Mit jelent "találkozni Jézussal"?

Én is így vagyok vele.

Nagyon sokat változott az életem nagyon sok dolgokban

(természetesen jó irányba), ami tudom, hogy nem a saját erőmből volt,

de nem tapasztaltam olyanokat, mint amikről mások beszélnek.

Bár még csak másfél év telt el...

Az meg, hogy "megtaláltam Jézust"... erre azt szokták mondani, hogy "nem tudtam, hogy elveszett". :)

Ő talál meg Téged, ha engeded.

Én nem akkor találkoztam igazán Jézussal, amikor megtértem, hanem amikor egyszer elkövettem egy nagy bűnt már hívőként. És ez a találkozás ráébresztett önmagamra és Istenre. Ez egy megtapasztalás volt, fájdalmas és valóságos is egyben.

Kétszer szólt is hozzám, nem tudom, Isten vagy Jézus, vagy szét lehet-e választani a kettőt ebben az esetben. Sosem amikor lángolt a hitem, hanem amikor úgy éreztem, nem tudok tovább menni az úton.

Ha megtalálod az igazi önmagadat, megtalálhatod Istent is. Nem az érzésekre meg a külső jelekre kell hallgatni, hanem az ő szellemiségét kell követni, benne élni és akkor rájössz hogy sosem volt elveszve, hogy mindig ott volt veled, és az elszeparáltságod csak illúzió volt.

Freya

De azóta nem vagyok ugyanaz.

Nem jelent semmit, ez csak egy vakbuzgó kifejezés. Ezzel nem állítom azt, hogy nem lehet vele találkozni. Tudomásom szerint igenis lehet vele találkozni, de nem ilyen vakbuzgó lelkiállapotban.

Igen lehet Jézussal találkozni úgy mint a szomszédoddal, a barátoddal találkozol, de ha te imádod őt mint egy bálványt, mert ő a te legszentebb eszményeidet hozza kifejezésre, akkor nevetségessé teszed őt és saját magadat is. Ez nem az ő szándéka, Jézus szándéka az hogy felemelje tudatodat arra a színvonalra melyen te teljesen kezedbe veheted saját testi és szellemi fejődésed irányítását.

Szia!

Ez természetesen egy jelképes kifejezés. Amikor megtérésről beszélünk akkor egy folyamatról, nem pedig pillanatnyi, élményszerű hatásról beszélünk. A Biblia nem valamiféle varázslatos átalakulásnak tekinti, ami valamely természetfölötti hatalom titokzatos érintésére, egy szempillantásban végbemenne az emberben, a saját választásától, belső magatartásától szinte függetlenül. Az lehet, hogy egy különleges esemény, rendkívüli tapasztalat jelzi a hit megszületését, a megtérés vagy újjászületés teljes beérlelődését, de annak mindig előzménye, gyökere és háttere van. A hiteles hit kifejlődése mindenképpen időt igényel. Ennek a hosszúsága igen különböző lehet az egyéni adottságok szerint, de bizonyos idő, egy érlelődési folyamat az "újjászületés" előtt mindenkinél, mindenképpen szükséges.

A Szentlélek, az a titokzatos, harmadik isteni személy, aki "belülről" tud beszélgetni az emberrel, mintegy "forgatja", azaz ismét és ismét az ember emlékezetébe idézi a már hallott igéket, hogy végül felfogja tényleges jelentésüket, és azok megszólító erővel hassanak rá. Ezért nevezi a Szentírás az újjászületést "az Ige magvából", azaz Isten beszédéből való születésnek (I. Péter 1:23), és mondja azt, hogy Isten "az ő igazságának Igéje által szüli újjá az embert" (Jakab 1:18).

Ha az ember nem utasítja vissza a türelmes munkát, megvilágosítása előrehalad addig, míg tisztán szembesül az igazsággal és a megváltó kegyelem ajánlatával. Ekkor az emberé a választás, hogy szövetségre lép-e Istennel szabadítása megvalósítása érdekében, vagy sem.

