Honnan lehet tudni, mi az, ami az Ószövetség törvényéből vonatkozik a keresztényekre, és mi az, ami nem? Mi a megkülönböztetés alapjául szolgáló ELV?
Rengeteg magyarázatot lehet hallani.
Van, amelyik minden törvényt meg akar tartani, és a teljes visszatérést követeli az ószövetségi törvényekhez.
Van olyan, amelyik azt hirdeti, hogy immár mindent szabad, semmi sem kötelező, úgyis a kegyelem állapotában vagyunk.
Vannak ezek között köztes verziók is.
Tudom, hogy nem a törvény uralma, hanem a kegyelem állapotában vagyunk. A törvény cselekvéséből nem igazul meg senki Isten előtt. Mindent szabad, de nem minden használ. A szabadság nem azonos a szabadossággal. Viszont, a törvényből egy jotta, egy vessző sem vész el.
Mégis érdekelne az ELV, ami alapján elkülöníthető, mi az, ami a korabeli zsidóságra vonatkozott, illetve a mai napig is csak és kizárólag rájuk vonatkozik, mi az, ami egyetemes érvényű, és Krisztus kereszthalálát követően is változhatatlan, a pogányokból megtértekre is ugyanúgy vonatkozik.
Nem gondolom, hogy a Biblia egy "salátástál" amiből kedvemre válogathatok.
Mi tehát az az ELV, aminek alapján bizton lehet állítani, hogy eddig vannak azok a dolgok, amik csak a választott népre vonatkoznak, vagy az üdvtörténet Krisztus előtti szakaszára, illetve ami alapján kimondható, hogy ezek meg amazok a dolgok viszont egyetemes, örök érvényű, minden korban és népben élő ember számára érvényesek és nem vesztették érvényüket Krisztus tanításai és váltsághalála után sem?
Jó lenne világosan látni ebben a kérdésben.
Nagyon egyszerű, erről már az apostoli gyűlés határozott:
"Azokáért én azt mondom, hogy nem kell háborgatni azokat, kik a pogányok közül térnek meg az Istenhez;
Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértől." (Apcsel15:19,20)
"Mert tetszék a Szent Léleknek és nékünk, hogy semmi több teher ne vettessék ti reátok ezeken a szükséges dolgokon kívül,
Hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fúlvaholt állattól, és a paráznaságtól; melyektől ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!" (ApCsel15:28,29)
Sziasztok!
Azért van ott egy 21. vers is, melyet mindenki kihagy:
"...mert Mózesnek régi nemzedékek óta városonként megvannak a hirdetői, mivelhogy a zsinagógákban minden szombaton olvassák."
Üdv. Péter
A kérdésre válaszolva: ez az ELV a szeretet.
A Bibliában azt olvassuk:
„A bűn pedig a törvényszegés” (1János 3,4)
Egyértelmű, hogy a Bibliában bemutatott nagy, erkölcsi alaptörvény ez a törvény, amely az egész világmindenségben érvényes, a lényegét pedig így összegezi a Szentírás: „A törvény betöltése a szeretet.” (Róma 13,10)
A szeretet legrövidebb bibliai meghatározás így hangzik: „Senki ne keresse azt, ami az övé, hanem ki-ki azt, ami a másé.” (1Korinthus 10,24)
A szeretet a következetes másik-középpontúság, avagy a másokért élés gondolkodásmódja és életformája. Az „én és te” sorrend megváltozik „te és én”-re. A Biblia szerint ez az igazság. Az az igaz ember, akinek az életében ez az alapelv válik győzedelmessé, mindent meghatározóvá.
A bűn pedig az a kifejlett alapelv, amely ellenkezik a szeretet nagy törvényével. A bűn fogalmát így ragadhatjuk meg tehát egészen gyakorlatias módon: A bűn az önzés, az önmagunkért élés gondolkodásmódja és életformája.
