Az emberek eredendően bűnösek és rosszak, az állatokkal mi a helyzet?

O MY GOD!

Mivel az első ember tökéletlenné vált, a teremtő levette róluk a kezét.

A földet pedig "elátkozta".

ez azzal járt, hogy az emberek eltértek Istentől, és Isten ismeretétől, és minden ami addig harmonikus volt, meg romlott, vagy is nem korlátozza az állatokat , hogy ne támadjanak emberre.

Amikor azt olvassuk, hogy Isten megígért új rendszerében az állatok békében élnek majd egymással is és az emberekkel. Így szól...:mert a föld telve lesz Jehova ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják.

Vagy is Jehova korlátozni fogja az állatokat és az embereket el kell ismerniük, a "feljebbvalóinak" akiknek engedelmességgel tartoznak, persze ezt a szeretet Jegyében ahogy kezdetben is volt.

Hát mégy egy valaki, aki feleslegesnek tartja Jézus halálát.

Ha nem lennénk bűnösök, minek Jézus áldozata?

A rosszaság mértéke pedig az egyéntől függ, mennyire megy el a gátlástalanságban...

Az állatok is hasonlónak születnek, mint az ember.

Minél közelebbi rokonok, annál hasonlóbbak.

Viszont a primitívebb állatok között (pl. rovarok) nincs olyan, hogy "jó" vagy "gonosz". Nem képesek rá.

Eredendő bűn nincs. Az isten nem alkot bűnösöket!

Értelmetlen lenne bűnösöket alkotni, hogy aztán jóra térítse. A mindenható Isten alkotása eredendően nem lehet bűnös és rossz. Nem veszi észre senki ezt az ellentmondást??

Igaz, hogy az "eredendő bűn" egész pontosan nem eredetileg teremtett (Istentől való) része az embernek.

Amikor az ember eltért Isten útjáról, még tökéletlen volt, a fejlődés útját járta. A Tökéletes Ember annyiban lett volna más mint az állatok, hogy Isten teremtő erejét és szeretetét testesítette volna meg, továbbá hogy ennek a választásában nem puszta fizikai ösztönök vezetik (mint az állatok viselkedését) hanem tudatos és akaratlagos választás, ami FELELŐSSÉGGEL jár. A bűnbeeséssel az ember lemondott a tökéletes szeretetről.

Lényegében akkor a felelőssége az lett volna, hogy a tökéletes szeretet érdekében végigjárja a fejlődés törvény-szabta útját. (Kb mint a kisgyerek, aki a holnapi torta érdekében lemond róla, hogy elcsenje és elnassolja a csokoládébevonót, a tortakrém alapanyagait, stb...)

A probléma az, hogy a teremtés alaptörvénye a Szeretet, ezért törvény erejénél még a tökéletlen, fejletlen, gyermeki szintű szeretet is erősebb: a felelősségüknek a választásban tehát tudatos belátáson kellett volna alapulnia.

Ahogy a gyerek "szabadon választhatja", hogy elcseni a holnapi tortába való csokikrémet és marcipánt, de ezzel tönkreteszi a torta lehetőségét, a hibájáért mégis vállalnia kell a felelősséget: Az ember a történelem hajnalán lemondott a tortájáról (a teremtő Isten erejéről és tökéletes szeretetéről).

Az állatok helyzete úgy áll, hogy sose volt választásuk: az eredeti "A-terv" szerint a Tökéletes Ember szeretetét és vezetését kellene megkapniuk. "A természet sóvárogva várja Isten gyermekeinek megjelenését." Addig azonban elveszve, csupán az ösztöneikre hagyatkozva léteznek.

Mivel az állatoknak nincs erkölcsük, nem kötik őket az ilyen kifejezések, és értelmezhetetlen.

Olyan nincs, hogy valami ténylegesen rossz vagy jó, csak mi találtuk ki ezeket a fogalmakat.

Ahogy Shakespeare bölcsen megírta: "Nincs jó és rossz, csak gondolat teszi azzá".