Ki dobta ki sátánt a mennyből?

Isten vetette le ez benne van a Bibliában: .... Azért levetélek téged az Isten hegyéről, a tüzes kövek közül...

ézsaiás és ezekiel könyvébe is van erről szó

Úr akarata ellen fellázadt az

egykori angyal, aki a sátán volt.

Úr ezért letaszította őt a mennyekből és a

pokolba száműzte őt. :D

"Volt egyszer egy lélek, aki fénynek ismerte önmagát. Lévén újdonatúj lélek, türelmetlenül vágyott a megtapasztalásra. „Én vagyok a fény -mondogatta -, én vagyok a fény." Ám mindaz, amit erről tudott és mondott, nem helyettesíthette a megtapasztalását. Márpedig abban a birodalomban, ahol ez a lélek felbukkant, semmi más nem létezett, csak fény, fény és fény. Valamennyi lélek nagyszerű volt, valamennyi lélek csodálatos volt, és valamennyi lélek az én fenséges fényemmel ragyogott. Ilyenformán a szóban forgó kis lélek úgy érezte magát, mint gyertyaláng a napsütésben. A legnagyobb ragyogás közepette, melyhez ugyan maga hozzátette a sajátját, nem láthatta önmagát, nem tapasztalhatta meg önmagát annak, Aki és Ami Valójában.

Majd az történt, hogy ez a lélek epekedve sóvárgott megismerni önmagát. És oly hatalmas volt a vágyódása, hogy így szóltam egy napon:

- Tudod-e, kicsike, mit kell tenned, hogy kielégíthesd a te hatalmas vágyódásodat ?

- Mit, Istenem, mondd, mit ? Bármit megteszek ! - kiáltotta a kicsi lélek.

- El kell választanod magad tőlünk, többiektől - válaszoltam. - Folyamodj a sötétséghez.

- Mi az a sötétség, ó Szentséges Egy ? - kérdezte a kicsi lélek.

- Az, ami te nem vagy - válaszoltam, és a lélek megértette.

Követte a tanácsomat. Eltávozott a Mindenségből, és egy másik tartományba költözött. Ebben a tartományban a lélek rendelkezett azzal a hatalommal, hogy megtapasztaljon mindenféle sötétséget, és meg is tette.

Ám a sötétség közepette egyszer csak felkiáltott: „Atyám, atyám, miért hagytál el engem". Miként te, amikor a legsötétebbnek tartott időket éled. Én azonban soha nem hagylak el téged; mindig melletted vagyok, és készen állok rá, hogy emlékeztesselek arra, Aki Valójában Vagy; és mindig készen állok rá, hogy hazahívjalak."

Ezt a kretén ezos történetet légyszi ne...

Kérdező!

A Sátán ugyanolyan teremtmény, mint bárki más, nem ellenlábasa Istennek. A Sátán szó ellenfelet jelent, de ő a hívő emebrek ellenfele, nem az Úrnak. A Bibliában a Sátán és az ördögök mindig csak annyit tehetnek, amennyit az Úr megenged nekik, sosem szerepelnek úgy, mintha egy szinten lennének az Úrral vagy túl erősek lennének.

Kezdetben csak jó angyalok voltak, hiszen Isten mindig csak jót teremt, a rossz a teremtmények szabad döntése, vagyis el tudnak szakadni is a Jó Istentől, ez a szabadság. Persze a szabadság akkro a legtökéletesebb, amikro jót teszel, mert akkor bármit megtehetsz, bárhová fejlődhetsz, míg a rossz korlátozva van. Nem úgy, hoyg nem tehet senki rosszat, hanem úgy, hogy a Jó az Élethez kötődik, hsizen mindkettő Isten, tehtá a rossz az élettől szakad el természete szerint. Nincs önálló élete a rossznak, mindig csak a jó csökkenése a rossz.

