ezek szerint akármi is legyen, Isten már eldöntötte hogy ki fog üdvözülni, ki nem?
Kivételesen szívélyesen meg szeretném kérni az ateistákat, hogy ők most ne válaszoljanak.
Az idő folyamában mi vagyunk, nem Isten. Isten felette áll. Az eleve elrendelés tana feltételez egy olyan Istent, aki velünk együtt "utazik" az idő folyamán. Isten most, ebben a pillanatban is jelen van a teremtésnél, és az utolsó napon is. Ha nem állna felette az időnek és a térnek nem tudom, hogy miképpen képzelném el Istennek, mint mindenek felett álló teremtőt.
Tehát nem eleve elrendelésről beszélnék, hanem Isten természetes, hogy tudja a múltat és a jövőt, a jelent, és mindazt, ami elmúlt, vagy ami csak ezután fog bekövetkezni, mert ott van.
Persze ez felfoghatatlan, de mi vagyunk bezárva az idő és tér korlátai közé, nem Isten. Isten mindezeket teremtette, felett áll.
Egy nem református.
2-es, 3-as nagyjából jól irja.
Nincs olyan értelemben vett eleve elrendelés, ahogy az Kálvin tanította. Volt neki sok más helytelen tanítása is.
Kedves kérdezö,
tényleg az eleve elrendelés /predesztináció/ nem Bibliai tanítás.
Az elsö kérdésedre a válasz: Nem lehet alátámasztani mert ezt nem tanítja a Biblia
A második kérdésedre a válasz: Ha így lenne, Isten nagyon igazságtalan lenne.
Hiszen mielött Kain megölte Ábelt, látta Isten a szíve állapotát. Figyelmeztette is, hogy a "gonosz leselkedik rád, de URALKODJ rajta"
Az 5.Mózes könyvében is elolvashatjuk, mit mondott az izraelitáknak. Ez érvényes ránk keresztényekre is.
"Elödbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. VÁLASZD az életet, hogy élhess úgy te mint a te magod".
Létezik az eleve elrendelés, de az nem jelent kényszeres szükségszerűséget. Isten Izraelt is választott népének nevezte az ÓSZ-ben, mégis kollektíven, mint nép, nem töltötték be az elhívásukat, hogy az összes nemzet között Isten tanúbizonyságai legyenek. És még egyes személyeket is a születésük előtt kiválasztott egy bizonyos tervének a megvalósítására, de elbuktak.
Az, hogy Isten embereket eleve kárhozatra rendelne, Istenkáromlás. Mert az az Isten "parancsolata", hogy "mindenki mindenütt" megtérjen.
(Apcsel 17:30)
Van sok pozitív példa is az eleve elrendelésre. Ime egy:
Jer 1:5 Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, [már] ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.
Kedves 56-os
ez sem jelenti azt, hogy Isten valakit jónak, valakit pedig rosznak teremt.
Figyeljük meg a Sámson történetét. Ez jól megmagyarázza hogyan vannak a dolgok.
Tudjuk, hogy a megszületése elött Isten az angyalt is elküldte szüleihez.
Prófétának szánta. Az is lett, de mégis maga határozott afelöl, hogy szótfogad-e Istennek vagy nem. A történet végét imerjük.
Ott volt Salamon király is. Maga döntötte el, mit fog tenni. Jól kezdte, de roszul végezte.....
Te is, én is, nem Isten határozza meg, hogy szót fogadunk-e neki, hanem mi emberek választjuk vagy az engedelmesség, vagy a konok engedetlenség útját.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!