Mikor kezdődött a legrégebbi vallás?

Mialatt a vallás múltját vizsgálod, legyél elfogulatlan, sőt ami még fontosabb, fogékony szívvel ted. Amikor egy adott vallást alaposan megvizsgálsz, időz el egy kissé a témánál, és kérdez meg magadtól, vajon annak tanításai érthetőek, világosak és következetesek? S milyen eredményeket tud felmutatni? Közelebb hozta-e tagjait a Teremtőhöz azáltal, hogy a parancsainak való engedelmesség fontosságára befolyásolta volna őket, vagy ehelyett megengedte nekik, hogy a saját irányadó mértékeiket állítsák fel a viselkedést illetően? Megtanította-e a vallás az embereket arra, hogy Istenben bízzanak a világ bajainak a megoldását illetően? Vagy ehelyett félrevezette őket, hogy ebben a tekintetben inkább politikai eszközökben bízzanak? Előmozdította-e az egységet és a békét a föld lakosai között, vagy ehelyett a megosztottságot mozdította elő és háborúkra uszított?

Ezek és más kérdések segítenek neked különbséget tenni az emberiség Teremtője által bevezetett egy eredeti vallás, és az ellenség által bevezetett sokfajta utánzat között.

„Ha a vallás égi igazságot ölt magára, elegendő csupán ránézni, hogy csodálni lehessen” (William Cowper, XVIII. századi angol költő).

▪ Mendemonda: Minden vallás Istenhez vezet.

Tény: Jézus ezt mondta: „Ha megmaradtok a szavamban, valóban a tanítványaim vagytok, és megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8:31, 32). Ha úgyis minden vallás Istenhez vezet, akkor miért kellene a tagjait szabaddá tenni? Jézus valójában azt tanította, hogy viszonylag kevés ember jár azon ’az úton, amely az életre visz’ (Máté 7:13, 14).

És mit mondhatnék- a Bibliáról===== Mint isteni ihletettségű könyv, amely felöleli a vallástörténet egy részét, mindenben megbízható, amit kijelent. Nagyon keveset beszél azonban a hamis vallás valaha létezett különböző formáiról. Ez érthető, hiszen a Bibliát az igaz vallás számára írták, hogy tankönyvként szolgáljon, nem pedig a hamis vallás számára.

Még az igaz vallással kapcsolatban sem mond el számunkra mindent a Biblia. Elegendő felvilágosítással lát el bennünket ahhoz, hogy világosan felismerhessük az igaz vallást, azonban olykor nem bocsátkozik részletekbe. Noha biztosan lenyűgöző és érdekes lenne ismerni ezeket a részleteket, jelen pillanatban azonban ezek nem létfontosságúak.

Továbbá a Bibliában is vannak időbeli rések. Például hallgat arról, mi történt az alatt a több mint 400 év alatt, amely a Héber Iratok, közismert néven Ószövetség elkészülte és Jézus megjelenése között telt el. És a Biblia írásának befejezése óta is majdnem 1900 év telt el.

Ily módon a több mint 18 évszázadra vonatkozóan nincsenek ihletett feljegyzéseink a keresztényekről. Ebből adódik az, hogy a különböző, önmagukat kereszténynek valló csoportokat bizonytalanság övezi. Mindamellett nyilvánvaló, hogy az elmúlt évszázadok folyamán volt legalább néhány olyan egyén, aki ragaszkodott a korai keresztény hithez.

SZIA!

Tetszenek a kérdéseid,látszik,hogy tényleg érdekel és ,hogy szoktál gondolkodni!!Ez ma már ritka dolog!

A kérdés annyira összetett ,hogy inkább felajánlanék egy könyvet ,amit bárhová el tudok neked küldeni!

A könyv címe:Az emberiség Isten keresése.És leírja ,hogy hogyan alakultak ki a vallások .Végül is az összes vallásnak van közös pontjuk,amit te is említettél pl:a vízözön története .Világszerte megtalálhatóak,olyan mítoszok és legendák,amelynek eredete a világméretű vízözönre vezethető vissza,ami valóban megtörtént és amiről a biblia hitelesen be is számol!Ha tényleg kíváncsi vagy az igaz Istenre ,mindennek a kezdetére és a végkimenetelre,írj és küldöm is a könyvet!

