Vallási kérdést tennék fel! Csak az válaszoljon aki tényleg ért hozzá?

Értelmes válaszokat kérsz olyan kérdésre, amiről legalább 200 könyvet írtak már!

A katolikus és református nem külön vallás, mindkettő a kereszténységhez tartozik.

Értelmes választ értelmes kérdésre várj!

Különbség..

Ricardo J. Vidal bíboros, a Fülöp-szigeteki Cebu érseke

egy másik katolikus főpap, Newman bíboros kijelentését visszhangozza, aki még 1878-ban azt írta:

„A templomok használata és ezek ajánlása a különleges szentek számára . . . a fogadalmi felajánlások . . . a szentelt víz . . . az utóbbi idők képmásai . . . mind pogány eredetűek és azáltal szentesítették őket, hogy behozták az egyházba.”

REFORMÁTUS ÉS PRESBITERIÁNUS EGYHÁZAK: A református egyházak (1970-ben 354 felekezet) tantételekben inkább kálvinisták, mint lutheránusok, és „a megreformált katolikus egyháznak” tekintik magukat. A „presbiteriánus” kifejezés egy vének (presbiterek) által vezetett egyházi kormányzatot jelöl; minden presbiteriánus egyház egyben református egyház is, azonban nem minden református egyháznak van presbiteriánusi kormányzata.

Lényegében a reformátusok nem használnak a templomokban bálványokat, de az otthonaikban igen ami miatt nem sokban térnek el egymástól.

Nos kérdeztél még más egyházat is vagy vallást, melyikre lennél "kíváncsi'?

Egyébként van egy olyan könyv amelyben az összes vallással foglalkoznak. A címe:

AZ EMBERISÉG ISTEN KERESÉSE

EZ A KONFUCIANIZMUSTÓL KEZDVE A KÜLÖNBÖZŐ KELETI VALLÁSOKON ÁT TÁRGYALJA A HITEKET, ÉS LEÍRJA, HOGY EGYEZIK-E A TEREMTŐ NÉZETÉVEL, VAGY SEM...

Vidiripi

Kérdezd Jézus Krisztust mert ő a gyülekezetek feje és......

János 14:6 Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.

Szia!

Húúú... hát ez tényleg bonyolult kérdés. És rengeteg könyvtárat meg lehetne tölteni az ezekről írt könyvekkel.

Röviden:

Katolikusok: gyermekkeresztség (ezzel válhatsz az egyház tagjává), elsőáldozás (ekkortól részt vehetsz a gyülekezet rendjében) majd bérmálás (hitmegvallás (elvileg, bár sajnos ez sokszor már csak egy szertartás:( ))

Rengeteg szentjük van + szűz Mária. Azt vallják, hogy a szentek képesek közben járni Istennél.

Protestánsok:

Evangélikus: Luther a reformáció idején fellázad a katolikus egyház ellen, mert sok elfogadhatatlan dolgot talált.

szintén gyermekkeresztség, majd tizenéves korban konfirmálás (hitmegvallás + ekkortól teljes jogú tag)

Református: Kálvin a reformáció idején még radikálisabban lázadt az egyház ellen.

gyermekkeresztség, konfirmáció

Baptista: szintén a reformáció idején indult anabaptizmusként, ami azt jelenti újrakeresztelők.

Nincs gyermekkeresztség, illetve nem fogadják el, hanem azt vallják, hogy a hit megvallására keresztelnek meg (merítenek víz alá).

Tudom, ez nagyon kevés, írj privátot, ha bármilyen kérdésed van, megpróbálok válaszolni :)

-en ugyan zsido vagyok,-de mivel vallastortentbol vizsgaztam a bar ilan egyetemen............!!

a valaszom a kerdezo reszere!

alapvetoen semmi kulombseg nincsen!!mindegyik ugyanazon bibliabol-(ujszov)-hirdet "iget"!!

ami kulombseg megis van,az csupan liturgikus,es eretlmezesi nuansz !!

