Megszűnik valaha az előítélet?

Romák? Én nem szín alapján értékelek, előítéletem sem volt velük kapcsolatban. Egészen 12 éves koromig, míg 6 ilyen dzsungelszökevény ki nem rabolt. Aztán 3-4 évvel később édesanyámmal csinálták ugyanezt, csak őt le is rúgták egy lépcsőn, mentő vitte el.

Van most 3 roma osztálytársam, az egyikük jó barátom, és kiváló tanuló. A másik 2 igazi förtelem, büdösek, köpködnek, mindenkinél többnek képzelik magukat. Tizedikes létükre simán beszólnak a végzősöknek is.

Van cigány barátom, 2-3, akiken úgy tényleg látszik is, de ők (remélem) soha nem rabolnának. Viszont előítéletem VAN a cigányokkal szemben, nem üzletelek velük, és legfőképpen (akiken látom, hogy olyanok..) nem barátkozom.

"Nem fog megszűnni. Ilyen az ember természete. "

"Az életben nem fog megszűnni, mert számos esetben előnyös, ha vannak sztereotípiáid."

Ez is mind előítélet. Szomorú.

Ha tapasztalatból kellene ítélkezni, akkor nekem sajnos azt kellene mondanom, hogy a magyarok azok, akiktől jobban kellene tartanom. Magyar vagyok. Vannak olyan cigány barátaim, akiket a lakásba is ott mernék hagyni.

A legszomorúbb az az egészben, hogy ha ilyesmi témát látok (vagy bármi mást, ahol úgymond bűnbakot keresnek) soha senki sem írja le azt, hogy "én" nekem kellene változtatni. Mindig csak azt olvasom, hogy ők, ezek, azok, amazok. De az, hogy valakinek eszébe jusson, hogy ő saját magát változtassa meg, ha már témánál vagyunk, akkor pl. a saját előítéleteit változtassa meg, még soha nem olvastam. És itt kezdődik a probléma. Mindenki mindig csak másra mutogat. És mindig más a hibás.

Ennyi erővel lehetne utálni mindenkit. Bár nem állunk messze ettől, ezért ilyen rohadt most ez a világ.

Jelen körülmények között szerintem nem fog megváltozni gyökeresen az emberek előítélete.És nem csak Magyarországról beszélek, meg a cigányokról, vagy éppen Amerikáról meg a négerekről. Előítélet minden szinten van, nem csak a bőrszín alapján ítélkeznek az emberek.

Szerintem ide egy nagy katasztrófa kellene. Egy olyan, amibe az emberiség mondjuk 95% belepusztul. Lehet, hogy az a maradék 5%, akik éppen hogy túlélik, kicsit észbe kapnak, hogy harmóniában kell élni egymással és a természettel is. És nem arról szól az élet, hogy másokon taposva, másokat kihasználva anyagi javakat gyűjtsünk. Ha nem éli túl az az 5% sem, akkor nem túlélésre született az emberiség.

Éjszaka egy roma srác sétál egy magyarok lakta utcán. A kutyákon kívül senki észre sem veszi.

Éjszaka egy magyar srác sétál egy romák lakta utcán. Minimum, hogy megverik és elveszik az értékeit.

Van még kérdés?

Egy jóbarátom unokaöccsét halálra verte (!) egy cigánybanda, mert bakancsban volt, és kopasz volt a feje. Nem provokálta őket, csak haza szeretett volna jutni éjjel egy koncert után. Soha nem ért oda...

Nekem 8-10 éves koromban a nyílt utcán hasonló korú barnabőrű hableányok (5-6-an lehettek, kisfiúk kislányok vegyesen, egyedül ellenem) akarták elvenni a gördeszkámat. Nem hagytam, inkább elmenekültem. Szerencsém volt, de nagyon megijedtem. A mai napig emlékszem az arcukra, az egész jelenetre.

Később, gimis koromban egy játszótér szélén körben ültünk a barátaimmal és cigiztünk. Beszélgettünk, nevetgéltünk. Két cigány kissrác is ott ökörködött a játszótéren. Oda sem figyeltünk rájuk, ők is elvoltak, mi is. Még akkor sem reagáltunk semmit, amikor rajtunk csúfolódtak. Nagy volt az arcuk, legalább 50 méterről ordítoztak felénk, és vagdostak hozzánk válogatott sértéseket. Nem foglalkoztunk velük. Aztán egyszer csak a halántékomon csattant egy féltégla. Nem viccelek. Elkezdtek minket egy bontásból ottmaradt téglákkal dobálni. Na ekkor már felpattantunk, hogy ezt mégis hogyan gondolják. De persze már hét határon túl voltak.

Fent említett jó barátom másodmagával ment egy aluljáróban Pesten. Eléjük ugrott egy barnabőrű barátunk egy viperát lengetve, hogy adjanak oda neki mindent, vagy szétveri a fejüket. Szerencsétlenek mozdulni sem tudtak a félelemtől. Ezt a támadó igen mulatságosnak találta, és röhögve intett nekik, hogy továbbmehetnek, nem bántja őket.

Őszintén mondom, hogy soha cigányokon kívül nem volt konfliktusom senkivel. Mármint ilyen utcán inzultálásokra gondolok.

Ezek után ne legyenek előítéleteim? Ugyan már...

Az előítélet hasznos dolog, ha helyén használják. Képtelenség minden embert személyesen megismerni, aki szembejön velem az utcán, vagy mellém ül a buszon, úgyhogy azt, hogy kitől kell jobban tartanom, előítéletek alapján fogom eldönteni. Aki "gyanúsan" fest, attól igyekszem távolságot tartani. Persze vannak szándékosan jólöltözött zsebtolvajok, meg ártalmatlan hippik, de az előítéletnek nem is az a lényege, hogy mindig száz százalékosan célba találjon, hanem az, hogy hatékonyan csökkentse a valószínűségét, hogy bajba kerülök. És nem, azzal nem ártok senkinek, hogy nem ülök mellé, vagy akár átmegyek az utca másik oldalára. Ha csak nem pont ezzel vágtam el a lehetőséget, hogy megszerezze a pénztárcámat.

Ellenben konkrét személyes helyzetekben, ahol valakivel nem névtelen idegenként kerülök kapcsolatba, nyilván semmi értelme az előítéleteimet használni (legalábbis a legsablonosabb, legfelszínesebb csoportjukat), hiszen a személyes kontaktból sokkal megbízhatóbb információkat lehet szerezni. Ez olyan, mint a hosszú meg a rövid távú időjárás-előrejelzés. Nyilván tudod, hogy nyáron inkább meleg van, télen meg inkább meleg, de ha januárban huszonöt fok volt délelőtt, és még mindig süt a nap, akkor délután sem fogsz bundabugyit húzni. De attól még a síelést az Alpokban továbbra sem júliusra időzíted.