Először is: tiszta mazohizmus itt írni. Az összes cikkem 0%-on áll - pedig nem hiszem, hogy haszontalanok lennének. Ha ez is le lesz pontozva, nem írok ide többé. Megkérném a kérdezőt is, hogy ha hasznosnak találja a cikkeimet, pontozza fölfelé.

"Elfogadom, hogy több istenben hittek évezredekkel a kereszténység kialakulása előtt."

Akkoriban (először) leginkább a természeti erőket személyesítették meg istenként. Ez egészen más filozófia, mint a keresztények istene.

"A kereszténység viszont nem Jézus élete után alakult ki?"

De.

"A Bibliában viszont a világ teremtéséről is olvasok, ami egyetlen Isten munkája."

Nem értem a problémát. Az miért baj, hogy a könyv az istent a múltba helyezi? Akkor lenne probléma, ha ez az isten(kép) már a többistenhit idején is létezett volna.

De akkor még nem létezett.

"nem találkoztam más olyan könyvvel, amelyik ekkora korszakot fogott volna át -talán még a jövőről is ír-,és egy Isten "vezette volna végig" az embereket az eseményeken."

A legtöbb vallás ilyen - legfeljebb nem ilyen jól kidolgozott. Nézz utána kicsit, ha érdekel.

Amúgy, amit ír, az sok helyen köszönő viszonyban sincs sem a múlttal, sem a jövővel. Arról ír, amit az akkori emberek a múltról és a jövőről képzeltek.

"Igen, az özönvízről is olvastam, de más kultúrákban is szerepel ez a motívum. Nekem ez azt jelenti, hogy ha már ennyien mesélnek róla, akkor ez megtörtént esemény lehetett."

Hogyne! Sok kicsike "özönvíz" volt. Még azt is lehet tudni, hogy melyik volt az, amelyikből a sumér-zsidó-keresztény-mohamedán kultúra özönvize lett. Ez konkrétan a Földközi-tenget érintette, és bizonyított tény.

"Engem tényleg az a vallás érdekel, amelyik attól ered, aki a legrégebben létezik."

Még egyszer: legrégebben NEM ez az isten létezik!!! Még ha most nem is vesszük a legrégebbi (természeti erőkön alapuló) isteneket - akkor is léteznek ennél sokal-sokkal régebbi istenek is.

"Lehet mondani, hogy ehhez az Istenhez egy vallás tartozik?"

Nem. Csak a kereszténységnek kb. 4000 ága van ma, és naponta 2 új keletkezik. De ot van még a zsidó és a muszlim vallás is - és lényegében ezek mind az ősi sumér vallásból származnak - de az istenük ezeknek közös (az alapjai).

"Ott volt Káin, aki nem tetszett neki, Ábel viszont igen. Lehet,hogy ők már a vallásuk alapján mutattak be áldozatot? Biztos.Egyik ilyen, másik olyan vallás alapján? Vagy csak a mód különbözött?"

Lehetséges, mivel ők nem konkrét emberek, hanem egy-egy népcsoportot szimbolizálnak. Ádám pl. at jelenti: "ember".

"Akkor mégsem mindegy Istennek, hogy milyen módon vagyunk vallásosak?"

Neked úgy tűnik, hogy mindegy? A Biblia hol ezt mondja, hol azt.

"Ha viszont ez az Isten egyértelműen kimutatta, hogy neki melyik mód az igazi, akkor miért nem azon a valláson van ma mindenki?"

Miért létezik ma kb. 8000 fő vallás? És ebből csak az egyik a keresztény!

"Vagy a vallást nem innen kell számítani?"

Nem bizony.

Kérdésedre a válasz!

Az első egyistenhívő vallás jelenlegi ismereteink szerint a judaizmus - azaz a zsidó nép vallása.

Ez után következtek az egyéb ábrahámista vallások (a keresztény is, persze már különböző eltérésekkel). Tény, hogy a zsidók már akkor egyetlen szent Istenben hittek, mikor a kereszténység még sehol sem volt.

