Részletezné nekem valaki a sintó vallást? (Milyen vallásúak a japánok? )

japán vallások: 1. Eredeti népi vallás Japánban a sintó, az 'Istenek útja' (sintoizmus). Mitológiáját őrző legrégebbi iratok Kr. u. 712: a Kodzsiki, 'Régi események története' és 720: a Nihonsoki 'Japán krónikája'. E kv-ek a kami, az istenek világát ecsetelik. Különösen fontos az Izanagi és Izanami istenpár, kik a japán szigeteket teremtették, valamint Amateraszu napistennő és Szuszanoó viharisten. A japán cs-ok, az első legendás Dzsímmu cs-tól kezdve a sintó mitológia szerint Amateraszu leszármazottai. - A sintó rengeteg istent ismer: hegyeknek, fáknak, folyóknak, családoknak, eszközöknek, stb. megvan a maga istene. Kiváló embereket, ősöket haláluk után istenként tisztelnek. - Az ősök tisztelete különösen nagy szerepet játszik a japán vallásosságban. A családok kötelességüknek tartják az ősökről való vallásos megemlékezést és a tiszteletükre végzett szertartásokat. A legtöbb családi otthonban, főképp a 16. sz., a Tokugava-korszak óta, szokás kamidanát (sintó istenpolcot) v. bucudant (buddhista oltárt) v. mind a kettőt tartani, melynél a családtagok az ősök tiszteletére végeznek imákat és szertartásokat. Az augusztus hónapban tartott bon-tánccal az egész falusi vagy városi közösség együtt ünnepli az ősök szellemeit. - A sintó vallásban nagy szerepet játszanak a tisztulási szertartások. Az emberek érzik, hogy szükségük van megtisztulásra: ezért mossák meg kezüket és öblítik ki szájukat (miszogi), mielőtt egy szentélybe lépnének, és ezért tartanak a szentélyekben újévkor különböző tisztulási szert-okat. - A sintó szentélyek a természet ölén állnak, hatalmas szent fák árnyékában. A szentély több épületből áll. A látogatók rendesen a szentély előtt állva végzik imáikat. A kannusi, a sintó papjai hagyományos fehér öltözetben, magas, fekete sapkában mondják az áldó és tisztulást hozó imákat és vezetik a házasságkötési szert-okat. A hátsó szentélyben az istenség szimbólumait (tükör, kard, stb.) őrzik. - A sintó vallás igen lényeges eleme a macuri, az ünnep. A naptári év közös ünnepei (pl. újév) mellett minden szentélyben megülik az illető szentély saját ünnepét dobolással, zenével, énekkel, felvonulással és számos más hagyományos szert-sal. A felvonuláskor rudakon v. emberek által húzott díszes kocsin körülhordozzák a mikosit, az istenség szimbólumait rejtő díszes ládát. - A sintó kezdettől fogva szolgálta a pol. hatalmat. Az istenek által teremtett japán szigetek szt földnek, tennó pedig, a napistennőtől származó császár szt személynek számított. 1868: a Meidzsi-korszak kezdetétől a sintót államvallásnak minősítették, és egyes sintó szert-okon való részvételt állampolgári kötelességnek tekintették. A sintó vallás imperialista célokra való felhasználásának a II. vh-ban elszenvedett vereség vetett véget: az új alkotmány elrendelte a vallás és az állam szigorú elválasztását, megtiltotta bármely vallás állami támogatását és az állami isk-ban történő vallásoktatást. - 2. Az Indiában keletkezett buddhizmus Kínán keresztül hatolt be Japánba, a Mahájána-buddhizmus formájában. 552: egy koreai kir. küldöttség hozott első ízben buddhista szent iratokat Japánba. A buddhizmus terjedését nagyban előmozdította Szuiko csnő (ur. 593-628) helytartója, Sótoku hg. Az általa alapított Nara melletti Hórjudzsi szentély ma is japán vallások egyik legszebb buddhista épületegyüttese. A 7-8. sz: Kínából átterjedt Japánba és virágzásnak indult több buddhista felekezet. A buddhizmust Sómu császár (ur. 724-749) államvallássá tette, és minden tartományban hivatalos monostorokat (kokubundzsi) építtetett. A Narában épült főmonostorban, a Tódaidzsiban állíttatott óriási méretű Buddha-szobor ma is áll. A buddhizmus nem ütközött össze a sintóval, hanem egybeolvadt vele. A népszerű buddhista istenségeket gyakran sintó istenségekkel azonosították. A japánok manapság sem érzik ellentmondásnak, ha részt vesznek mind sintoista, mind buddhista szert-okon. Így pl. a házasságkötést rendesen sintó sztélyekben tartják, a temetést és a halottakról megemlékező imát buddhista szerz-ekkel végeztetik. - A Heian korszakban a Tendai és Singon felekezetek hatoltak be Japánba; az előbbi monostorai főképp a Kiotó melletti Hiei hegyen épültek, ahol virágkorában 40 ezer szerz. élt, az utóbbit Kúkai hozta be Kínából, és a Kója hegyen épített monostorokat. - A Kamakura-korszakban a zen felekezet hatolt be Japánba, és indult nagy virágzásnak. A japán zen-buddhizmus legnagyobb egyénisége Dógen (1200-53), kinek a zen-elmélkedésről (zazen) szóló felfogása a mai napig irányadó. Ugyanebben a korban