Jehova Tanúi! Felköszöntitek barátaitokat a születésnapján (ha jehovás, ha nem?

Kétségbevonhatatlan azonban, hogy számos forrásmű feltárja a születésnapok ünneplésének babonás és vallásos eredetét. A The Encyclopedia Americana (1991-es kiadás) ezt a megjegyzést teszi: „Egyiptom, Görögország, Róma és Perzsia ókori világa megünnepelte az istenek, a királyok és a nemesek születésnapját.” Azt mondja, hogy a rómaiak megtartották Artemisz születésnapját és Apolló napját. Ezzel ellentétben, „bár az ókori izraeliták feljegyzést készítettek a lakosság férfitagjainak életkoráról, arra nincs bizonyíték, hogy ünnepet tartottak volna a születés napjának az évfordulóján.”

Egyéb forrásművek meglehetősen részletesen tájékoztatnak a születésnap megünneplésének az eredetéről: ’A születésnapi ünnepségek már évekkel ezelőtt elkezdődtek Európában. Az emberek hittek a jó és a rossz szellemekben, olykor jó és rossz tündéreknek nevezték őket. Mindenki félt, hogy ezek a szellemek bajt hoznak a születésnap ünnepeltjére, ezért barátok és rokonok vették őt körül, akik kifejezték jó kívánságaikat és jelenlétükkel megvédték őt a születésnap megtartását fenyegető ismeretlen veszélytől. Az ajándékozás még nagyobb védelmet jelentett. A közös étkezés további garancia volt, és abban is segített, hogy a jó szellemek áldásaiban részesüljenek. Így a születésnap eredetileg arra irányult, hogy megvédje az egyént a gonosztól, és kedvező esztendő eljövetelét biztosítsa’ (Birthday Parties Around the World, 1967).

A könyv kifejti számos születésnapi szokás eredetét is. Például: „[A gyertyák használatának] oka visszanyúlik a korai görögökhöz és rómaiakhoz, akik azt gondolták, hogy a gyertyáknak varázserejük van. Azzal a céllal mondták el imáikat és kívánságaikat, hogy a gyertyák lángjai majd felviszik azokat az istenekhez. Az istenek azután majd leküldik az áldásaikat és talán válaszolnak az imákra.”

Még Jézus is úgy említette meg a gyermekszülést, mint áldott, boldog eseményt Isten népe között (Lukács 1:57, 58; 2:9–14; János 16:21). Mégsem tartották emlékezetükben a születés időpontját; bár egyéb évfordulókat az emlékezetükben tartottak, a születésnapét nem (János 10:22, 23). Az Encyclopaedia Judaica ezt mondja: „A születésnapok megünneplése ismeretlen volt a hagyományos zsidó szokások körében. A Customs and Traditions of Israel című könyv ezt a megfigyelést teszi: „A születésnapok megünneplését más népek gyakorlatából vették kölcsön, mivel sem a Bibliában, sem a Talmudban, sem a későbbi Bölcsek írásaiban nem történik említés erről a szokásról a zsidók között. Valójában ókori egyiptomi szokás volt.”

Katy Weaver

Vidiripi

10. válaszoló!

Nagyon hasznosnak tartom a válaszodat.

Katy!

"elkövettem azt a hibát, hogy a válaszomban nem csak a Te kérdéseidre vagy kommentedre válaszolok, hanem másokéra is, ezért úgy tűnhet, mintha az egész neked szólna."

Ezt orvosolhatnád azzal hogy idézel egy keveset a kommentelő írásából vagy jelzed hogy hanyadik válaszolónak szól a dolog.

"ebben pedig semmi olyan nincs ami hiba lenne."

Az kétségtelen hogy Jehova tanúi között nagyon sok a törvénykező személy.

"a többi felvetésedet, pedig mint említettem, kérdezd meg azoktól akik a környezetedben kapcsolatban vannak veled, a gyülekezeten belül."

Nem értelek! De van egy halvány gyanúm hogy te esetleg azt hiszed hogy én tanú vagyok.

Felvilágosítalak hogy nem vagyok az. Csak a tisztánlátás végett.

De ha nem ezt érted alatta akkor elnézést kérek.

"A gyertyák használatának..." (11. kommented)

Napjainkban mit jelképeznek a gyertyák? Az évek számát. Mit jelképez a jegygyűrű? Azt hogy az illető házas.

Én arra lennék kíváncsi, hogy mi az, ami szerintetek rossz a születésnap megünneplésében?

AZ öröm, a jókedv, a barátságok, az együttlét, a torta, az ajándékozás, a kedves köszöntés, a figyelmesség, vagy esetleg az ivászat?

Ti nem ihattok alkoholt? Ez a szülinapozás ellenesség nem az alkoholtilalom miatt alakult ki?

NEm gondoltok arra, hogy a születésnap egy olyan alkalom, amiér hálásak lehettek Jehovának? Nem neki köszönhetjük az életet?