Jeruzsálemi Szentélyüket i. e. 586-ban a babiloniak lerombolták, a zsidó népet pedig száműzetésbe hurcolták hazájukba, ahonnan csak évtizedekkel később térhetett vissza. Ekkor megépítették a Második Szentélyt, azonban i. sz. 70-ben a rómaiak ezt is lerombolták, amivel megkezdődött a gálut, a zsidó nép immáron mintegy kétezer éves száműzetése.

A zsidó vallás alapvető újdonsága az egyistenhit. Mai feltételezések szerint a zsidók kezdetben maguk is több istent tiszteltek, melyek között volt azonban egy főisten. A Bibliában két néven szerepel az Úr, ezért arra gondoltak, lehet, hogy a keletről bevándorolt csoportok főistenét hívták Elóhimnak, míg a délről érkezettekét Jahvénak (vagy Jehovának), és ezt a két istent csak a honfoglalás után azonosították egymással. Ám az is lehet, hogy ez valóban kezdettől ugyanaz az istenség volt, csak két néven. Az azonban nagyon valószínű, hogy mellette alárendelt istenek sokaságát feltételezték. (A többistenhit nyoma a Bibliában is megvan: Azazél például, a sivatag szelleme olyan emberfeletti erő, melynek akarata független az egyetlen istenétől.) Jahve olyan haragvó természetistenség volt eredetileg, mely viharban, füstben, földrengésben nyilatkozott meg, akinek tiszteletére feltehetően már a vándorlások során szent sátort állítottak fel. Nem tudjuk biztosan, hogy Mózes valóban élt-e, de általában elfogadott, hogy igen, és az ő nevéhez kapcsolható a vallás alapjainak lerakása. Mózes azt tanította, hogy Jahve szövetséget kötött a zsidókkal. E szövetség lényege, hogy a zsidóknak be kell tartaniuk bizonyos parancsokat (pl. Tízparancsolat), melyek közül a legfontosabb, hogy csak Jahvét tisztelik - az általa megszabott módón -, a többi istent pedig nem. A parancsok között ezen kívül erkölcsi szabályok is voltak (pl. ölés, lopás, szerelmi kicsapongás, irigység, hamis tanúzás tilalma, szülők tisztelete). Cserében Jahve védelmet ígért a zsidóknak mindazon népekkel szemben, akikkel vándorlásai során összeütközésbe kerül. A zsidó törzsek addig csak laza kapcsolatot tartottak egymással, gyakoriak lehettek a belharcok is. Ez a hit kialakíthatta bennük azt a gondolatot, hogy összetartoznak és egymásra vannak utalva. Ezzel hozzájárult ahhoz, hogy nem olvadtak be valamely civilizált népbe, mint más nomád népcsoportok..

A babiloni fogság idején erősödött meg az a gondolat, hogy Jahve nem a zsidók egyetlen istene, hanem az egész világon egyedüli isten: a más népek által tisztelt istenek nem is léteznek. Jahve teremtette és kormányozza a világot. Akaratát más isteni lény, ember vagy sorstörvény nem korlátozhatja, mindenható. A rosszat azért alkotja, mert ezzel is az embereken kíván javítani. Bár vannak emberi vonásai (például szeretetet és áldozatot vár el, indulatai vannak), mégis távolabb áll az emberitől, mint a sokistenhit istene. Lényegében tökéletes. Ábrázolni, ember formájú képet vagy szobrot készíteni róla tilos. Ugyanakkor az egyistenhitben is megőrizték a hívek a Jahve és a zsidók közötti sajátos kapcsolat gondolatát: azt állították ugyanis, hogy a zsidó az Isten kiválasztott népe, melyet most bűnei miatt büntet ugyan, de később a világ uralmával és boldog jövővel jutalmaz. Ebben a vallásban - ellentétben az egyiptomival és a kereszténnyel - az isteni büntetés és jutalmazás ezen a földön és nem a túlvilágon következik be. (Határozott túlvilág elképzelésük a babiloni fogság idején még nem volt. A zsidó vallás további fejlődéséről később lesz szó.) Mindezek mellett talán a legfontosabb sajátossága a zsidó egyistenhitnek, hogy szigorú erkölcsi előírásokat is tartalmaz, melynek summázata a Tízparancsolat. Ezzel hosszú fejlődés eredményeként kialakult az egyistenhit.