működött Sinran (1173-1263), aki az indiai Amida-szutrák értelmében az Amida-Buddha iránti hívő bizalomra építő Dzsódó Sinsút alapította. Míg a zen-buddhizmus az emberi törekvés, a dzsiriki, 'saját erő' fontosságát hangoztatta a szatori, 'megvilágosodás' elérése céljából, addig Sinran kizárólag a tarikibe, 'a másik erejébe', az Amida érdemeibe és irgalmába vetett hit szükségességét hangoztatta. Japán legelterjedtebb buddhista felekezete ma is a Dzsódó Sinsú. Vetélkedik vele a Nicsiren (1222-82) által alapított és róla elnevezett felekezet, mely az indiai Lótusz-szutrát tekinti végső kinyilatkoztatásnak. - A Tokugava-korszakban a sógunok szigorú állami felügyelet alá helyezték a buddhista monostorokat, és eszközként használták föl azokat a ker-ek felkutatására és kiirtására. A Meidzsi-korszakban a Sintó lett államvallás, és a buddhizmus elnyomatást szenvedett. A II. vh. után az összes buddhista felekezet ismét teljes vallásszabadságnak örvend. - 3. A konfucianizmus is a kínaí kultúrával együtt hatolt be Japánba, nem mint vallás, hanem mint etika. Tanításából főleg a feljebbvalók iránti tisztelet, az alattvalók iránti jóindulat, az együttműködés és az udvariasság szelleme hatotta át a japánok életét mind a mai napig. - 4. A nagy társad. és pol. változások, melyek 1850-től alapjaiban rázkódtatták meg a japán társad-at, számos új vallás keletkezéséhez vezettek. Ezeknek a legtöbbje a buddhizmusnak v. a sintoizmusnak valamilyen válfaja, de gyakran ker. elemeket is tartalmaz. Alapítóik nagy vallási élménytől indíttatott karizmatikus egyéniségek, kiknek követőiből mozgalom született és új vallási közösség szerveződött. Közel 3000 ilyen új vallást tartanak számon Japánban. Híveik összlétszáma 20-30 millióra tehető. A legfontosabbak: Tenri-kjó, 'az égi igazság tana'. Alapítója 1838: egy parasztasszony, Nakajama Miki (1798-1887). Egy Istent imádnak, kit Ojagaminak, 'Szülőisten'-nek neveznek, az embereket pedig egyenjogú testvéreknek tekintik. Kiotó közelében épült központjuk kis várossá nőtte ki magát. Több mint 2,5 millió hívőjük van. - A PL-kjódan, 'a tökéletes szabadság felekezete' alapítója 1931: Miki Tokuharu (1871-1938) és fia, Tokucsika (1900-83). E felekezet szerint az emberi élet: művészet. Ezért az embernek szabadon ki kell fejlesztenie egyéniségét a művészet és munka által. Ez csak akkor lehetséges, ha az ember feladja önzését, és az emberiség javára dolgozik. Szintén több mint 2,5 millió tagjuk van.

A Szekai kjúszei-kjó, 'Világüdvözítő tan' alapítója 1931: Okada Mokicsi (1882-1955), a teremtő Isten földi képviselőjének vallotta magát, és híveit arra buzdította, hogy a földön teremtsék meg az igazság, jóság és szépség országát. Három központjuk gyönyörű múzeumokkal rendelkezik. Hívői száma kb. 800 ezerre tehető. - A Nicsiren felekezetből 1900 u. több nagy vallási mozgalom született. A főbbek: Reijúkai, 'a lelkek barátainak társasága', 1919: alapítója Kubo Kakutaró (1892-1944). Fő tana a halottak szellemeiért végzett ima. Több mint 3 millió tagja van. - A Rissó-kószeikai, 'az igazság és emberiesség felélesztésének társasága' alapítói Nivano Nikkjó (1906-) és Naganuma Mjókó (1889-1957). Reijúkaitól szakadtak el, de követőik számával meghaladták azt. 1995: kb. 5,5 millió tagja van. A halottakért végzett ima mellett a Lótusz-szutra örök Buddhájának tiszteletét, az emberi személyiség kialakítását és a világbéke előmozdítását tekinti feladatának. Japánon kívül is elterjedt, és kész a kereszténységgel való együttműködésre. - A Szóka-gakkai, 'értékteremtő tantársulat' alapítója 1930: Makigucsi Cuneszaburó (1871-1944), felvirágoztatója pedig Toda Dzsószei (1900-58). Ez a legelterjedtebb új vallás: 16 millió hívőt számlál. Fő vallásgyakorlata a Lótusz-szutra kezdő szavainak recitálása. Nagy ünnepségek, zarándoklatok, pompás székházak, egyetemek, isk-k, folyóiratok, stb. mutatják a mozgalom életerejét. A japán pol. életben is komoly szerepet játszik egy pol. párt alapításával. - Az új vallások születése napjainkban is folytatódik, és néhány esetben káros következményekkel járt. Így az Aszahara Sókó által alapított Oum Sinri-kjó, 'Aum igazság tan' 1995: azzal rázta meg a japán társad-at, hogy a világ közeli végét váró tagjai mérges gázokat terjesztettek a földalatti vasút állomásain, így akarták a Japán feletti uralmat kezükbe ragadni, kritikusaikat pedig legyilkolták. Csoportjukat törvényileg betiltották és vezetőségük ellen eljártak, de mindenkit megdöbbentett, hogy fanatikus tanaik egyetemet végzett fiatalok között is sok ezer követőre találtak. Ez a tény is mutatja Japán jelenlegi szellemi légkörének instabilitását.