@ "ma 09:08"

Nem vonom kétségbe azt, hogy vallástörténetből vizsgáztál, de most ne haragudj, tévedsz.

A református és a katolikus - azontúl, hogy mindkettő kereszténynek vallja magát, és mint ilyen, meg van győződve a saját igazáról - a Bibliahasználatukban is eltérnek: a katolikusok a Szent István társulat által fordított Bibliát használják, a reformátusok ezzel szemben a Károli Gáspár által fordítottat.

Ugyanakkor alapvetően mások a tanaik.

Figyelj, azt hittem hanyatt esek, amikor a Szent István társulat-féle Újszövetségben - a Róma levélben íródtak magyarázataként - azt olvastam, hogy az apostol (mármint Pál) csak feltételezi a bűn egyetemességét, de nem bizonyítja azt!

Aáááá.....

Pál egyáltalán nem feltételezte, hanem világosan magyarázta, miért és hogyan hatott el Ádám bűnei mindannyiónkra, és hogy emiatt mindenkit csakis a Krisztusba vetett hit igazíthat meg.

Ha Pál feltételezett valamit (márpedig a bűn egyetemességét NEM feltételezte), szóval nála a feltételezés mindig magyarázatot vont maga után: "ha ez és ez van, akkor abban az esetben..."

Úgyhogy nemcsak az Ószövetség, hanem az Újszövetségben is vannak eltérések, és nemcsak értelmezés terén.

---------------

Persze vannak értelmezési különbségek: így pl. a napba öltözött asszony (Jelenések 12) a katolikusok szerint Máriára vonatkozik, a protestánsok szerint Izraelre.

Vagy nézzük pl. a keresztvetés tanítását: fontos tanításuk, de ennek igei magyarázata sokáig nem is szerepelt a katolikus tanításban (nekem legalábbis a boldogult katolikus koromban hittanórán, a hittan-munkafüzetben nem magyarázták igeileg). Viszont megmagyarázzák a Máté 16/24-ben.

Az említett igeversben a kereszt felvételét a protestánsok NEM holmi külsőleges valaminek tekintik, hanem úgy, hogy az illető vállalja fel, vegye magára mindazokat a megpróbáltatásokat, nehézségeket, küzdelmeket, amit a Krisztust követőknek meg kell tenniük: az Apcselben pontosan ez történt, a tanítványok több nehézségen mentek keresztül.

Egyébként a katolikus Mária-tanok közül (ami ott fontos tantétel), csak azt találod meg a Károli-Bibliában, hogy Mária szűz volt, amikor Jézus megfogant benne (tehát protestáns szemlélet alapján a szeplőtelen fogantatás csakis Jézusra vonatkozik, és a Róma-levélben foglaltak alapján NEM LEHET Máriára vonatkoztatni).

A két egyház (a Katolikus és a Református) alapvetően mást tanít, és nemcsak értelmezési eltérésekből.

A katolikus hosszú évszázadok ideje alatt egyre inkább kezdte sajátosan értelmezni a tanait, melynek során jobban és jobban eltávolodott a SzentÍrástól. Intézményesített, országos vallásba nőtte fel magát, és immár a saját tekintélyét hangoztatta: lásd a pápaság intézményének sajátos értékelése (a pápa tévedhetetlensége: "őszentsége", "Krisztus földi helytartója" címek), de mondhatnám akár azokat az iszonyatos bűnöket, amiket Isten nevében - és persze a pápai tekintélyből - követtek el: inkvizíció, kiátkozás, keresztes háború (húúú... iszonyat!)

Számukra az Isteni kinyilatkoztatás igen gyakran a SzentÍrástól függetlenül is megvan.

Ezzel szemben a református szemlélet hű maradt a SzentÍráshoz, és nem fogadja el sem a Mária-tanokat, se a védőszentek tanát, és nem találsz ott semmilyen vallási kegytárgyat. Csecsemőkeresztség sincs.

