Ezekiel megprofetalta Tirusz lerombolasat. Bizonyitja-e ez, hogy a Biblia igaz?

Nagy Sándor nem rámpát épített a falakhoz, hanem töltést a városon fekvő szigethez (az te szövegedből indulok ki, nem kerestem meg az eredeti ostromleírást :) A falak tetejéhez rőzséből és földből épített rámpa szintén elég régi dolog, csak időigényes, ezért nem mindig használták. De az asszírok más ismerték:

[link]

És a rómaiak is (akik amúgy is nagy mérnökök voltak):

[link]

[link]

Szóval Ezékiel nem az ujjából szopta (vagy isteni látomásban látta a teljesen ismeretlen dolgot), hallott ő már várostromról azelőtt is.

Egyébként ha egy keskeny töltés vezetett a városhoz, akkor a józan ész alapján vagy ostromtornyot használtak, vagy rámpát amin felmehetnek a katonák, mert a kettő nem fér el egymás mellett és a tornyot nem lehet feltolni a meredek lejtőn.

Ja, és a nyúl még mindig nem kérődző :)

[link]

A nyúl ú.n. "külső kérődző", vagyis az egyszer már a bélrendszerén áthaladt táplálékot újra megeszi. Így tudják a vakbelében élő mikroorganizmusok lebontani a cellulózt. (cökotrófia jelensége)

lsd. pl. itt:

[link]

és itt:

www.agr.unideb.hu/oktatas/.../7.f%20A%20házinyúl%20etológiája1....

"A nyulakra jellemző a cökotrófia jelensége. A nyulak, és általában a nyúlfélék cökotrófiáját (álkérődzés) az jellemzi, hogy a bélcsőben kétféle bélsár képződik, amelynek az egyikét az állat rendszeresen elfogyasztja. Az elfogyasztásra alkalmas bélsarat lágy bélsárnak vagy cökotrófnak, amelyet pedig nem vesz fel a nyúl, kemény vagy valódi bélsárnak nevezik. A lágy bélsár 5-10 kicsiny golyóból álló és fürt formájában megjelenő bélsárkonglomerátum, amit vékony nyálkaburok tart össze.

A lágy bélsarat a végbélnyílásban való megjelenéskor az állat beszívja a szájába, majd rágás nélkül lenyeli a gyomrába, ami ott önálló golyócskákra esik szét és keveredik a gyomortartalommal. A lágybélsár-evés tulajdonképpen táplálóanyag újrafelvételi folyamat, amely során fehérjéhez, vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz jut az állat."

Vagyis:

-nem tartozik a Kérődzők (Ruminantia) alrendbe

-nincs bendője

-a táplálékát nem rágja meg újból

effektíve az ürülékét eszi meg újra amit egy költői vénával megáldott zoológus külső kérődzésnek nevezett el, és ezen alapszik az érvelésetek?

De ez itt offtopic.

Valóban off, ezért elnézést, csak még annyit:

A Teremtő nem emberek által alkotott, latin elnevezésekkel tudományosított kategóriákban gondolkozik, nincs korlátozva a mi felismeréseink által. Ő alkotta az élőlényeket, Ő tudja legjobban, mi hogyan működik. A kérődzés lényege az, hogy az állat újra feldolgozza az egyszer már megemésztett táplálékot, és teljesen mindegy, hogy mi emberek ezt minek nevezzük.

Nyúlügy: a kérődzéskor nem a megemésztett táplálékot eszi meg még egyszer, hanem az egyszer lenyeltet rágja újra hogy jobban megemészthesse. De egyébként a nomád zsidók valószínűleg az állandó rágómozdulatok miatt sorolták a tehén mellé a nyulat, nekem nincs is ezzel bajom, nyilván más szempont szerint rendszereznek mint egy svéd vidéki úriember. Én inkább azon problémázok ha szavakba kapaszkodva próbálnak mondvacsinált magyarázatokat gyártani. Ne érts félre, nem veled van bajom, hanem az amerikai vallási fanatikusokkal, akik úgy kapargatják össze az érveket, hogy szó szerint értelmezhessék a Bibliát és nem veszik észre amikor már nevetségesek lesznek (lásd még a páraburok a vízözön előtt és hasonló elméletek).

Türosz: ezt mondja Ezékiel: "állat ellened tornyot, és tölt ellened sánczot, és emel ellened paizs-[fedelet.]"

Nem értem miért kell ebbe belevenni Nagy Sándort? Nabukodonozor a 12 éves ostrom alatt a fenti dolgokat valószínűleg mind megcsinálta, csak nem maradt fent leírás róla. Minden hosszú ostromot így csináltak (plusz aláaknázás, létrás rohamok, rothadó hullák városba dobálása), Nagy Sándor esetében is csak a tengerbe épített töltés volt az újdonság.

3Móz 11:6: ’A mezei nyúl kérődző.’ Bár ezt az állítást egyes kritikusok hosszú időn át támadták, végül az angol William Cowpernek a XVIII. században sikerült megfigyelnie a nyúl kérődzését. Ennek szokatlan módját az 1940-ben megjelent Proceedings of the Zoological Society of London című mű írja le (110. köt., Series A, 159—63. o.).

François Bourlière (The Natural History of Mammals, 1964, 41. oldal) ezt mondja: „Az [élelem] ’felfrissítése’ a nyulaknál, vagyis hogy az étel kétszer halad végig a beleken, nem csupán egyszer, általános jelenségnek tűnik a házinyulaknál és a mezei nyulaknál. A háziasított nyulak általában rágás nélkül eszik meg és nyelik le éjszaka a táplálékukat, ami reggelre körülbelül félig megtölti a gyomrukat. A vad nyúlnál az [élelem] felfrissítése naponta kétszer zajlik le, és ugyanerről számolnak be az európai mezei nyúlnál is.” Ezzel kapcsolatban a Mammals of the World (írta E. P. Walker, 1964, II. kötet, 647. oldal) című mű megállapítja: „Ez ugyanaz [a folyamat] lehet, mint a ’kérődzés’ a kérődző emlősöknél.”