Miért érzek így? Keresztény nő vagyok az unokanővérem is de olyan rosszúl érzem magam a közelében.

Igen veled van a baj...

Nekem nem régen elromlott a winchesterem és erő + idő hiányában nem tudtam vele mit kezdeni. A megjavítására meg nem akartam pénzt költeni. Így szétbontottam, a benne lévő lemezeket megmágneseztem, felgyújtottam, darabokra zúztam és kidobtam a kukába. Utána meg azon rágódtam, hogy meg lehetett volna azt még javítani. Illetve, hogy mosószert is kellett volna használni vagy mikrót, ha már elrontottam. (pedig az adatok így is kódolva voltak).

Szóval nyugodj meg és gondold végig, hogy mi bajod van.

Irigy vagy?

Szeretnél úgy élni, mint az unokanővéred?

Utálod őt?

Mit szeretsz és mit utálsz benne?

Ha tehetnéd olyan lennél, mint ő?

Miért zavarnak mások?

Igen silverhez csatlakozva,

Kérlek tegyél fel magadnak önvizsgálati kérdéseket, hogy megtud, miért érzel így,

Persze, lehet, hogy Én is így érezném magam,

Mert nem szeretném ha ilyen gondolkodással azonosítanának.

Tudod van az a közmondás,

madarat tolláról, embert barátjáról.

Ha olyan emberel mutatkozol kinek nem értesz a stílusával, egyet, akkor lehet, hogy azért érzed magad így, mert nem karod, hogy olyannak gondoljanak mint amilyen Ő,Az emberek szokása a beszélgető partnerrel azonosítani a másikat...

És akkor az ilyen műnő mégis mitől keresztény?

Ezt mondd már el nekem...

Itt két probléma is van.

A kiegészítésedből azt olvasom ki, hogy te nem tudsz mit kezdeni a felszínességgel. Ezt totálisan megértem, mert bár én is nagyon szeretek vásárolni, smineklni, alkalmanként bulizni, de én ezeket csinálni szeretem, beszélgetni róluk nem tudok 2 percbél többet.

De itt még nincs vége, mivel kérdésedből az sugárzik, hogy magaddal vagy elégedetlen. Körülöttem is van sok hasonló ember, velük olyan a kapcsolatom, hogy dumálunk pár percig, amíg van miről, aztán én nem erőltetem. De emiatt nincs harag, más a beállítottságunk, ennyi.

Viszont a te esetedben közrejátszik a kisebbségi komplexus, és - még ha csak tudat alatt is - egy kis irigység is. Valahol mélyen szeretnél te is legalább egy kicsit olyan lenni, de nem megy, és ezt magadnak sem szeretnéd beismerni. És ez az eredmény.

21/l

Utolsó válaszolónak meg annyit, hogy ne ítélkezz ismeretlenül. Ez a legnagyobb gondom sok kereszténnyel...

Nekem van olyan katolikus ismerősöm, aki nagyon jó ember, nem csak mondvacsinált vallásos, de mégis megműttette a mellét (megtehette), mert annyira komplexusos volt. Ha valakinél ez ilyen súlyos komplexusokat okoz, akkor miért ne műttethetné meg, hogy jobban érezze magát?

Szervusz

Tulajdonképpen a gondolkodásotokkal lehet probléma a te és az unokanővéred esetében is.

Gondolkodj el ezen: Miért teszi amit tesz, és viselkedik úgy ahogy a rokonod? Ettól nagyon boldog? :) Nem , éppen ez hiányzik az életéből, és mindenféle kütyükkel (műmellel) pótolja. Ha én boldog vagyok, nem akarok másokat bántani semmivel. Ha dicsekednék, az mire jó nekem? Milyen okból teszem? Azért teszi, hogy TE jól érezzed magadat? Nem, ő szeretné ettől jól érezni magát. Ha ez így van, akkor szánalomra méltó alak, akinek segíteni kell valahogy, hogy megtalálja MAGÁT a sok sok cucca között. Ettól lenne boldog, nem attól, amije van. És hidd el, ezt nem iróniából mondom.

Lehet, hogy a jelenlétében érzed, hogy valami probléma van vele, a viselkedése miatt, de nem tudod fölismerni, mi az. Gondold át a saját életedet, gondolkodásodat. Te szeretnél úgy élni mint ő? Lehet te is olyan lennél akkor mint ő? Ezekre a kérdésekre magadnak kell megtalálnod a választ. Lehet, akkor inkább sajnálni fogod őt, mint rosszúl érezni magadat. Főleg akkor igaz ez, ha tényleg keresztény értékrended van.

Üdvözöllek. Remélem szép napod lesz.