Viszont Isten Szellemét sem a katolikus, sem a református nem követi, nem tanulmányozza.

8-as igen tájékozott vallásilag, történelmileg kevésbé. Az inkvizíciót és társait leírom a második kommentembe.

Pontatlan a kérdésed, csak nagyjából értem. Az egész vallásra, vagy csak az istentiszteletekre gondolsz?

Katolikus istentisztelet (mise):

Bemenetelkor keresztvetés, előtte a kezeet szenteltvízbe mártod. Mise énekkel kezdődik, mald a Dicsőség eléneklése, közösen megvizsgálják lelkiismeretüket egy imában, közben néhány ének és néhány olyan ima ami mindig jelen van a misén, majd a pap prédikál, elmondják a niceai-hitvallást, adakozás, Uram irgalmazz (ének), Hozsanna (ének), ima a lelkünkért, ima az adakozás megszenteléséért, Eucharisztia, pap elmondja a híreket (mikor lesz gyóntatás stb.), áldás, majd éneklés és kivonulás. A sorrend csak körülbelüli.

Ortodox istentisztelet:

Hasonló a katolikushoz, csak a közbenső énekek végigéneklése miatt hosszabb, illetve végig tömjéneznek, az imák és az énekek szövegei kicsit eltérnek.

Református:

Belépéskor semmi. Istentisztelet kezdetekor ének, majd felolvasás a Bibliából, prédikáció (sokkal hosszabb, mint a katolikusoknál), ének, ezután esetlegesen úrvacsora, áldás, kivonulás.

Ha hitbeli dolgokra is kíváncsi vagy, írd le a kérdező kommentjében.

A középkori egyház számlájára szokás írni:

1. Pápa "imádata"

2. keresztes háborúk

3. boszorkányégetések

4. a lakosság megfélemlítése

5. a vallás rossz gyakorlása (búcsúcédulák és társai)

Na, ezek mind kamuk, tévhitek, az 1% igazságért pedig az egyház már számtalanszor bocsánatot kért.

1. A pápát senki sem imádta, ő csak összetartotta a katolikusokat. Mivel ilyen a protestánsoknál nem volt, ezért az annyi ágazat. Az sem igaz, hogy "neki mindig, mindenben igaza volt", csak volt egy bizonyosformája a kijelentéseinek (nem tudom a latin nevét), és azok voltak igazak, de ezek kivétel nélkül a Bibliára alapozott, tisztán vallási témájú kijelentések voltak.

2. a keresztes háborúk mindig védekező háborúk voltak, a katolikus közösség védekezett a külső, nyíltan az egész közösség elpusztítására törő támadásoktól, pl. törökök (Balkán és Magyarország, Havasalföld, Moldva), arabok (Szentföld).

a, a katonák kegyetlenkedéseiről az egyház nem tehet

b, Ha a románok megtámadnák Békést, egész Magyarország védekezne, így tettek a katolikus országok is.

3. több száz év alatt 50 ezer bizonyított kivégzés volt, ebből 45 ezer Spanyolországban és Portugáliában, ahol a kormány irányította, tehát az Egyház több száz év alatt 5 ezer embert ítélt halálra, ami nagyságrendekkel múlja alul az egyes kormányokét, mégsem mondjuk azt, hogy milyen szemét az amerikai kormány, mert halálra ítél embereket.

4. totál kamu, az embereket óvták a templomokban a katasztrófákkor, de senkit sem félemlítettek meg. Egyébként mi a baj azzal, ha tiltják a lopást meg a gyilkosságot? Szeritem semmi. A gyónsi titkot pedig az életük árán is megőrizték a papok (erre több példa is van).

5. Ezeket is messze túlreagálják ma, akkor is a gyónás volt a bűnbocsánat elnyerésének útja. A gyarló egyházi vezetők pedig csak emberek, ez ellen nem lehet tenni. De a kispapok nem ilyenek voltak, a vezetők egyetlen hatása a mára pedig az óriási építészeti és művészeti remekművek, a katedrálisok.