Hisztek Istenben? Jézusban? Ha nem hisztek miért nem ha igen akkor miért? Kort nemet légyszíves!

Igen, lásd 21:09.

40/F

Szia! Hiszek Jézus Krisztusban,és nagyon szeretem. Azért hiszek benne,mert kijelentette nekem Őt az Atya. A Fiúhoz csak az mehet oda,akinek az Atya kegyelmet ad rá. Isten pedig az alázatosaknak kegyelmet ad. Aztán miután megkeresztelt engem Jézus tűzzel és Szent Szellemmel,akkor személyesen is megismerhettem Őt. Ugyanis Jézus most is elküldi a Szent Szellemet a Benne hívőkhöz,hogy vígasztalja,pártfogolja,és elvezesse őket minden igazságra. Jézus most is cselekszik. Azért jött hogy lerombolja az ördög munkáit. Megtisztít a bűnöktől,megerősít a betegségekkel szemben,kiűzi a démonokat az emberekből,erőt ad a gazdagság megszerzésére,és mindenkinek a szíve ajtaja előtt kopogtat,hogy engedjék be.

33/F

Igen, hiszek. Most azért hiszek, mert sok mindent megtapasztaltam, sokat adott, és tudom, hogy a Biblia minden egyes szava igaz, mert egyszerűen csak tudom. Attól még, hogy nem látom Istent, tudom hogy van, hisz kapcsolatom van vele. Tudom hogy van, mert tapasztalom.

19/L

Nem hiszek, soha nem is hittem igazán.

Megkereszteltek, akkor nem ellenkezhettem.

Gyerekként még játéknak fogtam fel ezt az istenesdit.

Hittanra jártam, ott megtanultam az anyagot, elsőáldoztam és bérmálkoztam, de ez nekem nem volt fontos. Sokkal inkább apámnak és nagyanyámnak.

Hogy miért nem hiszek?

Szerintem kétféle ember van. Aki fogékony a vallások, a hit iránt és aki nem. Aki fogékony rá, az vallásos lesz, aki nem az nem. Mint látható, belőlem vallásos neveléssel sem lehetett hívőt faragni.

Az a Newton idézet pedig nem jelent semmit.

Ékes példája annak, hogy milyen az, ha valaki olyasmiről tesz kijelentéseket, amiről fogalma sincs.

Abban a korban ráadásul, aki karriert akart, jobban tette, ha hívő(nek mutatkozva) állt a világ elé, különben teljesen hitelét vesztette volna. Ma ez szerencsére épp ellenkezőleg van.

21/F

Kiskorom óta abban a tudatban nőttem fel, hogy van Isten. Ez szőtte át az életem megtanultam így gondolkodni, így rendezni be az életem és meg sem kérdőjeleztem soha, hogy nem így van. Egy idő után pedig annyira bele itta magát a lelkembe ez a lelkület, hogy mire odajutottam, hogy megkérdőjelezzem Isten létét, már megtapasztaltam, hogy van. Éreztem a jelenlétét, megláttam gondoskodását, és a szívemmel tudtam, hogy van.És szeretem. Nekem már nem kényszer a templomba elmenni, én akarok odamenni és kész "kikapcsolódás" Istent dicsőíteni és kiszabadulni 1 órára a mindennapokból.

20L

Soha nem hittem Istenben, sem Jézusban. Ám egyszer el kezdett érdekelni, hogy mi van, ha tévedek és mégis létezik... csak úgy kíváncsiságból... nem kell tudnia senkinek, hogy megpróbálok hinni. Minden nap olvastam Bibliát és imádkoztam. Őszintén.

Azóta hívő vagyok, minden nap imádkozom, Bibliát olvasok, járok templomba. Igazán őszintén vallom, hogy Isten létezik, mert megtapasztaltam ezt az életemben, megváltoztam magam is, érzem, hogy jobb ember lettem és másokon is képes lettem segíteni. Boldog embernek érzem magam és hálás vagyok mindezért Istennek. :)

18/L