Katolikusként bűnt követnék el, ha református gyülekezethez csatlakoznék?

Mehetsz hozzájuk, de kezeld kritikusan, amit mondanak! Ha te is reformátussá válsz, akkor a katolikus egyház szerint eretnek lettél, ezért elszakadtál az egyháztól, és nem vehetsz fel semmilyen szentséget mindaddig, amíg vissza nem térsz a katolikus egyház kebelére.

Inkább katolikus, vagy vegyes (ökumenikus, evangéliumi) közösséget keress!

Ilyen durván nem mondanám eretnekségnek, de tény, hogy kizárod magam teljesen a katolikus közösségből.

Amúgy meg attól is függ, hogy milyen szentségekben részesültél. Ha csak meg vagy keresztelve, akkor végül is nincs gond, ezt a szentséget elismeri mindkét felekezet (egymásét is elismerik, tehát nem kell újra megkeresztelkedni). Ebben az esetben én katolikusként azt tudom mondani, hogy örülök, hogy visszatértél Istenhez és inkább legyél református, mint hitetlen.

Ha viszont bérmálkoztál is, akkor te a Katolikus Egyház teljes jogú, felelős, felnőtt tagja lettél, megígérted, hogy ezt a hited megtartod, így innentől kezdve, ha büntetlenül nem szegheted meg.

Amúgy gyakorlatban azt tudom javasolni, hogy keress jó katolikus közösséget, mert van sok ilyen.

Nem követsz el halálos bűnt. De miért kellene neked egy fél, vagy egy negyed torta, amikor kaphatsz egy egész tortát is? :)

tattilaboy, téged meg senki nem kérdezett arról, hogy mi a véleményed a Katolikus egyházról, ha lehet tartsd meg magadnak, vagy válaszolj olyan kérdésre, ahol direkt ezt kérdezik. Mellesleg ez nem valami Keresztény viselkedés ahogy az Anyaszentegyház ellen hadakozol itt ...

Röviden a legnagyobb különbség, hogy a reformátusok mindent sokkal lazábban értelmeznek, mint a katolikusok. Mivel nem tudjuk, hogy Isten valójában hol húzza meg a határt a mennybe és pokolba kerülés között, biztonság kedvéért ajánlatosabb katolikusnak lenni, amennyiben az a célod a vallással, hogy a mennybe szeretnél jutni. Ha csak lelki békére vágysz akkor teljesen mind1 milyen vallási irányzatot választasz. Persze ha az ateizmus és a vallásosság között ingadozol, fényévekkel jobb reformátusnak lenni, mint ateistának. Manapság, hogy a világban már szinte mindenki ateista, a történelmi egyházak egyre közelebbi kerülnek egymáshoz és erősen javul a viszonyuk.

Gyakorlatban szerintem jelentős különbségek:

1. Refiknél nincs gyónás simán csak mise közben "megbánják" és meg van bocsájtva. Szeirntem azért jó a katolikusoknál a gyónás szentsége, mert eleve a tudat, hogy vkinek be kell róla számolnod, ha elköveted, visszatartó erőként hat, a gyóntató atya tanácsokkal tud ellátni a probléma kezelésében (ingyen pszichológus), pontosan nyomon tudjátok követni a fejlődésedet (érdemes mindig ugyanannál az atyánál gyónni) és ad elégtételt, amivel jóvá teheted a bűnödet.

2. A házasság szentsége sem szentség a refiknél, azaz bárki elválhat és nincs az, hogy "amíg a halál el nem választ".

3. Refiknél ugyanolyan világi emberek vezetik az egyházat mint te vagy én, így számomra kevésbé tűnik hitelesnek. A katolikus papok hatalmas áldozatot hoznak azzal, hogy lemondanak a családi élet örömeiről és kizárólag a közösségükre fókuszálnak.

4. A katolikusoknál van tisztítótűz is, tehát a halál pillanatában nem mindenki a mennybe vagy a pokolra jut, hanem a bűnöket, amiket elkövettünk előbb meg kell értük bűnhődjünk, akkor is ha a jócselekedeteink vannak többségben és csak a megtisztulást követően juthatunk a mennybe.

5. Predesztináció tana (eleve elrendeltség tana) máig érvényes a reformátusoknál, ami azt jelenti, hogy a szabad akaratunk csupán látszólagos, valójában Isten az aki eldönti a sorsunkat, tehát bármit is cselekszünk az Isten akaratából történt úgy. Ezzel nem igazán tudok egyetérteni és nekem úgy tűnik, hogy csak kifogásként van felhasználva a reformátusoknál, mondván, hogy nem az én hibám, hogy rossz voltam, hanem így volt ez megírva. Bár a református ismerőseim többsége nem gondolja már komolyan a predesztinációt, ez a szemembe egy olyan ellentmondásos igazsága a reformációnak, ami hiteltelenné teszi az egész vallást. Megtudom érteni, hogy Kálvin miként jutott erre a következtetésre, mivel ha elfogadjuk Isten mindenhatóságát, akkor az valóban ellentmondáshoz vezet az emberi szabad akarattal, (ahol pedig Isten mindenhatósága valóban előrébb való az én szememben is a mi szabadságunknál) ugyanakkor Isten épp azért Isten, mert számára nem jelent problémát ennek a biztosítása, akkor is ha az emberi logika alapján különben kizárólag paradoxonhoz jutunk.

6. Az átváltoztatás csak jelképes a refiknél, tehát áldozáskor nem Krisztus valódi testét veszik magukhoz, hanem csak egy ostyát.

Történelmi problémák:

A reneszánszban a katolicizmus egyértelműen teljesen elvilágiasodott, és egyetértek a reformátusokkal, hogy elegük lett a katolikus egyházból, amikor bevezették a búcsúcédulákat és a királyok királyai ként éltek a pápák. Ugyanakkor a vallási áhítat mellett elég egyértelműen őket is világi érdekek vezérelték és csupán azért jöhetett létre az egyházszakadás, mert rengeteg főúrnak jelentett politikai lehetőséget a császártól és a pápától való elszakadásra. Tehát ha a reformátusok kizárólag vallási megfontolásból szakadtak volna el, ők is választottak volna saját pápát és nem az első dolguk lett volna a cölibátus eltörlése és a vallási kötelezettségek drasztikus lazítása. (Elnézést, hogy kicsit össze mosom a protestantizmus különböző ágait) Vagy, amikor úgy látják, hogy megjött a katolikusok esze és elérték, hogy az egyház visszatérjen a kereszténység eredeti eszméihez, a görög katolikusokhoz hasonlóan visszatérhettek volna, de ez máig nem történt meg, mivel komoly világi érdekek fűződnek, hogy önálló vallásként funkcionáljanak. Nem állítom, hogy a katolicizmus tökéletes, sosem volt az és sosem lesz az, ugyanakkor Jézus itt hagyta nekünk a Szent lelket, hogy mindig segítsen visszatalálni a helyes útra és úgy érzem, jelenleg kifejezetten jó irányba haladnak.

Összefoglalva: biztosan van a környezetedben olyan katolikus közösség, ahol szívesen látnak és jól éreznéd magad a társaságukban, azért ne add fel ilyen könnyen és próbálkozz találni egyet. Ha tényleg nincs ilyen, akkor csatlakozz a reformátusokhoz, ők is nagyon jó arcok és összehasonlíthatatlanul pozitívabbak az ateistáknál.