Máté evangéliumában található, az 5. fejezet 17-18. verse. "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik". Bemutattam az előbb, hogyan szűkült le a törvény fogalma egyetlen mondattá, és ezzel párhuzamosan láthatjuk, hogy azok a keresztény egyházak, közösségek, akik azt mondják, hogy Isten törvénye szükségtelen, érvénytelen, ha következetesek lenének, valójában el kellene hogy vessék mindazt, amit az előzőekben felsoroltunk: vagyis a szeretetet, a Tízparancsolatot egészében, és Isten Igéjét is. Jézus azonban azt mondta, hogy minden beteljesedik a törvényben. Másutt azt mondta, nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, ami Isten szájából származik. Ha tehát minden ige beteljesedik, ügyeljünk arra, hogy mirajtunk is minden beteljesedjék, ami a hívőkről szól az Írásban. Kutassuk az Igét, és minden felhívásával vessük össze magunkat, hogy vajon megfelelünk-e neki. És ha hiányosságot tapasztalunk, ne nyugodjunk addig, amíg Isten nem ad győzelmet a rossz fölött, nem ad erőt a hiányosságok megszüntetéséhez.
Üdv. Péter
Aki bízik Krisztusban nem kell a törvényre támaszkodnia.
Krisztus megmutatta a farizeusoknak, hogy nem a törvényt kell követni, hanem a törvény szellemét, ami a szeretet. Isten azért adta a törvényt a népének, hogy megértesse velük akaratát, de ők nem értették. Majd elküldte egyszülött fiát, aki megértette velünk Isten akaratát. Mi szükségünk a törvényre, ha ismerjük Krisztust? Hiszen mi jóval többet kaptunk a törvénynél, mi élő lelket kaptunk, írott betű helyett.
A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás szerinti újszövetségi korszakban élő hívőként a törvényt következőképpen kell értelmeznie az ige alapján. Pál Apostol a Róma és Galata leveleiben rendkívül mélyen tagolja hogy a Mózesi törvényhez való viszonyulás nem egyszerű ügy, mert ez egy 613 parancsolatból álló rendszer. Jakab pedig arról beszél hogy nem lehet ezek közül kedvünkre válogatni, kiragadni belőle mert a 613 parancsolat egy összefüggő egységes rendszert képez. Amelyben a parancsok össze vannak szerkesztve és függésben állnak egymástól. Pál 1Timóteus 1-ben arról beszél hogy vannak akik törvény tanítók akarnak lenni, de nem értik amiről beszélnek. Aki a törvényről akar tanítani annak ezt az egészet át kell látnia, mind az ó és mind az újszövetség látását ismernie kell, mert különben elkerülhetetlen a félreértése és félremagyarázása. Ez történt a történelmi egyházaknál is, ezeket a félreértéseket beépítették az egyház erkölcsi törvényeibe, majd ezeket ráhelyezték az emberek lelkiismeretére, és ezáltal az emberek szellemét bilincsbe verték. De visszatérve a törvény értelmezéséhez.
Az újszövetségi törvény értelmezés alapigéje a Kolosse2,16,17:
"16Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában: 17.Melyek csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé.
Ez lényegében azt állítja hogy a törvénynek vannak olyan parancsolatai amelyek nem erkölcsi jellegűek, hanem szimbolikus parancsolatok amelyek képei a természetfeletti valóságnak, a mennynek a Krisztus valóságának. Ilyenek a zsidóknak előírt étkezési tilalmak, a templomi áldozatok stb. Természetesen a szombat az mindenki számára áldott mert a teremtéskor megszentelte az ISten, de ezt munkaszünettel kötelezően megtartani csak a zsidókra nézve kötelező.
De hogy jobban értsük az ószövetségi törvények 3 kategóriába sorolhatóak:
1. kategória az erkölcsi parancsolatok
(ezek a parancsok minden időben, minden helyzetben, minden emberre érvényesek)
2. kategória a szimbolikus jelképes parancsolatok
(Kizárólag a zsidó népre, és Izraelre érvényesek és azok is csak akkor ha azok megtarthatók. Mert jelen pillanatban pl. a templommal kapcsolatos szimbolikus parancsok politikai okokból nem megtarthatóak.)
3. kategória az államigazgatási parancsolatok
(Kizárólag a zsidó népre érvényesek, és csak akkor amikor saját állammal rendelkeznek a szent földön.)
