Hova ment Káin feleséget keresni?

Hány éves volt Káin illetve Ábel, mikor megtörtént a testvérgyilkosság?

Nem tudjuk.

Ádám 130 éves volt, mikor Séthet nemzette, tehát max ~130 éves volt Káin, 129 Ábel. De ha reálisak akarnánk maradni, akkor nyílván valamivel fiatalabbak.

Séth hanyadik gyermeke volt Ádámnak?

NEM tudjuk.

Azt viszont tudjuk, hogy "és nemze fiakat és leányokat."

Három gyermekéről tudunk, Káin, Ábel, Séth.

Hány gyermeke volt Ádámnak?

Nem tudjuk.

Hány nővel hált? Csak Évával?

Nem tudjuk.

Hogy hálhatott a lányaival, unokáival, rokonaival?

1: Nem tiltotta senki, még Isten sem (legalábbis nem olvashatunk erről).

2: Isten mindent, amit alkotott az 'igen jó' volt.

Miért nem létesíthetsz kapcsolatot közeli hozzátartozóval? Törvényeken kívűl genetikai összeférhetetlenség miatt. De ha Ádáméknál minden igen jó volt, akkor volt genetikai affér? Nem.

Hány gyermeke lehetett 130 év alatt? Több száz is. És azoknak? Több száz is. Hanyan lehettek az emberek, mikor Káinnak felesége lett?

Nem tudjuk.

De akár ezren is lehettek.

Ezek a 'statisztikai' számok - magam is tudom - szélsőségesnek hangzanak, de még azt is el tudnám képzelni, hogy alsó hangot ütöttem meg, ha számba veszem, hogy a tiltott gyümölcsből evés után egy parancsolat 'maradt' neki, hogy sokasodjon, szaporodjon, töltse be a földet. Ma egy egészséges ifjúnak hetente van néhányszor vágya a szerelmi légyottra, valószínűsítem, hogy Ádámnak is volt. Ha méltányolom a szerelmi együttlétet a rokonokkal, (a fogamzásgátlás nem léte mellett) akkor egy év alatt születhetett akár száz gyermeke is. Ha felhatványozzuk száz évre, belevéve a gyermekek nezőképessé válása utáni gyermekáldásokat is, akkor volt lehetősége Káinnak válogatni.

A kérdésed viszont nem pontos, ha megbocsájtasz, mert te azt írod, hogy a testvérgyilkosság után elment feleséget keresni. A feleségéről akkor szerzünk tudomást, miután Isten elüldözte a földről, melyen addig élt, bujdosóvá és vándorlóvá téve őt. Nem feleséget ment keresni.

Üdv: én lászló

Szia!

A Biblia kezdetben látszólag egyáltalán nem tesz említést leánygyermekek születéséről, csupán közli, hogy Kain ismerte az ő feleségét. Mózes első könyve 5. fejezet 4. versében azonban már azt olvassuk, hogy Ádám nemzett fiakat és leányokat.

Annak az oka, hogy a Biblia alig tesz említést a lányokról, a korabeli társadalmi szemléletben és értékrendben keresendő, ami gyakorlatilag az egész Biblián végigvonul, és érezteti hatását. Ti. a férfiak társadalmi szerepét, jelentőségét és felelősségét többre értékeli. Ez a jelenség nem is olyan régen még nálunk is ismert volt.

A probléma másik oldala a vérfertőzés, azaz a vérszerinti testvérek házasságkötése, amelyből köztudottan nagy valószínűséggel fogyatékos utódok születése várható, ezért a mai polgári törvények tiltják is. Itt ismét a Biblia szemléletét kell figyelembe vennünk, amely gyökeresen eltér az általában uralkodó történelemszemlélettől. Az evolúciós felfogás szerint egy folyamatos fejlődés, felívelés jellemzi az emberiséget és annak történelmét, míg a Biblia ennek éppen az ellenkezőjéről, a szüntelen és egyre erősödő hanyatlásról beszél, amelynek kiindulópontja a kezdeti tökéletes állapot volt, és gyökere az erkölcsi hanyatlásban keresendő, de bizonyos vonatkozásokban az anyagi világra is kihat. Így azok a ma ismeretes rendellenességek, amelyek testvérházasság esetén az utódok genetikusan meghatározott megbetegedései hátterében meghúzódnak - a sérült DNS, amely a különböző örökletes tulajdonságok átörökítésért felelős molekulalánc - minden bizonnyal ismeretlenek voltak egy olyan világban, ahol minden igen jó volt, illetve amikor még éppen csak megindult a romlás folyamata a bűnesetet követő időkben. Hogy a Biblia üzenete ebben a vonatkozásban is mennyire valószerű, éppen az bizonyítja, hogy Mózes idejére - i.e. XV. sz., azaz kb. 2500 évvel a teremtés után később - már ugyanúgy megjelenik a testvérházasság tilalma, ahogyan az napjainkban is ismert. Ebből kitűnik, hogy a Biblia előtt sem ismeretlen a jelenség és az általa hordozott veszély, de arra is utal, hogy ez nem volt mindig így.

Még egy apró megjegyzés. Gyakran találkozhatunk a bibliai kijelentések és a tudomány eredményeinek összehangolására vagy éppen egymást kizáró voltának bizonyítására, ellentétbe állítására irányuló próbálkozásokkal. Azért is valószínűtlen, hogy ezek eredményre vezetnének, mert a két megközelítési mód teljesen különböző, tehát egy bizonyos ponton túl ezek a kísérletek nem járhatnak eredménnyel. A Biblia nem a tudományos kételyek kizárásának vagy minden felvetődő kérdés megválaszolásának igényével íródott. Ami elvárható, hogy belső konzisztenciát, összhangot találhatunk benne, azaz ne kerüljön önmagával ellentmondásba. Ez nem is kis kívánalom, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tudományos elméletekről mindez nem mindig mondható el.

Üdv. Péter

"Kösz utolsó, még a te válaszod a leghihetőbb."

" Más szemszögből Káin és Ábel csak kiemelt alakok, lehettek testvéreik, és nem biztos hogy Ádám és Éva közvetlen gyermekei. Lehet generációk elteltek már sok ember volt stb."

Igen, éppoly teóriának, mint az ősrobbanás, erre jó, de űgy gondolom, hogy Ádám, Éva, Káin, Ábel esetét a Bibliából, első körben Mózes első könyvéből tudjuk meg.

" Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szűli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.

És ismét szűlé annak atyjafiát, Ábelt. És Ábel juhok pásztora lőn, Kain pedig földmívelő."

Ha ezeket a sorokat hazugnak nevezed, akkor hazugnak nevezheted az egészet. Miért foglalkozol a témával, ha azt veszed igaznak a nagy 'hazug könyvből', amit a te kényed kedved tartja, akkor miért foglalkozol vele? Káin és Ábel testvérek voltak, Ádám és Éva fiai.

"Ádám és Éva eredetileg a zsidó tóra történetei közé tartozik. Mivel ott csak a zsidók istenéről van szó állandóan, így feltételezem hogy csupán a zsidó nép megteremtéséről van szó. Más nép tehát létezhetett."

"Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé."

"Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való."