Miből érdemes/ajánlott amulettet készíteni?

Úgy tudom, rengetegen csináltak régen állatok kiszárított szeméből, szóval ha gondolod...

Én a helyedben valami olyan kőből csinálnék, amit valami számomra fontos helyen találtam.

amulett, kabala (fr.): tárgy, melynek formája miatt oltalmazó vagy szerencsét hozó varázserőt tulajdonítanak. - Az európai nyelvekben a név a 18. sz: honosodott meg, vsz. a gör. mólü, 'varázs erejű növény' szóból a lat. amuletum közvetítésével. Nyomai a tört. előtti időkben is fölfedezhetők. A primitív népeknél használata a mágiában és a fetisizmusban gyökerezik. A talizmánnal szemben láthatóan viselik (nyakban, kézen). Egyes formái évezredek óta élnek, pl. már az egyiptomiak rókaprémet akasztottak a bölcsőre. Az ókorban a kézzel mutatott füge fémből, elefántcsontból és korallból készített amulettjét gonosz tekintetek ellen viselték. A drágakő amulettek varázserejét vésetekkel próbálták növelni. A népi gyógyászatban a „hasonlót hasonlóval gyógyíts„ elv alapján a kígyónyelv méreg ellen, az állati epekő a kőbetegség ellen védő, a nyúlfog és a vakondláb a fogzást könnyítő amulett. - A Szentírásban maga a szó nem fordul elő, de Izr-ben mindig viseltek amulett ként különféle ékszereket (Iz 3,18-23), így karikákat (Ter 35,4), holdacskákat és hasonlókat (vö. Iz 3,20); halottaik mellé is tettek amulett eket a sírba még a Makkabeusok idejében (2Mak 12,40) és a róm. korban is. A midianiták az állatokra is akasztottak amulett eket (Bár 8,21.26). Lehetséges hogy a köntös bojtjai amulett eredetűek (Szám 15,38-41; MTörv 22,12). - A Palesztinában folytatott ásatások során sok amulettet is találtak. Három fő formájuk: a) figurális fajansz amulettek. Kr. e. 16. sz-tól Egyiptomból hozták be, v. idegen minták szerint maguk készítették. Az egyiptomi amuletteken (bár viselőik ezt rendszerint nem is tudták) pl. Hórusz szeme, a törpe isten, Bész (Lachisból ismert) v. nőstény víziló volt látható; mások szt állatokat ábrázoltak. A félhold alakú amulettek K-i eredetűek voltak; b) skarabeusz fajanszból v. féldrágakőből; c) átfúrt, hosszúkás csontdarabok. Kr. e. a 10. sz-tól Izr-ben váltak szokásossá. Lachisban karikákkal díszített darabokat találtak. Lehetséges, hogy buzogányt jelképeztek a gonosz hatalmak ellen fegyverül (imaszíjak). - A kat. egyh. az amulettet mint babonát elítéli.

babona (vsz. a babvetés szóból): hamis istentisztelet, amellyel helytelen módon tisztelik az igaz Istent, vagy teremtményt részesítenek vallásos tiszteletben. A világ mágikus szemléletéből fakad. Főleg 2 iránya van: az ember rejtett, titkos dolgokat akar megtudni (jóslás), v. erejét meghaladó dolgokat akar végrehajtani (mágia, varázslás). - Az ÓSz-ben a környező népek vallási szokásai állandó kísértést jelentettek, hogy az egy, igaz Isten kultuszától eltérjenek. Bár Izr. tudta, hogy a jövőt csak Isten emberei, a próf-k ismerhetik, mégis előfordult a halottidézés (1Sám 28,7-25), a jóslás (Ez 11,26; Zak 10,2) az asztrológia (Jer 10,2; Iz 47,13). A jóslást halállal büntették, s az álmok jelentését csak akkor fogadták el, ha azok Istentől eredtek (Ter 41,16; Dán 1,27-30). Hasonlóképpen büntették a varázslást, de minden tiltás ellenére használtak amuletteket. (2Mak 12,40; Ter 35,40; Bír 8,24; Iz 3,40). Szt Pál Barjézus zsidó varázslót a Sátán fiának nevezi (ApCsel 13,10); a Galatákhoz írt levélben a babonaságot a „test cselekedetei” közé sorolja (5,20). - Erkölcsi megítélése: a babona a hitetlen ember számára fogódzópont előre nem látható helyzetekben, s inkább valláspótlék, mint hamis istentisztelet. A hívők esetében a babona lehet tréfa is. A komolyan vett babona bűn az első parancsolat és a vallásosság erénye ellen, az Egyh. komolyan óvja tőle híveit.

