Az Úr elkezdte Izrael helyre állítását az 1968-as, állam alapítással?

Így van, és ezt tudjuk ki van mögötte.

Nem véletlen mondta Jézus ki az atyjuk.

Jézus idejében is nem Jehovában bíztak, hanem lepaktáltak a némely Római vezetővel, amikor kijelentették, hogy nekik a Római császár a "vezetőjük" nem Jézus mint király....

eric_one:

Ésaiás próféciái elsősorban a Babiloni fogságban lévő zsidóknak szólnak. A 40. fejezettől a deutero-Ésaiás szakaszt nemhiába nevezik a vígasztalások könyvének, ugyanis a Babilonban lévő zsidóknak erre volt szükségük. Továbbá a 44. és a 45. fejezet név szerint említi Círuszt, hogy ő lesz majd a szabadító, az 58. fejezetben Jeruzsálem romokban van. A könyv egész történelmi háttere ezt mutatja, hogy az összegyűjtés itt Babilonból Jeruzsálembe való hazamenetelre, és annak újáépítésére vonatkozik. Nem tanácsos tehát kiragadni innen igéket, és ráhúzni a 20. századi zsidóságra...Ennyi erővel a (19,21) szakaszt is rá lehetne húzni a 21. századi Egyiptomra, hogy majd valamikor beteljesedik, noha a múltban már régen beteljesült.

A (Sof 3,9) szakaszban nem a héber nyelv helyreállításáról van szó. Az ige azt mpndja, hogy "Akkor változtatom majd a népek ajkát tisztává,". A Szentírás különböző népekről beszél, akiknek szimbolikus értelemben Isten tisztává teszi az ajkát. A szakasz meg is magyarázza, hogy ez mit jelent: "hogy mind segítségül hívják az Úr nevét, hogy egy akarattal szolgálják őt." Valószínű az ajak tisztára változtatása azt jelenti, hogy a népek nem pogány istenek neveit fogják a szájukra venni, hanem az élő, igaz Isten nevét.

Ámós próféta i.e. 783-743 között tevékenykedett, tehát majdnem Ésaiás kortársa volt. Semmilyen fogódzónk nincs arra, hogy Ámós a 20. századi zsidóságról beszélt volna, nem pedig az i.e. 6. századiról. Egy pünkösdi-karizmatikus keresztény természetes, hogy ráhúzza, viszont egy szkeptikus erősen megkérdőjelezi, mivel nincs konkrét dátum megemlítve.

Jeremiás próféta i.e. 625-585 között tevénykedett, amikor a babiloniak ostrom alá vették Jeruzsálemet. Lényegében amikor Jeremiás könyve a babiloni fogságba vitel és az onnan való szabadulás körül forog. A történeti háttér ismeretében elmondhatjuk, hogy szintén nincs köze a 20. századi zsidósághoz.

Zakariás próféta apokaliptikus jövendöléseit az Újszövetség szemlélete alapján kell értelmezni, miszerint a zsidóság elvesztette a kiválasztottsát, Isten új választott népe a keresztény egyház (1Péter 2,9). Ilyen értelemben Zakariás apokaliptikus próféciái a lelki zsidókra (keresztényekre) alkalmazhatók. Az Újszövetség tanítása szerint ugyanis:

"Mert nem az a zsidó, a ki külsőképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsőképen van: Hanem az a zsidó, a ki belsőképen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; a melynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van." (Róma 2,28-29)

A 4 nagyhatolom értelmezésedet nem igen tudom elfogadni... Avval még egyetértek, hogy az európai uniónak szerepe lesz a végidőben, mert Dániel próféta könyve 2. fejezetében a két vaslábszár Rómát jelképezi, a lábujjak pedig Európát, viszont amin elsőre megakadt a szemem, az 11. fejezet értelmezése. Vedd figyelembe, hogy az első négy vers még néven nevezi a nagyhatalmakat (Perzsia és Görögország) de az 5. verstől elvontan inkább északi és déli királyra hivatkozik. A Szentírás itt jelzi, hogy lelki átmenetről van szó, nem pedig szó szerinti történelmi eseményekről.

Sajnos a Jelenések könyve értelmezéseddel sem tudok egyetérteni.

A Jelenések 3:10-ben szó szerint ezt olvassuk:

"Mivel megtartottad az én béketűrésre intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, a mely az egész világra eljő, hogy megpróbálja e föld lakosait."

A Jelenések könyve 2-3. fejezete egy hármas prófécia. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy kiknek szól ez a hét levél, amely a 2-3. fejezeten található, benne a Filadelfiával, amelyből idéztél. A (1,11) szakasz nyilvánvalóvá teszi, hogy keresztény gyülekezeteknek címzett levelek ezek, akik közt mint említettem voltak zsidók és pogányok is. Semmiképpen sem vonatkoztatható tehát az első századbeli Izráel népére, akik elvetették a Megváltót.

Tisztelt Kérdező!

"Ilyet ,hogy "szellemi Izraeliták",hol olvasunk a Bibliában?"

Az előbb már idéztem. Mutatom az idevonatkozó szavakat. Pál apostol azt mondja:

"Mert nem az a zsidó, a ki külsőképen az;"(Róm 2,28/a)

Az Újszövetség itt véget vet annak az elképzelésnek, hogy attól lesz valaki zsidó, vagyis Isten népéhez tartozó, mert Jákób leszármazottai közé születik. Az ilyen ember nem tekinthető már zsidónak. Erre már Keresztelő János is utalt, hogy a testi leszármazottság semmit sem jelent:

"És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom néktek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak."(Máté 3,9)

Az apostol folytatja a godolatmenetet:

"sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsőképen van: "(Róma 2,28/b)

A körülmetélkedés a szövetségkötés jele volt az ókori Izráelben. Ebben mindenkinek részesülnie kellett. Pál szerint azonban most már önmagában a körülmetélés semmit nem jelent.