A Babilonból való hazatérés után felmerült a gondolat, hogy az isteni tanításokat egyetlen szent könyvbe gyűjtsék össze, melyben minden kérdéssel kapcsolatban elolvasható az egyetlen helyes tanítás. Ez új elgondolás volt, ilyen szent könyve a többistenhit vallásainak nem volt. A különféle, a zsidók ősatyáiról és a honfoglalásról szóló mítoszokat, szóban terjedő történeteket, az ezekről szóló írott kódexek anyagait illetve a próféták hatását mutató korábbi állami és vallási törvényeket a Mózesnek tulajdonított ún. Tanítás könyvébe gyűjtötték össze, és az egyistenhit elvei szerint igazították át. (Héberül Tóra, a keresztények, mint Mózes öt könyvét tisztelik.) Krónikák és szóban fennmaradt történetek alapján emellé illesztették a zsidók történetét a bírák korától a babiloni fogságig elbeszélő anyagot (pl. Bírák könyve, Sámuel két könyve, Királyok két könyve, Krónika két könyve stb.). Korábbi feljegyzések alapján írták le a próféták tanításait is (pl. Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel könyve). Később (Kr. e. III-II. században) a szent könyvet olyan írásokkal egészítették ki, melyek már a zsidó vallás további változásait mutatták (pl. a Sátán szerepének megnövekedése, a végítélet gondolata, holtak feltámadása stb.) és amelyekről majd a kereszténység kapcsán lesz szó (Zsoltárok, Példabeszédek, Dániel könyve stb.). A könyvek közé szépirodalmi alkotás, szerelmi líra is került (pl. Énekek éneke). A szent könyvbe fel nem vett műveket elpusztították. Amik viszont bekerültek, azokat isteni kinyilatkoztatásnak, minden betűjében igaznak és kétségbevonhatatlannak tekintették. Mégpedig nem csak a zsidók, hanem később a keresztények is, akik Ószövetség néven teljes egészében beillesztették a saját szent könyvükbe, a Bibliába. A zsidó vallás újféle vallásgyakorlatot is hozott. A templom lerombolása után nem jött létre tartósan olyan szentély, amely a papok áldozatainak lett volna fenntartva. Az újféle templomokban, az ún. zsinagógákban a papok (rabbik) csak irányították a szertartást, de annak főszereplőivé a hívek gyülekezete vált. Az áldozás háttérbe szorult, a vallásgyakorlat lényegévé a Tóra olvasása (egy év alatt olvasták közösen végig), a hívek közös imája, adományok felajánlása lett. A közösségi istentisztelet erősítette a résztvevőkben azt az érzést, hogy összetartoznak, bármilyen vallási környezetben élnek is. A zsidó vallásnak ezt a sajátosságát szintén megőrizte a keresztény és iszlám vallás. Jeruzsálem ezzel együtt továbbra is szent város maradt, a salamoni templom romjainak tartott siratófal a legfontosabb zsidó zarándok- és imahely a mai napig. A zsidók a teremtő tiszteletére minden hetedik napon kizárólag az Isten tiszteletével foglalkoztak. (Ez volt a sabbat, innen a mi szombat szavunk. Ezt a heti beosztást később a keresztények is átvették, de az Úr napját a következő napra, a mi vasárnapunkra tették át.) A Mózesnek tulajdonított - de későbbi - törvények számos étkezési előírást is tartalmaztak. Ezek feltehetően évszázadok tapasztalatai alapján kialakult tilalmak voltak: tilos például a disznóhús, vagy az állati vér fogyasztása. (Hasonló tilalmakat a térség más népeinél is találunk, feltehetően azért, mert gyakoriak lehettek a fertőzések ilyen ételektől.) A zsidó vallás fontos szimbóluma a Dávid csillag (hatágú csillag) és az ún. menóra, vagyis hétágú gyertyatartó.