Az amulettek, talizmánok és kabalák különböző fajtáit és alakjait viselik, hordják és teszik ki az emberek világszerte. De vajon ésszerű azt hinni, hogy egy emberkéz készítette kabala bármilyen igazi védelmet tud nyújtani? Sokféle tárgy, amelyet közkedvelten kabalaként használnak, tömegesen gyártott kereskedelmi termék. Vajon nem dacol a logikával és a józan ésszel, ha elhisszük, hogy egy olyan valaminek, amit gyárakban raktak össze, mágikus ereje lehet? És a varázsital is, amelyet kiváltképp a vidéki varázslók készítenek, nem más, mint egyszerű alapanyagok — gyökerek, gyógynövények és ehhez hasonlók — keveréke. Miért volna egy ilyen keveréknek mágikus tulajdonsága? Emellett van valami igazi bizonyíték, hogy azok az emberek, akik amuletteket használnak tovább élnének vagy boldogabbak lennének, mint azok, akik nem használnak ilyesmit? Vajon azok, akik ilyen mágikus kabalákat készítenek, nem lesznek a betegség és a halál áldozatai?

Ahelyett, hogy az embereknek valódi védelmet és az irányítás érzését adná az életük folyamán, az amulettek és kabalák babonás használata valójában elveszi a kedvüket attól, hogy értelmes módon szálljanak szembe a problémáikkal, és arra buzdítja őket, hogy csodagyógyszerként tekintsenek a szerencsére. Az amulettek erejében való bizalom a biztonság hamis érzését is adhatja használójának. Az alkohol befolyása alatt álló ember azt állíthatja, hogy reflexei és képességei korlátlanok, de ha megpróbál vezetni, valószínűleg kárt okoz magában vagy másokban. Ha valaki a bizalmát egy amulett erejébe veti, hasonlóan kárt tesz önmagában. Azzal az érzéssel, hogy védelem alatt áll, talán hajlamos arra, hogy bolond kockázatokat vállaljon vagy ostoba döntéseket hozzon.

Ha megszabadulsz az amulettektől, akkor vajon védelem nélkül maradsz? Ellenkezőleg, „Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban” (Zsoltárok 46:2). Isten védelme akkor nyilvánul meg különösen, ha megsemmisíti a dolgok jelenlegi gonosz rendszerét. „Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani” (2Péter 2:9; vö. Zsoltárok 37:40).

Ezalatt „mindezek az időtől és a körülményektől függnek” (Prédikátor 9:11, Újfordítású revideált Biblia). Isten nem ígéri azt, hogy szolgáinak „szerencsés” élete lesz, vagy hogy megvédelmezi őket minden személyes bajtól. Megígéri azonban, hogy megvédi szellemiségünket és a vele való kapcsolatunkat (Zsoltárok 91:1–9). Hogyan? Egyrészről törvényeket és alapszabályokat ad, amelyek a javunkra lehetnek és megvédelmeznek bennünket Sátán romboló befolyásától (Ésaiás 48:17). Ahogyan ismeretet szerzünk Jehova útjairól, ’meggondolás őrködik felettünk, értelem őriz minket’ — megóv például a haszontalan vagy ártalmas tevékenységektől (Példabeszédek 2:11).

Egy másik módja annak, ahogyan Isten megvéd bennünket, hogy ’a szokottnál nagyobb erőről’ gondoskodik a próbák idején (2Korinthus 4:7, NW). És amikor a körülmények azzal fenyegetnek, hogy levertséget okoznak egy kereszténynél, megadja ’Istennek békességét, mely minden értelmet felül halad’, hogy megőrizze szívét és gondolkodóképességét (Filippi 4:7). Igen, a keresztény felfegyverkezett, hogy ’megállhasson az ördögnek minden ravaszságával szemben’ (Efézus 6:11–13).

Hogyan tudsz hozzájutni ilyen védelemhez? Kezdd el úgy, hogy ismeretet szerzel Istenről és az ő Fiáról, Jézus Krisztusról (János 17:3). Ahogy szívélyes kapcsolatot alakítasz ki Istennel, kezded megismerni gyengéd védelmét. Isten ezt mondja, ahogyan ezt a Zsoltárok 91:14-ben olvashatjuk: „Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet!”

Valóban, ha hűséges vagy hozzá, Isten végül örök élettel fog megáldani az eljövendő új világban. Isten az akkor élőkkel kapcsolatban megígéri: „senki meg nem rettenti őket, mert a Seregek Urának szája szólott” (Mikeás 4:4). Nem lesz többé betegség és halál (Jelenések 21:4). Mégis már most élvezhetsz némi biztonságot, ha szoros kapcsolatot ápolsz Istennel. A zsoltároshoz hasonlóan el tudod majd mondani: „Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet” (Zsoltárok 121:2).