A buddhistaknal is van egyhazi ado, temetesi költsegek es hasonlo?

Mustafa33: természetesen a középkori Európa egyházi tizedére gondoltam, mint az "egyházi adó" eredeti formájára. Amit sokkal kisebb termelékenység mellett levontak a paraszttól - akkori terméshozamú fajták, faekével szántás (és jobb esetben be tud elé fogni egy szamarat az asszony helyett), kiszámíthatatlan időjárás -, és nem kapott érte a világon semmit. Csak a pap élt belőle jól. És ha nem fizetted be, akkor bizony jöttek a király katonái, és rendet teremtettek.

Ha a földesúr javára történő robotot, kötelező ajándékokat stb. nem számítjuk be (pedig be lehetne, és akkor már nem 20%-os adókulcsnál tartunk! És mellékesen ezért sem kapott semmit a paraszt...), akkor azt mondhatjuk, hogy az összes adóbevétel felét (mert a termény egy másik tizede a királynak járt) ideológiára tapsolták el... a királynak járó tizedból meg az udvartartás dőzsölt. Az egyetlen közszolgáltatás a hadsereg volt, amely azonban legalább annyira irányult a békétlenkedő paraszt fékentartására/megsarcolására, mint a külső fenyegetés elhárítására; a fegyelmezetlen és (az akkori technikai viszonyok folytán) ellátási nehézségektől szenvedő hazai hadsereg feltűnése éppúgy pánikot váltott ki, mint az ellenség érkezése.

Ma egy fejlett nyugati országban (NEM Észak-Balkánról beszélünk), ahol egy "fizikai" munkás (akinek sokkal kevesebb fizikai erőfeszítést kell tennie, mint a középkori parasztnak) hússzor-ötvenszer annyi értéket termel, mint a középkori paraszt, levonják a bére 20-40%-át (a skandináv országokban, igen, olykor 60-at is, de az eléggé kivételes) és cserébe kap iskolát, egészségügyet, közbiztonságot, közlekedést, színházat-múzeumot - csupa kézzel fogható közszolgáltatást. Az adója nagy része közvetve visszajut hozzá. És ha még emellett vallásra is akar költeni, akkor azt saját akarata szerint megteheti, annak a felekeztenk, amelyiket ő maga választ. Ez a nem mindegy. Lehet, hogy a középkorban kevesebb adót kellett fizetni, de a francba is, én azért örülök, hogy nem akkor élek. (Ha demagóg akarnék lenni, akkor azt mndanám, hogy "örülök, hogy nem a földesúr kóstolgatja a menyasszonyomat a nászéjszakán", de tudom, hogy a mai ismereteink szerint nem létezett az első éjszaka joga, úgyhogy ezt most kihagyom. :) )

11-es, olv asva a válaszodat, újra a gyermekkoromban a szocialista iskolában éreztem magam. Kábé ugyanígy tanították a jobbágyok elnyomását és a rettenetes adókat amivel sújtották a dőzsölő papok és földesurak.

Matematikát is tanultál a történelem mellett? Mert akor tudnod kell, hogy a sokkal kisebb termelékenységnél a 10% is sokkal kisebb.

Írod a robot sem 20% és azért sem kapott semmit. Ez egyszerűen nem igaz.

I. istván törvénye szerint egyházi tizedet - decimát - dézsmát kellett fizetni. A tized a püspököt illette meg. Ennek a 1/4 része a főesperesé, a 1/8 része a falu plébánosaé. A püspök gyakran átengedte részét a káptalannak.

Állami adó - Károly Róbert 1336. évi törvénye szerint volt, de ezt általában nem szedték be. Ez a portális adó volt. A török időkben kettős adózás volt ami nem 2x-es adó, hanem a az adó 50%át a török , 50%át a magyar hatóság szedte be. Ezt szerződés biztosította. A harács 300 akcse vagyon után 50 akcse adó, vagy magyar viszonyban 6 forint után 1 forint. Volt még szultán adó 1 porta után 1 forint és hadi adó ugyanannyi. A földesúrnak a kilenced a dézsma beszedése után megmaradt rész 1/10-e.

A robot mértéke a használt földterülettől függött. Az egység egy sessio -jobbágytelek volt. nagysága nem volt egységes, de úgy volt meghatározva, hogy az adók és kötelezetségek teljesítése után biztosítsa a jobbágycsalád megélhetését, ugyanakkor a család erejével és eszközeivel meg bírja művelni. A földnélküli zsellérek az uradalom cselédeiként vagy a tehetősebb jobbágyok szolgáiként éltek meg. Azok csak ún. kerszténypénzt fizettek.

