Gandhi tanításai alapján, hogyan viszonyuljak egy olyan családtagomhoz (nem vér szerinti rokon) aki eredendően nem szeret engem és ott nehezíti meg az életem ahol csak tudja, ugyanakkor majdnem minden héten látjuk egymást?

Gandhi (és Jézus!) tanításai alapján azt tudom neked mondani, hogy keresd a békességet, de ne add el a lelkedet. Azaz nem kell megalázkodni, jópofizni, mert az hazugság, de ne legyél barátságtalan sem.

Tudod, azért nehéz tanácsot adni, mert a Gandhi (és Jézus )féle viselkedés kulcsa a belső hatalom. Vagyis tudod, hogy az illetőnek nincsen hatalma fölötted, viszont sajnálod, amiért olyan korlátoltan és szeretetlenül viselkedik, ezért nem vagy vele durva, gúnyos,hiszen neki van szüksége segítségre, nem neked.

Azon kívül ne feledd: mindenki a neki adatott világosság szerint cselekszik. Itt és most ő erre képes. Imádkozhatsz érte, hogy változzon, hogy lássa meg a negatív viselkedés hiábavalóságát, de nem a te dolgod megváltoztatni őt.

És végül egy jó tanács: A szeretet mindent legyőz.

Üdv: Freya

Röviden: semlegesen.

Csak annyival egeszitenem ki, ha meg lehet, hogy mindenkit vegülis "bevonzottunk", ök a "bevonzasunk targya", azaz ha nem ö lenne, akkor mas formaban kapnank a feladatot. Ily modon ö "csak" hozzasegit minket a fejlödesünkhöz, amit mi valasztottunk.

Sosem az esemeny maga a lenyeges, hanem a ra adott reakcionk, hozzaallasunk. Rajtam all, mit kezdek vele, mit hozok ki belöle (feljebb visz vagy lejjebb huz, de mindig engem).