Hanem ki tekinthető zsidónak? miaz igazi körülmetélés? Pál megmondja:

"Hanem az a zsidó, a ki belsőképen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; a melynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van. "(Róm 2,29)

Ezt a szimbólumot a Jelenések könyve 2. fejezetében alkalmazza Krisztus is. A szmirnai levél eredetileg a szmirnai keresztény gyülekezetnek íródott, mégis zsidókról beszél, miért? Azért, mert az Újszövetség szimbolikus nyelvében zsidóság egy jelkép lett a hívő keresztényekre, mint Izrael jogutódjára. Ne felejsd el, hogy az Újszövetség választott népnek már a keresztényeket tekinti. Hogyan is mondja Péter apostol a levelében, amelyet a keresztényeknek írt ? :-)

"Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;" (1Pét 2,9)

Isten új "választott nemzetsége", "szent nemzete" az Őskereszténység volt Péter apostol idején, nem a zsidóság :-)

Minden jót ^^

Kérdező,

Semmi szükség nincs erre az ironikus stílusra. Ami azt illeti, az eddigi tapasztalataim szerint a Szentléleknek inkább azokkal az emberekkel van nehezebb dolga, akiknek az életében nem jelennek meg a krisztusi jellemvonások, noha magukat kereszténynek valják, és nem fogadják be az igazságot. Ekkor van a legnagyobb gond.

--------------------------------------------

Ami azt illeti, nem kell hátast dobnom attól, amiket írtam. Igen, idéztem a Bibliát, ugyanis alap dolog a Szentírásra támaszkodni akkor, amikor meg akarom védeni az igazamat, főleg egy teológiai kérdésben. Én elég bizonyítékot felhoztam avval kapcsolatban, hogy a Biblia nem támogatja a pünkösdi-karizmatikus teológiát, az általuk képviselt próféciamagyarázattal együtt.

A pünkösdi karizmatikusok által képviselt futurista magyarázat, miszerint a próféciák többségét a távoli jövőbe teszik, úgy, ahogy az általad idézett jeremiási szakasz beteljesedését is évszázadokkal a lejegyzés utánra teszed, az ellenreformáció jegyében született, a preaterista (múlt idejű) irányzattal együtt. Vannak persze próféciák, amik a távoli múltban már beteljesedtek, pl Ésaiás 53, vagy a jövőben van még a teljesedése, pl Jelenések 20, azonban eredetileg a jövendöléseket történeti-folytatólagosan értelmezték, amelynek lényege, hogy folyamatokat mutat be az ige.

Előző vagyok.

És nem tudom, hogy miféle tanúkról beszélsz, a Jehova Tanúiról? Mert akkor elmondom, hogy nem vagyok Jehova Tanúja.

6-os válaszolónak

Jézus valóban bánkódott - veled ellentétben - a testi választott nép engedetlensége és makacssága miatt. Nem azt mondta, hogy a korábbi igéretek nem fognak megvalósulni, hiszen akkor ellentmondott volna Istennek, Aki őt elküldte. Annyit jelentett ki, hogy a választott nép státusz, vagyis akiknél az Isten beszédei, rendelései és ereje van (ahogy Pál írja, hogy korábban ez Izraelé volt Róm.9:4-6), már többé nem Izraelre vonatkozik, hanem olyanok fogják hirdetni az Örökkévaló nagyságos dolgait, akik azelőtt idegenek voltak.

Az Isten ajándékait pedig SENKI sem "érdemli" meg, nem érdem szerint van a megmenekülés lehetősége és a szabadítás az Istentől, hanem az Ő előre eldöntött akarata és választása szerint. Én tudom magamról, hogy halálon kívül semmi mást nem "érdemeltem" volna megtérésem előtt, és csak az Isten kegyelme miatt kaptam elhívást és új életet, nem magam miatt.

Izrael népének története, az Istennel való járásuk és ellenkezésük nekünk példaként van megírva, figyelmeztetésként, hogy megértsük: nincs olyan nemzet, amely másként viselkedett volna, minden ember a bűn alá van rekesztve, testi, így nem is képes a jót cselekedni. Nincs különbség, mi is ugyanúgy eltévelyedtünk volna az igazságtól, mint Izrael, ha velünk kezd munkálkodni Isten (persze Őnála nincsen "volna). Ezért senkinek sincs joga és alapja döngetni a mellét, hogy ezek a gonosz zsidók milyen rosszak voltak, megérdemlik az ítéletet, bezzeg én...

Az Örökkévalónak nem "elege lett", ez olyan, mintha nem tudta volna előre, mi lesz a sorsa Izraelnek, vagy mintha feldühödött volna rájuk. Egyik sem áll az Egyedül Igaz Istenre, Aki hosszan tűr értünk, és Akinek örökkévaló a kegyelme.

Az újféle szövetség pedig éppen nem zárja ki az izraelitákat, hanem mi, pogányok ŐKÖZÉJÜK lettünk beoltva, és jaj nekünk, ha a törzs és a gyökér ellen kevélykedünk, mert nagyon gyorsan bennünket is kivághatnak.