A 2. és 3. kategóriába tartozó parancsok bennünket sok mindenre tanítanak, de nem vagyunk alárendelve a megtartásukra. Tehát, hogy ne kövessél el házasságtörést az erkölcsi parancs, és mindenkire vonatkozik. De azt hogy kövezzenek meg egy házasságtörőt, az már államigazgatási parancs, ami ránk nem, hanem csak a zsidókra, és csak bizonyos időben érvényesek, hogy egy teokratikus zsidó állam vezetését szabályozzák.
Az erkölcsi parancsoknál is vannak kisebb, és nagyobb parancsok, tehát ha ezek szembeállnak egymással akkor tudni kell melyik a nagyobb ami felülírja a kisebbet, és persze tudni kell szétválasztani hogy melyik kategóriába tartozó parancs, tehát mindez egy nagyon tisztánlátást és ismeretet feltételez. Mert pl a Tórában az is meg van írva hogy ne hazudj, de ha hozzád bekopog egy zsidó ember és azt kéri bújtasd el, majd jön a gestapo és megkérdezi hogy itt van-e egy zsidó? akkor neked erkölcsi kötelességed hazudni! Ugyanis a nagyobb parancs felülírja a kisebbet, és helyesen kell értelmezni hogy mi az Isten törvényének az igazi célja. Szóval az erkölcsi parancsolatokban is vannak feladványok, mert pl József is hosszan gondolkozott amikor Mária teherbe esett hogy mit csináljon, feljelentse, ne jelentse, de a végén olyan döntést hozott hogy titokban bocsátja el, hogy ne keverje gyalázatba. Az Úr angyala csak ez után jelent meg Józsefnek, és mondta neki hogy ne aggódjál mert a gyermek a Szentlélektől van. De Józsefről azt írja később hogy igaz ember volt, pedig látszólag a törvény ellen cselekedett. József ebben a rendkívül nehéz erkölcsi helyzetben amíg napokig gondolkodott, életszerűen alkalmazta a törvényt. Mert az egész törvény azért adatott hogy ÉLJ, ezt mondja magáról a törvény.
Az én válaszom rövidebb lesz:
a Biblia nem teológusoknak íródott, hanem nekünk és világosan kijelenti, hogy kaptunk új törvényt és új szövetség lett velünk kötve. Immár a régi nem érvényes. Az újnak pedig két parancsa van csupán, szeresd Istened és szeresd a másik embert, mert ha szeretünk, akkor a törvényt, az új törvényt betöltöttük.
Vidzontr elég nehéz szeretni azt, aki bánt téged, de mégis ez a parancs. Nem olyan könnyű ez és ehhez kell Krisztus vére és Isten, aki megigazít. Az önmegváltás, amit az adventisták is tanítanak, az hamis tanutás, mert nem cselekedetből üdvözül az ember, hanem hit által.
"Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára. Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy aki azokat cselekeszi, él azok által. A hitből való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztust aláhozza;) Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.) De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, amelyet mi hirdetünk. Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol. Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre." (Rm 10,4-10)
"Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon. Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, amelyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, akik hisznek. " (Rm 3,20-22)
"Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem. Ha pedig Krisztusban keresvén a megigazulást, mi magunk is bűnösöknek találtatunk, avagy Krisztus bűnnek szolgája-é? Távol legyen. Mert, ha amiket elrontottam, azokat ismét fölépítem, önmagamat teszem bűnössé. Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát Krisztus ok nélkül halt meg." (Gal 2,16-21)
A válasz az, hogy az újszövetség a Szellem szövetsége, ezért abban az értelemben, amilyen értelemben a zsidóknak meg kellett tartaniuk a törvényt, egyetlen kereszténynek sem kell a törvényt megtartania. A keresztényeknek semmilyen más törvényt sem kell kreálniuk Mózes törvénye helyett, hanem be kell fogadniuk az ige magvát, aminek a szívükben ki kell hajtani, szárba kell szökni, és gyümölcsöt kell teremni. Ez a gyümölcs cselekedetekben nyilvánul meg. A kegyelem nem azt jelenti, hogy bármit szabad megtenni, hanem azt, hogy az ember szívéből az igazság cselekedetei származnak, miután az ember a Kősziklára alapozta az életét,ami nem más, mint Krisztus kijelentése. A kegyelmet éppen az igazolja valakinek az életében, hogy felszabadul a bűn alól, nem pedig az, ha állandóan bukdácsol. Persze, mindenkinek el kell indulnia valahol, és nem fog azonnal jól menni, de akkor jó az irány, ha egyre jobban megy.
