A templomba járás gyakorisága az ember vallásosságának mutatója?

Én pedig ismerek olyan embereket, akik valóban jó emberek és templomba is járnak.

Lehet megszokásból is templomba járni, de aki felismerte valódi értékeit, az igyekszik minél gyakrabban magához venni a szentségeket, sűrűbben misén részt venni, templomba járni. Ugyanis a mise nem csak egy szertartás. Az egyház természetesen nem e szerint rangorolja, hogy kit avat szentté és kit nem, hanem az életeszentség alapján. Tehát ha valaki sokat jár templomba, még egyáltalán nem biztos, hogy szentéletű, de a valóban szentéletű emberek közül sokan gyakran jártak/járnak templomba. Kezdve az őskeresztényeken. Misére járás nélkül is lehet szentté válni, viszont ez egy olyan plusz, ami magától érthetődően jön az Isten után vágyódók részéről. Hosszadalmas lenne ezt még boncolgatni. Én azt mondom, hogy ha viszojogsz a miselátogatástól, nem vagyok róla meggyőződve, hogy szentéletű vagy. De ha jársz, az még nem garancia a mennyországra. Komplexebb a téma.

Igazad van annyiban, hogy az igazi hit mindenkinek a szívében van, és ez a mérvadó.

Ugyanakkor templomba járni, az Úr napját megünnepelni, olyan mintha elmész egy szeretted születésnapi ünnepességére. Ha katolikus vagy akkor gyónni és szentáldozáshoz járulni Jézussal való találkozást jelent, ami felbecsülhetetelen ajándék.

Vagyis nem azért kell templomba járni, mert az egyház kedvezőbben nyilatkozik rólad, hanem mert jó érzés együtt ünnepleni az Urat és csodálatos találkozni vele az Eucharisztiában.

A templom Isten háza amelyben összegyűlhettek és együtt dicsőítitek az ő nevét .Nem a gyakorisága a fontos,hanem a gondolat amely atyádra szegeződik .

"Mert ahol ketten vagy hárman vannak az én nevemben én is ott vagyok köztük"

De gondolhatsz atyádra bármikor mert ő mindig veled van és nem hagy el téged soha.

"És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utcák szegeletein fenállva szeretnek imádkozni, hogy lássák õket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belsõ szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.

És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédûek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az õ sok beszédükért hallgattatnak meg. Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielõtt kérnétek tõle."