Lehetséges-e hogy a végidőben a Dániel könyvében szereplő Északi-Déli király az az Usa és Oroszország lessz?
"És a vég idején a déli király+ küzdeni kezd vele, az északi király pedig forgószélként tör rá szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval; s betör az országokba, elözönli azokat, és keresztülmegy rajtuk. Még a Dicsőség+ földjére is bemegy+, és sok ország elbukik+. De a következők megmenekülnek kezéből: Edom, Moáb+ és Ammon fiainak fő része.És továbbra is kinyújtja kezét az országok ellen; Egyiptom+ országa pedig nem menekül meg. Ura lesz Egyiptom rejtett arany- és ezüstkincseinek, és minden drágaságának. A líbiaiak és az etiópok követik a nyomdokait.
De hírek jönnek napkeletről+ és északról, amelyek megzavarják, és nagy haraggal előretör, hogy sokakat megsemmisítsen, és pusztulásra adjon. Felállítja palotaszerű sátrait a nagy tenger és a Dicsőség+ szent hegye között; őt magát pedig utoléri a vég,+ és nem lesz, aki segítsen rajta."
Érdekes módon pont egy "jehova tanúja "kérdezi?
Úgy tudtam ,ti minden re tudjátok a választ.
Tisztelt Kérdező!
Elnézést a késői válaszért, íme, hogy én hogyan látom a dolgokat:
A Dániel könyve 11,5-45 szakasz értelmezésekor azoknak a kommentátoroknak a véleménye, akik konkrét történelmi eseményekkel azonosítják a próféciát igen megosztott. Például bizonyos magyarázók a szeleukidák és a ptolemaidák konfliktusait, illetve IV. Antiochos Epiphanesz hadjáratait olvassák ki a szövegből. Mások a 14-30. versekben Rómát látják, a 40-45. versekben pedig egyesek Törökországot, mások a Pápaságot látják, de olvastam arról is, hogy más magyarázók Franciaországot látják a próféciában, és akkor csatlakozik ehhez az általad közölt értelmezés, amely szerint ebben a fejezetben az USA és Ororszország szerepel. Láthatod, hogy így semmiféleképpen nem lehet célba érni. A megoldás az, hogy a szerkezetből kell kiindulni.
Az adventkiadó gondozásában megjelent egy könyv, amelynek címe: A Titkok megfejtése, Jacques Doukhantól. A szerző a következőt írja a 209. oldalon:
"Az 5. verstől kezdődően az elbeszélés hat szakaszban fejlődik ki, miközben egy páhuzamosságot követ, amely nyilvánvalóvá teszi a szimmetrikus kapcsolatot az első három (5-12 vers; A B C) és a második három (13-39. vers: A1 B1 C1) között. Ez a két rész (A, B, C és A1, B1, C1) mintha kölcsönösen tükröznék egymást a közös témákban, szavakban és kifejezésekben."
Miután a szerző ezt kielemezte részletesen, amelyet most nem másoltram be, ezt írja a 210-211. oldalon:
"Ez az irodalmi szabályosság és szimmetria a szöveg szűklátókörű történeti értelmezéstől. Sajátos stilisztikai technikával állunk itt szemben, ami arra ösztökél, hogy tekintsünk a puszta esemény mögé; itt inkább a drámai konfliktus mozgatórugója számít, nem annyira maga az esemény. A szöveg szerkezeti felépítése tehát lelki magyarázatra vall"
Doukhan rámutat még arra is, hogy figyeljük meg, hogy az 5. verstől kezdődően a Szentírás nem azonosítja többé szó szerint a birodalmakat. Az 1-4. versben mindenki előtt nyilvánvaló, hogy milyen korszakról van szó, hiszen a Biblia maga azonosítja a hatalmakat (Perzsia és Görögország). Az 5. verstől kezdődően azonban Dániel elvontan hivatkozik északra és délre, amely lelki átmenetre utal. Márpedig, északnak és délnek a bibliai hagyományban külön szimbolikus jelentése van. Ennek megfejtésével érthető, hogy mit akar mondani a Biblia a Dániel könyve 11. fejezetében.
Ha érdekel több részlet, javaslom a fentebb említett könyvet megvásárolni, nagyon érdekes.
Javítom, amit elírtam:
*"...megóv a szöveg szűklátókörű történeti értelmezéstől."
Döbenetes mire képes az emberi agy .
Amit látni szeretnék azt előbb vagy utób meglátom.
Erre monta Jézus ,hogy lesznek hamis próféták,akik fonák dolgokat mondanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!