Egy kereszténynek ha iskolába jár mindig jelesre kell teljesíteni vagy ezt csak én gondolom így, ha például az évfolyam társaknak beszélek Jézusról meg, hogy én gyülekezetbe járó keresztény vagyok ők nem így fogják gondolni?

ki mire képes, azt teljesíti

a keresztyénség nem megfelelési verseny sem emberek felé, sem Isten felé

ha tanulsz rendesen, nem linkeskedsz, akkor jól cselekszel, de nem kell élenjárónak lenni, ha nem vagy egy zseni típus

az osztálytársak pedig ne csak a tanulásodról lássák (persze arról is), hogy hívő vagy, hanem ahogy viszonyulsz a dolgokhoz, a nehéz helyzetekhez

ez a legnagyobb bizonyság, ha így tudsz helyesen viselkedni

Az okos-buta és a keresztény-nemkeresztény dolgok párhuzamosan léteznek. Lehetsz okos keresztény, vagy lehetsz buta keresztény. Lehetsz okos ateista is, meg buta ateista is.

Ha lusta vagy, akkor ez a kettő már nem annyira egyeztethető össze a kereszténységgel. Jézus mindenkitől elvárta a legnagyobb erőfeszítést. De ha szorgalmas vagy akkor lehetsz "jó keresztény". Ha a szorgalmad ellenére szerényebb a teljesítményed, akkor az nem ok másoknak arra, hogy rosszat gondoljanak rólad. Ha mégis rosszat gondolnak rólad, akkor annak elsősorban nem te leszel az oka.

a kereszténység egyik tulajdonsága pont az, hogy a hitet az ész elé helyezi szóval nem hiszem, hogy egy keresztényre bármilyen extra elvárások rakódnának ilyen szempontból :)

amúgy szerintem senki nem teljesít jelesre mindig. még messi sem rúg gólt minden meccsen...

szerintem amit elvárnak tőled az max az, hogy ne akard mindenáron megtéríteni őket :D

Tegyél meg mindent, amire képes vagy, azért, hogy ne vádolhasd később magad. Ne másokért, ne azért mert kereszténynek vallod magad, hanem azért, hogy nyugodt lehess.Közben azért ne feldkezzz meg az életről és az egészséges egyensúlyról. Igenis szükséged van mozgásra, sportra, barátokra, kikpcsolódásra.

Ha te megtetted amit tudtál és mégsem sikerült minden tökéletesre, akkor ne legyen lelkiismeretfurdalásod. Ne emészd magad. Az iskolának nem az a célja, hogy a bizonyítványodban minden jegy ötös legyen,(nem baj, ha mind az :) ) hanem az, hogy megtanuld azt, amire később szükséged lehet.

Ez akkor is így van, ha keresztény vagy és akkor is, ha nem.

Azt viszont gondolhatod, hogy keresztényként neked példát kell mutatnod a többieknek, de azt nem csak az eredményeiddel teheted meg. Ha tisztelettel fordulsz tanáraid és társaid felé, ha karesztényi erkölcsök szerint élsz, vagyis nem bántasz másokat, de van erőd segíteni és védeni a gyengébbeket, ha nem hagyod magad rossz irányba befolyásolni később se, akkor már sokkal többet tettél, mint a legtöbb korodbeli.