Csak szerintem gondolkozik túlságosan is betegesen az osztályfőnököm? (lent)

A tanárnőm egy mélyen vallásos ember. Keresztény hit alapján él, és mindent/mindenkit az alapján ítél meg. Én 13 éves vagyok, és abba az iskolába járok, ahol ő is elkezdett tanítani amikor én ötödik osztályos voltam. Akkor még csak a magyar-irodalom tanárom volt, de egy év múlva a régi osztályfőnökünk letett minket, és ő vállalta át az osztályomat.

Az osztályom elég problémás. Sokan benne lázadóak, 12-13 évesen volt aki már önkielégítési élményben is részesült (tudom, sokaknak ez természetes, de véleményem szerint nem ez a dolga egy ilyen korú GYEREKNEK), és sok tanár, akik különböző tantárgyakra tanítottak minket, panaszkodtak neki még hatodik osztályos korunk elején, hogy nem figyelünk az órákon, és rendkívül fegyelmezetlenek egyesek.

Ő pedig elkezdett bekeményíteni. De a szigor, már-már átment a magánéletbe való beleturkálásokba, és minden egyéb, személy dologba is.

Például, megszabta, hogy milyen zenéket hallgathatunk (!), és az órákon állandóan a szexualitás volt a téma, és ennek ellenére folyton azt bizonygatta, hogy mennyire ne legyünk szexista emberek, ne gondoljunk rá, mert ez paráznaság.

És azt gondolja, hogy mi ezeket otthon nem tisztázzuk a szüleinkkel. Eszünkbe sem jutnának ilyen gondolatok amiket ő mondogat az osztályfőnöki órákon, ha ő nem említi meg őket.

De a legfőbb, hogy egy év telt el azóta, és mindenki sokat változott az osztályomba. Volt aki még jobban elfajult, de volt aki megkomolyodott. Én például az utóbbi csoport tagja vagyok legnagyobb szerencsémre. Van egy fiú, aki kitűnik számomra a többiek közül, és szimpatikus, telefonszámot cseréltünk már, és szoktunk beszélgetni. De ezt természetesen csak néhány barátnőm tudja, az osztályfőnök nem.

Egyszer, amikor megragadtam egy alkalmat, angol szakkörre mentem délután a barátnőmmel, és a srác is ott volt. Végig jókat beszélgettünk, a tanár sem szólt, hisz angolul szabadott csak, és még ő is nevetett. Aztán kémia szakkörre is elmentünk, és az összes program körülbelül du két órától du négy óráig tartott.

Aztán a folyosón álltam a barátnőmmel, ott volt még három srác, és azt beszéltük meg, hogy holnap hány órakor megyünk haza, és ilyen laza dolgokról, mik voltak a szakkörökön, mi volt érdekes, stb.

És láttam, hogy ez az osztályfőnök lejön a lépcsőről. Villogó és vészjósló tekintettel nézett rám és a barátnőmre, hogy mi mégis mit nem képzelünk, hogy leállunk fiúkkal beszélgetni, és flörötlni a folyosókon.

De ezeket, csak következő nap mondta meg nekünk, az egyik órája után. Azt mondta, hogy ne vegyünk részt a fiúkkal a folyosón való flörtölésekkel, mert ennek nincs értelme, és mi csak a barátnőmmel néztünk.

Aztán megjegyzést tett az öltözékemre is. Valami hasonló ruha lehetett rajtam:

[link]

Hasonló póló lehetett rajtam, a lényeg, hogy nem volt rajta semmilyen masni, vagy egyéb, csupán kék-fehér csíkos volt, és olyan hálós szerű, szóval vettem alá toppot (nyilvánvalóan, de csak azért toppot, mert még nem szükséges melltartót hordanom, és így sincs fehér színű, ami ehhez illene), de a körvonala látszott csak.

És anyukámat is direkt megkérdeztem, hogy ő mit gondol erről a ruháról, és azt mondta, ha veszek alá toppot nem vészes.

A tanárnő ennek ellenére azt mondta, hogy vegyek a póló alá egy trikót, mert nagyon átlátszó. Erre mondtam neki, hogy anyukám megengedte, és hogy szerinte nem vészes. Ő viszont szimplán rávágta, hogy szerinte igen, és hogy a korombeli fiúkban ilyenkor tombolnak a hormonok, és nem akarja, hogy valamelyik kiszemeljen magának, és csináljon velem valamit.

Csak lestem. Miért kritizálja ő azt, hogy csupán a ritmus kedvéért milyen zenét hallgatok, hogy öltözködöm, és hogy kivel/kikkel beszélgetek egy iskolai szakkör után - tehát nem arról volt szó, hogy ezután elmentünk még vásárolgatni és hiányos öltözetben 10 kiló vakolattal az arcunkon flörtölni velük az üzletbe - a folyosón vagy a terem előtt?!

És az osztályomból már többen is mondták, hogy valami baja lehet a tanárnőnek, és gyakran mondd olyan dolgokat, amik szerintük is - lányok fiúk vegyesen állítják -, hogy erős túlzás.

Mit tegyünk? Engem is kezd ez már nagyon idegesíteni, méghozzá a férje aki ugyanilyen nagyon nagyra van magával, és tanít is minket egy bizonyos tantárgyból. És nagyon szeret ő is prédikálni...

13/L