Az miért jó, ha valakit szentté, vagy boldoggá avatnak?
a társainak nagyon rossz lehetett átélni azt, hogy látták, ahogy kínozza magát.
ha nem mosdott, akkor azzal csomó mindenkit összefertőzött, főleg, ha közben még betegeket is ápolt.
"Mutassatok már nekem egy embert a bibliai korokban, akit bármilyen egyház szentté, vagy boldoggá AVATOTT volna... Ha nincs akkor ez emberek találmánya, Istenhez és a hithez semmi köze."
Mondjuk az összes apostol elég?? :)) Vagy Keresztelő Szent János?
De ezen kívül az Ószövetség prófétáit is szentként tiszteljük, sőt a Makkabeus vértanúk egyes zsolozsmákban is szerepelnek.
Szent Margit életét ne mai szemmel próbáld megérteni. Abban a korban bevett szokás volt az, hogy nyilvános vezekléseket is tartottak. Sőt, nyilvános kivégzéseket is.. :)) Ma már ezektől elrettenünk, akkor simán végignézték, az emberek máshogy viszonyultak a szenvedéshez és a fájdalomhoz.
Amúgy meg Szent Margit élete nem csak ebből állt, rengeteget imádkozott a népéért, azaz értünk is, tevékenyen segített a beteg testvéreinek és a szegényeknek. Királylány létére megtehette volna, hogy inkább jobb körülmények közé kerüljön, de ő mégis a szegényekkel vállalta a közösséget.
Az, hogy valaki szent, annak olyan embernek kell lennie, hogy annak példamutató élete minden korban érvényes legyen, mazochizmust nem tartom egy jó cselekedetnek, sem a mai világban, sem korábbiban, sem későbbiben.
Nyilván nem csak ebből állt az élete,de ez is hozzá tartozott. akinek volt empátiája akkor is (és miért ne lett volna), annak mindenképp rossz lehetett átélni a másik ember szenvedését. mazochisták ma is vannak, és oké, hogy Margit is az volt, de miért kell szentté avatni, és így példának beállítani?
A világban ma is sok szenvedés van (éhező gyerekek felnőttek, háborúk, stb), és akik azt nap mint nap átélik, attól még az nem jó.
De akkor sem lehet egy középkori ember életét a mai felfogás szerint nézni! Minden személyt, cselekményt az adott kor viszonyaihoz kell mérni, nem a maihoz.
Szent Margit élete mai napig példamutató lehet mindenkinek. Amúgy nem az önsanyargatás volt az életének a lényege, hanem az imádság, csak a legendák (amiknek van valóságalapjuk, de gyakran túloznak) ezt is leírják, és mi ezen megdöbbenünk, mert ma ez már annyira fura. Abban a korban ezért nem vetették meg, hanem felnéztek rá, a legendákat is abban az adott korban írták, az akkori embereknek, nem tudták, hogy ma ez meg épp megbotránkoztat és mazochistának fogják titulálni. Szent Margit nekem azért példa, mert az élet nehézségeit hősiesen viselte, imádságos lélekkel, szenvedését felajánlotta a hazáért. Nem hőzöngött, hisztizett, mint a mai emberek...
Ha neked nem tetszik Szent Margit élete, mert egyszerűen nem tudsz vele azonosulni, vagy nem érint meg, akkor nem kell erőltetni. Van pár szent, akinek az élete engem sem fog meg, mások meg nagyon kedvelik. Ez így a természetes, emberek vagyunk, nem vagyunk egyformák! :))
de, megérint szent margit élete, csak nem pozitív értelemben.
abban a korban sem tartom egészséges dolognak az önsanyargatást, és az szomorít el igazán, hogy ezt a keresztény egyház még példaként állította ki.
ismerek olyan katolikus embert, akinek bűntudata van azért, mert súlyos beteg de nem látszik rajta, pedig neki is szenvedni kéne. Meg a katolikus rádiót hallgatjuk ma, és arról áradoznak, hogy milyen jó a szenvedés, ma, és nem a középkorban!.
"szenvedését felajánlotta a hazáért" azzal egy cseppet sem lett jobb Magyarországnak, hogy x, vagy y szenvedett akár fölajánlja, akár nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!