Az Istenhívők hogyan könyvelik el az ember és a disznó hasonlóságát?

Ezek szélsőséges eszmék, melyek prűddé teszik az embert. Nem csak "embertelen" körülmények között lehet egy állatot fogyaszthatóvá tenni.

De ha így gondolkoznánk, az ember nem fogyaszthatna semmit, éhen kellene halnia, mivel az élőlények milliárdjait kénytelen fogyasztani!! Még a növényvilágból sem táplálkozhatnánk, mivel azok sem kevésbé primitívebbek, mint ÉLŐLÉNYEK!!!!! Sőt, olyan fejlett kommunikációra képesek, mely egy valóságos csoda. Hol húzzuk meg a határt? És miért ott? Mit/kit ölhetünk meg a táplálékért, ki mondhatja meg? Az emberek mindenkori közízlése??? Vagy esetleg a legfelsőbb hatalom, Isten?

Szerintem a Biblia Istene alkalmas erre, hiszen Ő alkotott meg minket. Kezdetben az első emberpár idejében csak növényekkel táplálkozott az ember, csak 1600 évvel később lett engedélyezve törvényesen a húsevés.

A disznó finom.

Ilyen egyszerű az egész.

Az ember bünös.

Ezért megeszi a disznót.

Ha hivő akkor elmehet gyónni s megtisztul.

Ha pogány akkor bünös marad a diszó evése után.

még mindig gondolkodok a témán: és oda jutottam hogy lelkiismert furdalás nélkül ehetünk húst, mert az embert is táplálékként használja fel egy sereg élőlény.

Az internett szerint a következő állatok fogyasztanak embert alkalmakként ha hozzájutnak: disznó, kutya, cicus, holló, férgek, ragadozók. Szóval a természet így lett megalkotva. Én ezért nem igazán tudok hinni abba hogy Isten tervszerűen alkotta meg a világot. A kreacionizmus képviselőitőlk sose kaptam egyértelmű választ hogy ha Isten alkotott meg minden élőlényt külön külön akkor, és mindegyiket szeretből, akkor azok miért tudják a szeretetüket leginkább úgy kimutatni hogy elfogyasztják egymást.

Pl. én is szeretem a kacsát kacsa sült formájában is.

Szerintem a darvini evolúciós elméletet komolyan véve lehet csak hitelesen beszélni a hitelről a hit szempontjából is.