Püspök, érsek, bíboros, ki kicsoda, ki ki felett áll, és mi a feladatuk? És milyen papi címek vannak még?

Az Egyház területi alapú hierarchia szerint szerveződik.

Az egész mindenség élén áll a pápa, aki ugye Krisztus földi helytartója. Alatta állnak az érsekek, akik egy egyházi tartomány élén állnak. Ezek kezdetben nagyjából igazodtak az országhatárokhoz. Pl. Magyarországon jó ideig csak az Esztergomi Egyháztartomány létezett. Sőt. Csehországnak sokáig nem is volt önálló érseksége, hanem valamelyik határ menti német érsekség alá tartozott.

Az egyháztartományok egyházmegyékre oszlanak, amelyek élén a püspök áll. Ezek már kisebb egységek, nagyjából akkora, amit azért elvárható, hogy a püspök (középkori közlekedési viszonyok között) évente bejárjon.

Az egyházkerületen belül vannak esperességek, amelyek néhány plébániát fognak össze. Élén áll az esperes. Alatta pedig vannak a plébániák, élükön a plébánossal és a kolostorok, élükön az apáttal.

Persze vannak különleges esetek, amikor egy-egy kolostor pl. közvetlenül a püspök alá tartozik (pl. ilyen Pannonhalma), vagy közvetlenül a pápa alá (ilyen volt Cluny a fénykorában).

A korban az volt az elmélet, hogy egymás mellett létezik a világi és az egyházi (vallási) hatalom. Ezért mindkettőnek kellett "közigazgatási struktúra". Ahogy (elméletben) az egész világ világi vezetője volt a császár, alatta a királyok, azok alatt a tartományurak (nem szuverén uralkodó hercegek, grófok, őrgrófok, várgrófok, palotagrófok stb.), azok alatt a nagybirtokos nemesek, alattuk pedig a kisnemesek, az Egyház élén állt a pápa, alatta az érsekek, alattuk a püspökök, alattuk az esperesek, alattuk a plébánosok és apátok. (És ahogy voltak olyan hercegek, akik fölött nem állt király, csak a császár, voltak olyan alacsonyabb rangú egyházi intézmények is, akik közvetlenül a pápa alá tartoztak.)

A bíborosok pedig eredetileg néhány (azt hiszem 7 vagy 10) Róma közeli egyháztartomány érsekei voltak.

Azonban, csak hogy még tovább bonyolítsam a képet, egyházjogilag a legmagasabb rang a püspöki. Tehát az érsek, a bíboros, de még a pápa is egyházjogilag csak püspök. (A pápát szokás Róma püspökének is nevezni.)

Ez kicsit olyan, mint a hadseregnél, ha van 10 ezredes, akkor azok közül a rangidős a parancsnok, aztán jön az, aki a maradék 9-ből a rangidős, aztán a maradék 8-ból és így tovább. Csak annyi a különbség, hogy az érsekeket, bíborosokat kinevezik, a pápát meg választják, ezért nem a kor és nem is az egyházi szolgálatban töltött idő számít.