Ki irta a Bölcsességek könyvét?

"A szerzőt Salamonnak vélték, akinek alakja világosan van megrajzolva, csak a neve hiányzik (9,7-87,5; 8,9-15) és királytársaihoz intézi szavait (1,1; 6,1-11.21). De ez nyilvánvalóan irodalmi szokás, amely ezt a könyvet is, mint a Prédikátor könyvét és az Énekek énekét, Izrael legnagyobb bölcsének a neve alá helyezte. A könyvet teljes egészében görögül írták, még az első részt is (1-5), amelyet egyesek helytelenül héber eredetűnek véltek. A szerkesztés egysége éppúgy látható, mint a nyelv egysége, amely finom és gazdag, minden erőlködés nélkül ömlik a retorikai alakzatokban.

A szerző biztosan zsidó, akiben él "az atyák Istenébe" vetett hit (9,1). Büszke, hogy a "szent néphez", a "feddhetetlen fajhoz" (10,15) tartozik, de hellenizált zsidó. A kivonulás eseményeinek a kiemelése, az egyiptomiak és zsidók közti ellentét hangsúlyozása, az állatimádás kritikája bizonyítja, hogy Alexandriában élt, amely egyszerre volt a ptolemeuszi görögség fővárosa és a szórvány zsidóság nagy városa A Hetvenesek szerint idézi a Szentírást, amely ebben a környezetben keletkezett. A könyv tehát későbbi a Hetvenes fordításnál, de nem ismeri az alexandriai Philo munkásságát (Kr. e. 20-Kr. u. 54). Úgy látszik, hogy Kr. e. az 1. században írták."

"Ismeretlen szerzője Salamon ajkára adta mondanivalóját, ezért Salamont tekintették szerzőnek. De már Origenész, Euszébiosz, Ágoston és Jeromos is kétségbe vonta, ma pedig általános az a vélemény, hogy a könyv sokkal későbbi időből származik, és görögül írták Kr. e. az 1. sz-ban."

"A Vulgataban a könyv címe így hangzik: „A Bölcsesség Könyve”, míg a LXX. kézirataiban a „Salamon Bölcsessége” megnevezés áll. Ma mindkét cím szerint szoktak hivatkozni a könyvre.

A mű nem található meg a héber Bibliában, számunkra csak görög nyelven ismert. Bár felmerültek olyan érvek, hogy eredetileg egyes részeiben, vagy egészében héberül íródott, ma az általános vélemény az, hogy a különféle nyelvészeti alakzatokból bizonyíthatóan az eredeti szöveg nyelve szintén a görög volt. Egyértelműnek látszik az is, hogy a szerző gyakran merített az Ószövetség LXX fordításából, és annak olvasatai hatással voltak a könyv kialakulásának egyes szakaszaira.

Nem szorul bizonyításra az sem, hogy a salamoni szerzőség állításával ellentétben a könyv több évszázaddal Salamon uralkodása után keletkezett. Megírása idején már lezártnak vehetjük a LXX prófétai könyveinek és az Írásoknak a végleges formáját, és mivel nem mutatható ki rajta Alexandriai Philón (Kr.e. 20 - Kr.u. 54) hatása, valamint a mű a LXX szellemi környezetéhez sorolható. Így nem járunk messze az igazságtól, ha keletkezési idejét a Kr.e. I. sz. második felére tesszük. A Bölcsesség Könyve tehát időben a legfiatalabb az ószövetségi könyvek közül.

Megírásának helye minden bizonnyal Egyiptom, valószínűleg Alexandria városa, amely nemcsak a mediterrán világ messze sugárzó szellemi és tudományos csomópontja, hanem a zsidó diaszpóra legnagyobb központja is volt ekkoriban. A helyszínt valószínűsíti, hogy a Bölcsesség könyvének gondolatvilága szoros rokonságot mutat más kortárs zsidó-alexandriai írásokkal; továbbá Egyiptom szerepének hangsúlyozása, amelynek viszonyát Izraellel a 11-19. fejezetek tárgyalják, és az állatimádás ellen szóló polémia (13-15 fej.), hiszen az állatok istenként való tisztelete szintén Egyiptomban volt elterjedt.

A könyv szerzője Salamonnak mondja magát, ezt az állítást azonban már Órigenész, Euszebiosz, Ágoston és Jeromos is vitatta. A fenti adatokból egyértelműen következik, hogy a névhasználat csupán formai elem, amely az ÓSz bölcsességi irodalmára általánosan jellemző (27:8). A könyv igazi szerzőjének kiléte így homályban marad, a legtöbb, amit mondhatunk róla, hogy művelt, görögül beszélő zsidó, feltehetően bölcsességtanító, aki a hellenista filozófiát, retorikát és kultúrát jól ismerte."