Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Miért kel értékelni a házasságot?

Miért kel értékelni a házasságot?

Figyelt kérdés
2012. júl. 6. 08:21
 1/9 anonim ***** válasza:
95%

Mert ki korán kel, az értékel.

A kell viszont egy másik szó...

2012. júl. 6. 08:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
85%

Szia!


Sajnos a házasságra sokan úgy tekintenek, mint egy elavult intézményre, amely csak kötöttségekkel jár egy alapvetően szabad világban. Természetesen érthető ez a hozzáállás, hiszen annyi rossz példát lát az ember, válásokat, viszályoskodó házastársakat, ugyanakkor pedig sok élettársi kapcsolatban élő ember tűnik boldognak.


A házasságot maga Isten szerezte Édenben: "És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt" Ezt a szeretetkapcsolatot erősítette meg Krisztus: "És ezt mondta: Annakokáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy test. Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza."


A Szentírás nem kevesebbet állít, mint hogy a nőt az Isten a férfival "egy testbe" szerkesztette, vagyis, hogy úgy teremtette, hogy kiegészítsék egymást. A Szentírás ezt úgy szemlélteti, hogy Isten kivett egy bordát a férfiből, és ebből alkotta meg a nőt. Az asszonyt nem a föld porából alkotta, hanem az ember testéből. "Ebben a gyönyörű allegóriában a nemek viszonya egymáshoz erkölcsi és társadalmi vonatkozásban jut kifejezésre; az asszony függése a férfitól, rokoni kapcsolata vele, a természetes alap a kettejük közt fennálló kapcsolatok kimélyítésére. Az asszony a férfi testéből vétetett; tehát az asszony természetes kötelessége kéznél lenni, mindenkor késznek lenni férje támogatására; és a férjnek természetes kötelessége mindenkor szeretni és védeni feleségét, mint saját Énjének egy részét" (Driver).


Üdv. Péter

2012. júl. 6. 08:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
16%
Péter, nagyon szépen leírtad, csak kár, hogy gyöngyöt dobálsz ;)
2012. júl. 6. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
39%
Kivételes és szokatlanul intelligens Péter válasza, becsülöm a türelmét, amiért újra és újra megpróbálja. Nagyon szép erkölcsi oldalról és jól is hagzik, de sajnos a valóság nem ilyen. Isten úgy alkotta meg az élőlényeket, hogy a házastársi hűség csak elenyésző része annak a folyamatnak, ami a világ működését fenttartja. Isten világáét. Persze, ismerünk példaértékű monogám együttéléseket is, gólyák, farkasok, galambok stb. részéről, de azért az élővilág nem ezen az elven fejlődik és tökéletesedik. Inkább az a vezérelv, hogy az erősebb, ravaszabb, okosabb elveszi mástól a nőstényt. Ronda erkölcstelen dolog ez, ha a mi oldalunkról nézzük. De már régen kihalt volna a fél világ, ha nem úgy lenne - Isten által - szabályozva, és így - szerencsére - az egészséges, életrevalóbb lények élnek tovább.
2012. júl. 6. 09:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
Azért kell értékelni a házasságot, mert az a család alapja, és minden embernek kell egy szilárd alap amire az életét építi, jövő-menő kapcsolatokra támaszkodni nem lehet, sem bizonytalanságban élni. Ha tudom, hogy a társamra mindenben számíthatok és ő is mindenben számíthat rám, már van egy fix pontunk. A gyerekek is tudják, hogy jöhet bármi az életben én mindig velük leszek és bármikor szükségük lenne rám engem itthon megtalálnak. Szépen meg van ez fogalmazva "A szív hídjai" című filmben. "Amikor egy nő férjhez megy kinyit egy ajtót, viszont bezár egy másikat." Manapság a legnagyobb hibát abban látom, hogy az idők során elsikkadt(vajh hová lett?) a házasságkötésnek, mint beavatásnak a jellege. Régen tudták, hogy egy időszakot lezártak és oda már nem kell visszamenni, mert innen már ketten folytatjuk jóba, rosszba. Én továbbra is azt mondom, hogy fejlődni csak együtt lehet. És igenis kell a házasság, kell az elköteleződés.
2012. júl. 6. 09:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:

Igazából embertől függ, hogy értékes-e a házasság vagy sem. és ez nem feltétlenól kortól függ. Régen is voltak hűtlen emberek főleg, hogy nem szerelemből házasodtak, így nem csodálkozom, hogy szeretője volt mindkét félnek olykor. Manapság annyival jobb, hogy ahhoz mész hozzá, akit szeretsz is.


Amúgy, kedved kérdező, a kell 2 l!

2012. júl. 6. 10:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
25%

Köszöntelek Péter, Kata vagyok.Én sem fogalmazhattam volna szebben annak ellenére, hogy bizonyos dolgokban nem értünk egyet, de ez most lényegtelen.

Talán csak annyit tennék hozzá, hogy a házasság intézményét a teremtő hozta létre, amikor is összeadta az első ember párt, és megáldotta őket.

S mint Péter említette volt, ketten "egy testté" lettek, s ezt nem szabadna soha ketté választani.

Az igen fájdalmas főleg a vételen személynek, és a gyermekeknek.

A világ ezért jutott ide erre a hanyatlásra, amit csak maguknak köszönhetnek az emberek(tisztelet kivételnek)a modernizálódni kell felfogással.

K.W.

2012. júl. 6. 10:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 szabolcs1988 ***** válasza:

Isten alapozta meg ezt az elrendezést még a kezdetek kezdetén amikor Ádámnak házastársat adott Évát.

Máté 19:5,6 "Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és a kettő e g y test lesz, Úgyhogy ők már nem kettő, hanem e g y test. Amit azért az Isten közös igába fogott, senki ember szét ne válassza.”

2012. júl. 7. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 lsandor ***** válasza:
A házasság egy ajándék Istentől. Egy nagyszerű intézmény, így van miért értékelni
2012. júl. 7. 12:58
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!