Ez a döntés sorsdöntő. Az ember részéről azon múlik, hogy mit szeret jobban: önmagát vagy az igazságot. Szinte hihetetlen, hogy emberek visszautasítsák a bűn és halál fogságából való szabadítás lehetőségét. Mégis vannak sokan, akik ezt teszik. Olyan én- és kényelemszeretők, hogy inkább megmaradnak a rabszolgaságban, nem törődve azzal, hogy mi lesz a vége. Semmi változást, önmagukkal való szembefordulást, küzdelmet nem vállalnak szabadulásukért.

Aki viszont elfogadja a szabadítás ajánlatát, abban Isten további megvilágosodást és tisztulást tud teremteni. Hatalmasan megerősíti akaratát, annyira, hogy eltökélten a Megváltó Jézus Krisztus követőjévé kíván lenni és mindenáron megnyerni a szabadulást. Így jut az ember "megbékélésre", újbóli összhangra Istennel és törvényével. Értelmével és lelkiismeretével tisztán látja annak igazságát, és most már egész életszemlélete, ízlése az igazság mértékéhez igazodik. Ezzel az átalakulással együtt jár a szabadulás nagy és csodálatos öröme, amely ekkor teljesen áthatja az embert. Erre szokták mondani, hogy "találkoztam Jézussal".

Üdv. Péter

Bármikor lehet Vele találkozni az Eucharisztiában. Attól még hogy nem érzékeled valóságosnak a jelenlétét, attól még valóban ott van és meghallgat.

Ne keresd feltétlen a misztikus élményeket, van akit Isten a hit újtán vezet.

Jn 20,29 - Jézus csak ennyit mondott: "Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek."

Jézus gyakran azoknak ad misztikus élményeket akik egyébként rossz útra térnének (mint ahogy Freya is írta). De ennél sokkal többet ér az ha te eleve a jó úton maradsz. Nézd meg Teréz anyát. Soha egyetlen misztikus élménye se volt. Egész életében ott élt benne a kétség hogy Isten létezik-e? És mégis milyen nagy szent lett belőle.

Szia!

Én akkor találkoztam Jézussal, amikor még nem is hittem benne. Először elmondom, hogy ez milyen megtapasztalás.

Nem látod, de tudod, és elemi erővel érzed, hogy Isten ott van veled, elképzelhetetlenül mélyen szeret. Ahogy jelenléte teljesen betölt, gyakran szinte lebénul az ember, ahogy a semmihez sem hasonlítható szeretet átjárja, megszűnik belül minden rossz, és az ember csak örökké dicsérni akarja az Urat. De elmondva nemigen lehet felfogni, ugyanis garantálom, hogy semmi olyan tapasztalat nincs, ami megközelítené ennek az erejét, mélységét, valóságát.

Ezt Isten Lelke teszi. Jézusra mutat rá, és az Atyára. Teljesen valóságossá teszi a társaságot velük.

Hogy ez neked miért nem volt, arra őszintén megmondom, hogy nem tudom a választ. Kérdezd meg Istent, és meg fogja valahogy mondani. De egyet tudok. Az Istennel való találkozás megélésének a teljes hiánya hosszú távon nagyon veszélyes a hívőnek. Láttam keresztényeket ateistává, és buddhistává lenni. Miközben én a 16 év alatt néha nagyon kemény poklot jártam meg (pl a feleségem elhagyott egy papért, és ez csak egyik a nagyon sok közül), mégsem vesztettem el soha a hitemet, mert megismertem Jézust. Ez túl valódi volt ahhoz, hogy akármilyen szenvedés megingathatna. Aztán persze helyreállt az életem, de a lényeg az, hogy szükséged van a találkozásra (és az ebben való megmaradásra), hogy az ördög el ne ragadjon.

"Mit jelent "találkozni Jézussal"?"

A Hit amely megtartott téged,a Krisztusban.Benned lakozik a te szeretett atyád ,és aki mindvégig kitart az Ő igazságában és szeretetében megismerte őt.Mert Jézus Krisztus a Szeretet.

Pál levele:

"Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve:többé tehát nem én élek ,hanem a Krisztus él bennem ;azt az életet pedig amit most testben élek ,az Isten fiában való hitben élem,aki szeret engem és önmagát adta értem".

Ez annyit jelent, hogy elhiszed a sok baromságot ami a bibliában van, vagy amit a keresztények tanítanak.

[link]