A pénzben fizetett járadékot (cenzus) két részben fizették, ez néhány dénártól két aranyforintig volt. Természetben fizettek ajándékot (munera) vagy konyháravalót (kulinaria) ezt sok helyen megváltották és néhány birkaát vagy egy ökröt falunként adtak. Akik a robotot is megváltották pénzen (sok volt az iparosjobbágy, sőt kereskedő is) azok voltak a taksás jobbágyok.

A robot eleinete csak néhány nap volt, de később emelkedett. A taxa extraordinaria miat amit a földesurak vetettek ki saját belátásuk szerint, rendet kellett bevezetni (ha a juhot nyírni akarjuk, etetni kell - szellemében)Mária Terézia rendelete alapján úrbéri szerződésekben kötötték ki (ebben a kŐtelezettség és másoldalon a földhasználat mértéke és módja volt kikötve). Ez szerint 1 nap igás robot vagy 2 nap gyalogrobot volt egy héten egy porta után (1 jobbágycsalád szolgástól cselédestől). Nagy része a robotnak közhasznú munka volt (árvíztöltés, útjavítás, iskola, templom, falu munkája...) Vagyis évi 52 napi igás, 104 napi gyalogrobot, a munkanapok száma 291, az egyházi munkaszüneti nap 74. Összesen az adók (egyházi tized, földesúri adó, királyi kilenced legfeljebb a jövedelem 1/4 részét tette ki. Forgalmi adóról még nem tudtak (Volt vám, de annak a haszna helyi érdekvédelem volt - céhek).

A jobbágy a dézsma fejében egyházi szentségek kiszolgáltatását kapta. Ez egy hívő egyénnek nagyon fontos, ma nem fogjuk fel súlyát. A földesúrtól pedig a jobbágy a telket kapta, a földet, a portát, vagy az ahoz való anyagot. A fát az építkezéseire a földesúr ingyen volt köteles adni, a jobbágy által megművelt föld a földesúr vagyona volt, a jobbágy csak használta, ezért kötelezetségei voltak. Ha urat cserélt (szökött vagy engedélyel) az új urától megkapta a portát és a megművelendő foldet amiből azután élt családjával.

A földesúrnak is voltak kötelezettségei (nem a nemesi kötelességekre gondolok - hadbavonulás...) az alatvalóival szemben. A kegyúri kötelességek (nem csak kegyúri jogok, például ahogy írtad a jus primae noctis, amit nem engedett gyakorolni az egyház, mert a tízparancsolatnak ellentmondott). Ezek egyike volt a megélhetés biztosítása (föld, később ipari termelés), a lakhatás biztosítása (ingyen építőanyag és építési telek), a falu közösségi életének biztosítása - templomépítés, iskola (mert volt!), ispotály vagy szegényház...

Kérdés elvárások? Nme értem. kérdeztél, válaszoltak, én is , más is, újra kérdeztél, újra válaszok, de ekkor már egységben nézd a kérdést és a válaszokat mert átkötődnek.

Konkrétan a temetési költségek a kérdésben voltak, de egyik válaszban feltételezték, hogy a keresztény vallásokon kívül nincsenek, pedig mindig vannak. Ebből a válaszból feltételezhető volt, hogy a válaszoló helyteleníti a temetési költségek létét. Ezért válaszoltam azt amit. Egyébbként remélem elég bő volt a válaszom.

"mivel nincsen isten, nincsen temegtési költség = ingyen van a fa. logikus?"

LOL, mondtam én ilyet? Olvasd el még egyszer a válaszomat, és próbáld meg értelmezni, mert nem nagyon sikerült...:D

Tavariss, szó szerint írtad: "temetési költségek nincsenek, a budhisták hamvasztani szoktak.

Ez szerintem elég egyértelmű. A budhisták fából rakott máglyán hamvasztanak. Legalábbis ott keleten. Ha tehát veszik a fát, költség is van. Akkor?

Például Tibetben a fa megfizethetetlenül drága. A föld fagyott. Ezért alakult ki a mennyei temetís a jha-tor, amikor a holtat szigorú rituálé szerint a harmadik napon a rogyapas feldarabolja és megeteti vele a keselyűket. Ezután 7 hétig áldozati ajándékokat hordanak a hozzátartozók a templomba(!) és rítusokat végeznek. Gondolom ez sincsen ingyen. A lámákat égetik. Más helyeken szokás a holtak folyóba dobása, ez lehet a legolcsóbb, de akkor is imákat kel mondatni a holtér.

Burmában (Myanmar) szokás a földbe temetés is. Szóval a budhistáknál előfordul a temetés minden formája.