A temetők miért a város szélén vannak általában?

Régen a templomok körül voltak a temetők. Két okból. 1. szentelt földbe temettek és hol lehet a föld szentebb mint a templom kertben.

2. A templomok ha lehetett dombon voltak és a temetők is, hogy ne legyenek árvízel sújtva. ha csak egy magaslat volt, akkor ott volt mindkettő.

Legtöbb településen ezeket a temetőket úgy k.b. 100 - 120 éve lezárták higiéniai okokból, vagy át is költőzették (exhumálva) a település szélére, ezeket később utolérhette és körülvehette a város építkezése.

A felekezeti temetők helye fügött attól is, hol volt az eklézsiának saját földje.

A zsidóknak meg csak távolabb engedték meg a temetkezést, de van olyan hely ahol csak egy fal választja el a katolikus és református temetőtől. A zsidó temetőket általában de nem mindig fallal vették körül, és ha lehetett, mindig vízen (patakon, folyón) túl volt hogy azon keresztül keljen a holtat átvinni(Jordán szimbólum).

Valóban egészségügyi okok miatt temetkeztek a településtől kissé távolabb, de sok esetben a (bekerített)templomkert szolgált temetőként.Nem volt kiszámítható hogy melyik település növi ki magát akkorára hogy szinte a város közepére kerülnek a temetők.

Sok város temetőjét körbenőtte a város.Ezen temetők nagy részét már nem használják temetkezésre de akad sok város főleg nagy metropoliszok ahol ez nem megoldható helyhiány miatt. Sok helyen ahol már a század elején leállították a temetkezést felszámolják a temetőket hiszen központi helyre került a terület és nagyon értékessé vált egy évszázad alatt.

A középkori járványok és az ivóvíz szennyeződése indokolták a temető peremre telepítését de lehet hogy ehhez a babonák által keltett félelem is hozzájárult.

A temetési szokások vallásonként változnak az egyik legkirívóbb példa erre a hinduk temetkezési szokásai amely szennyezi a Gangeszt és az egészségre nagyon veszélyes azok számára akik a temetkezési helyeken a megtisztulás érdekében fürdenek valamint isznak a folyó vizéből.