Döbbenetes látni, hogy ilyen fontos kérdésekben mindenki Pált idézgeti Jézus helyett. A legtöbb keresztény úgy tekint Pálra és a tanításaira, mint a moromonok Joseph Smithre. Pedig Jézus megmondta, hogy sok hamis próféta lesz, akik SOKAKAT ELHITETNEK. Azt is mondta, hogy ne higgyünk annak, aki ezt mondja: "Én vagyok Krisztus". Talán a legelső, és egyik legjelentősebb ilyen eset ott van feketén-fehéren az Apostolok cselekedeteiben. És ma mindenki Pált követi, az ő tanításaiban hisz, úgy értelmezi az írásokat, ahogyan ő tanított róla.
Pál szavai annyira erősek, hogy teljesen leveszik Jézusról, és az Ő szavairól a hívők tekintetét! Ha megkérdezünk egy hívő keresztényt, hogy mik az üdvösség feltételei, szinte biztos, hogy Pált fogják idézni.
Tedd félre Pált, és kezdd el csak Jézus szavait olvasni. Le fogsz döbbenni, hogy mennyire más az, amit Jézus hirdetett!. Építsd Jézus szavaira az életedet, és tisztán fogsz látni. Az Ő szavai egyszerűek és világosak. Ha be akarsz jutni a mennybe, Jézus szavait és parancsolatait kell megtartanod!
Isten áldjon!
Azt gondolom, # 1 jól foglalta össze.
Egy útmutató, ami - szerintem - legjobban megvilágítja a kaocsolatot:
"Ami neked gyûlöletes, ne tedd embertársadnak. Ez az egész Tóra, a többi csak a magyarázat." Hillél ( kb ie 30 - isz 10 volt a Szanhedrin elnöke, az ókori zsidóság legnagyobb tanítója ) foglalta így össze ( Talmud, Moed rend, Sábbat traktátus 31a oldal )
„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” ( Ezt így Jézus mondta: Máté Evangéliuma, 7. fejezet, 12. vers ) )
"nem azt jelenti, hogy a szombatot meg kell tartani."
Már hogy ne? Igaz, idõvel a szombatot áttették vasárnapra, de az ÚR napja, az, hogy az ÚR - áldott Õ - a hét egy napját MEGSZETELTE, mint intézmény, megmaradt. Úgy is, mint heti pihenõnap.
Egyébként a Tízparancsolatban van, az pedig mindenki számára kötelezõ ( lenne ... ).
Magyar törvények:
"Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve
7. Fejezet a vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen
Tehát, ha pap vagy ispán, vagy más keresztyén ember vasárnapon találna munkában valakit, akárki legyen, üzzék el a munkától.
1. § És ha ökörrel dolgozott, vegyék el ökrét és adják ételül a vár népének.
2. § Ha pedig lóval, vegyék el lovát, melyet a gazdája ökrön váltson meg, ha kedve tartja; és azon ökröt egyék meg, a mint mondtuk.
3. § Ha valakit egyéb szerszámokkal találnak, vegyék el szerszámait és ruháit, melyeket bőrén váltson meg, ha akar." - [link]
"Szent László Király Dekrétomainak Első Könyve
11. Fejezet azokról szól, a kik vasárnap és ünnepeken templomba nem mennek
Valaki vasárnap vagy nagyobb ünnepeken el nem megyen a község templomába, csapják meg.
1. § Ha pedig a falu távolabb esik és a falu népe el nem mehet a templomba, mégis egy közülök menjen el mindnyájak képében, kezében a bottal, és vigyen az oltárra gyertyát meg három kenyeret." - [link]
"Szent László Király Dekrétomainak Első Könyve
26. Fejezet arról, ha zsidó, ünnepnapon dolgozik
Ha valaki vasárnap vagy más nagyobb ünnepen talál zsidót munkában, tehát hogy a keresztyénség meg ne botránkozzék, valamely szerszámmal a zsidó dolgozott, azt veszitse el." - [link]
gugli: vasárnap site:1000ev.hu
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!