Tehtá az angyalok is elbuktak, belőlük lettek az ördögök (akit Sátánnak hívunk, az csak a fő ördög, de sok ördög van). Ő leginkább a gőgös, hatalomvágyó, önző vonalba ment el, ez okozta bukását. És ezért nem tudta megismerni telejsen és helyesen Istent, mert Isten az Úr alázatos, irgalmas és önzetlen, nem pusztán egy korlátlan hatalmú lény. Ahhoz, hoyg megismerje a Sátán Isten irgalmát, magának is bűnbocsánatot kellene kérnie, de erre a gőgje miatt nem képes.

Ez a törés a Mennyben történt és az általad említett harcról a Jleneések könyve ír:

7. És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai;

8. De nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben.

9. És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.

10. És hallék nagy szózatot az égben, a mely ezt mondja vala: Most lett meg az idvesség és az erő, és a mi Istenünknek országa, és az ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt.

Tehát először az angyalok csaptak össze, de az ördögök nem tudtak a jó angyalokon felül kerekedni. MIhály főangyal neve is érdekes, azt jelenti: "Kicsoda olyan, mint az Isten?" A Sátán gőgjében Istenhez haosnlónak tartotta magát (és az emebrnek is ezt a fertőzetet akarta beadni az Édenben, mondván, hoyg "olyanok lesztek, mint az iSten, ha esztek a tiltott gyümölcsből"), ezzel helyezkedett szembe Mihály, jelezve, hogy a Sátán rosszul ismeri Istent, mert aki valóban rá hasonlít, az nem gőgös és hatalmas, hanem önfeláldozó, engedelmes, alázatos! A mennyből kiűzték ezt a szellemet. Nem Isten egymaga, hanem az angyalok is részt vettek benne, vagyis nekik maguknak is dönteniük kellett és aktívan szembehelyezkedni azzal a torzulással, azzal a téves lelkülettel amit az ördögök képviseltek! A Sátán első megalázása ez volt. Azóta tiszta a menny.

A második megalázása pedig az lesz, amikor mi e,berek a földön is ugyanúgy szembehelyezkedünk a Sátáni lelkülettel, mint Mihály és angyalai a mennyben. Ezért szerzett ISten ellenségeskedést az ember megkísértése és bukása után a hívő emberek és az ördögök között! Mert nekünk is harcolnunk kell az ördögök és a bűnök ellen! Nem véletlen, hoyg ezután a Sátán rögtön emebertásunk ellen akarta fordítani ezt a kardot, és Káint egyből testvérgyilkosságra ingerelte. De nekünk nem embertársaink ellen kell harcolnunk, őket szeretnünk kell, hanem a kísértő ördögök ellen! Ebben pedig a földre szállt Isten is segítségünkre van. ÉS a Sátán végső megalázása az, amikor ő, a mennyei élőlény tőlünk, a földi emberektől is vereséget szenved! Ezzel a győzelemmel kerül véglegesen kiirtásra a gonosz szellem és kerülünk mi a földről a mennybe!

Szóval: a gonoszság lelkülete nem erősebb a jóságnál, mert az csupán a jóság hiánya, tévelygés. De a szabad akarat és Isten valóságos uralma abban valósul meg együtt, hoyg Isten terveiben a teremtmények szabad döntése is helyet kap, minden szabad döntésünket felhazsnálja a terveiben, mert a teremtmnyek szabadok, Ő pedig Úr.

Ahogy már írták, Isten vetette ki az ellene fellázadt Sátánt, és nem a pokolba, hanem a földre vetette.

Isten ha akarná, akkor egy szempillantás alatt elpusztíthatná Sátánt. De nem teszi, mert akkor az egész univerzum azt látná, hogy mindenkit elpusztít, aki más utat választ, és félelemből követnék Istent. Valamint azzal, hogy engedi Sátán munkáját kiteljesedni, az egész világ meglátja, hogy Istennek van igaza, és Ő igazságos