Jol szoktam imadkozni?

"Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,

Szenteltessék meg a Te neved,

Jöjjön el a Te országod,

Legyen meg a Te akaratod,

Amint a mennyben, úgy a földön is.

Mindennapi kenyerünket

add meg nekünk ma,

És bocsásd meg vétkeinket,

Miképpen mi is megbocsátunk

az ellenünk vétkezőknek,

Mert Tiéd az ország,

a hatalom és a dicsőség,

mindörökké. Ámen

És ne vígy minket kísértésbe,

De szabadíts meg a gonosztól."

Na nem ezt kell mondogatni lefekvés előtt, de a szerkezetét lehet boncolgatni.

-Dícsérd Istent

-Kérd amire szükséged van

-Köszönd meg a gondoskodását.

Ergo amit leírtál az nagyjából jó, ha (ahogy az első válaszoló is írta) szívből jön.

Ajánlom neked ezt a blogot ami az imádkozásról szól:

[link]

Jól imádkozol de próbálj nagyobb hangsúlyt fektetni a dicsőítő és hálaadó imára. És ne csak este imádkozz hanem egész nap (út közben, szünetben, munka közben is lehet). Kipróbálhatod a belső imát is ha van kedved.

De igen, valóban felcseréltem!

Elnézést és köszi a figyelmeztetést!

Az én tapasztalatom:

- kell egy 15-20 perc, mire el tudok csendesedni. Imádkozom addig is, de leginkább az utána következő időt lehet imádságnak hívni. Fél óra után kezdek belejönni. 1 óra idő szerintem megfelelő már egy jó imádsághoz.

- ha csak kevés időm van, akkor csak ezt mondom el Istennek, hogy szeretem, amiért megmentett, és dicsőítem egy kicsit. Hiszen ez mégiscsak fontosabb, mint a nyűgjeim:)

- imádság közben többfélét is próbálhatsz: térdelj le, amikor ki akarod fejezni, hogy megalázkodsz. Vagy borulj arccal a földre.

Tárd ki a kezed az ég felé, amikor azt akarod kifejezni, hogy semmid sincs, és szükséged van Istenre, vagy dicsőíteni, áldani akarod az Urat, vagy embereket. Járkálni is sokat szoktam közben. Nekem segít.

- imádkozz hangosan, vagy félhangosan. Sokat segít, ha hallod magad. Imádkozz szenvedélyesen! Imádkozz sírva, ha az jön, vagy éppen örvendezve, ugrálva. Nagyon sokat segít, ha tudatosan kifejezed az érzelmeidet. Sajnos a magyarok elnyomják az érzelmeket, és megtanultuk takargatni. Imában ezt mindet kifejezheted Istennek!

- van, hogy bátorítom magamat:) "prédikálok". Olyasmit, hogy: kelj fel lelkem, dicsérd az Urat!. Vagy: Gyerünk, te lusta, hideg szív, törj meg Isten előtt!

Aztán igeverseket is mondok: "Ki mehet fel az Úr hegyére, ki állhat meg szent helyén? Csak az ártatlan kezű, tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, ajka nem esküszik hamisan!" Uram, vajon az én szívem ártatlan? Vajon az én kezeim tiszták? Nagyon gyakran ennél a pontnál összetörik a szív, és bűnvallást tehetsz.

Ugyanakkor, imádkozz úgy is, mintha ezreknek prédikálnál: "Ez a föld el fog múlni! Jézus vissza fog jönni, és mindez összeomlik. Készen állunk-e?! A jelenlegi életünk méltó-e Krisztus áldozatához?"

- Aztán beszélgethetsz Istennel. Az ima kétoldalú, hiszen kommunikáció. Van, hogy ilyenkor kapok olyan kinyilatkoztatásokat, amiket le is írok, nehogy elfelejtsem. Nem túl gyakran. Nem úgy, mint egy párbeszédnél, de mindig hagyok időt arra, hogy megértsem Isten akaratát. Hátha akar mondani valamit.

- Énekelhetsz is. Dicsőítő énekeket, ami kifejezi, ami a szívedben van. Vagy ha nincs olyan, énekelhetsz olyat is, amit még nem írtak le:) Miért ne?

Tudom, hogy hülyén hangzik némely rész, de hiszen a Bibliában is így imádkoztak. Ill. ha olvasol régebbi mélyen hívő írókat, ugyanezt látod náluk. Én is onnan tanultam:)

Bátorítalak az imádságra! Imádkozz sokat, meglátod, gyökeres fordulatot vesz az életed. Olyan tüzet kapsz tőle, amit el sem tudtál képzelni eddig!

És még valami: a Bibliában sehol sincs leírva, hogy Isten minden imát meghallgat. De az ember tudja, érzi azt, ha Isten elé került.

Ez csak a gyakorlati rész. Én így szoktam. És rendkívül élvezem!

Jehova nem követel meg jellegzetes kéz- vagy testtartást. A Biblia azt tanítja, hogy többféle testhelyzet is elfogadható imádkozás közben; például ülhetünk, meghajolhatunk, térdelhetünk és állhatunk (1Krónikák 17:16; Nehémiás 8:6; Dániel 6:10; Márk 11:25). Nem az számít igazán, hogy valamilyen sajátos testhelyzetben imádkozzunk, amit mások is láthatnak, hanem az, hogy jó legyen az indítékunk. Ami azt illeti, a mindennapi tevékenységeink végzése közben vagy vészhelyzetben is mondhatunk magunkban imát ott, ahol éppen vagyunk. Jehova az ilyen imákat is meghallja, holott a körülöttünk levők talán észre sem veszik, hogy imádkozunk.

Bármit kérünk is [Jehova] akarata szerint, ő meghallgat minket” — jelenti ki a Biblia (1János 5:14). Ennek fényében bármiért imádkozhatunk, ami összhangban van Isten akaratával.Úgy imádkozhatunk Jehovához, mintha csak egy jó barátunkkal beszélnénk. Nyíltan szólhatunk, és ’kiönthetjük szívünket’ Istennek.

Ha szeretnénk, hogy imáink meghallgatásra találjanak, kizárólag Jehovához imádkozhatunk, a Fia által.