Mi a különbség vallás és hit között?

A hit egy elképzelés.

A vallás uniformizálja (szabványosítja) ezt az elképzelést: elmondja, hogyan és milyen körülmények között hidd, amit hiszel.

A vallás alapja az egyház, ami meghatározza, hogyan, miképp és mikor kell hinni. Hinni pedig egyház és papok nélkül is lehet.

A középkorban ezt használták ki a papok és ebből gazdagodtak meg. Némi túlzással nagyobb szerepük volt egy birodalom irányításában, mint maga az uralkodónak.

-Tündérlány(17)-

Attól függ, milyen témára vonatkozóan, és melyik kultúrában, melyik vallási vagy filozófiai rendszerben.

A "hit" szóra az angolban két szó van (faith és belief), az egyik (faith) jelenti a vallásos hitet, a másik az általánosabb hitfogalmat vagy hiedelem-fogalmat. Az utóbbi általános értelemben hit vagy hiedelem (belief) az lenne, amit feltételezünk. Ekkor a hit és tudás között az a különbség, hogy az utóbbi bizonyított vagy objektíve megerősített. A hit tehát mindaz, amit igaznak tartunk, és a tudás pedig igazolt hit. A nem-igazolt hit lenne a puszta hit vagy hiedelem. Ha vallási tárgyra irányul egy hiedelem, akkor vallásos hiedelem vagy vallásos hit (religious belief, ami szemantikailag már közelebb áll a religious faith-hoz). De bizonyos vallásfilozófiai rendszerekben olyan hitfogalom is van, aminek speciálisan vallási tartalma vagy jellege van. Pl. ha egy misztikus élmény hatására alakulna ki stb., tehát egy sajátos tapasztalás-típus által megerősített hiedelem lenne.

A hit tehát általánosságban egy állítás igaznak tartását jelenti, speciálisan pedig vallási kontextusban olyan meggyőződést is jelenthet, aminek kialakulása nem független bizonyos vallási tapasztalás körébe tartozó benyomásoktól.

A vallás viszont hiedelmek (elképzelések), cselekvések (kultusz), mítoszok stb. egy bizonyos rendszere, melynek tárgyai istenek vagy egyéb szent tárgyak.

Azt is mondhatjuk, hogy a vallás a hit tárgya, az a valami, amire a hit irányul. A hit inkább valamik igaznak tartása, illetve ennek az igaznak tartásnak a módjára vonatkozó fogalom (pl. vallásos hit, babonás hit stb.), míg a vallás az az elméleti és gyakorlati rendszer, amire a hit irányulhat. Pl. egy vallástörténész elsajátíthat tucatnyi vallást könyvekből, ettől nem lesz hívő. Vagy lehet valaki hívő, aki hisz "valamiben", aminek vallásos jellegű színezete van, de nem artikulált, nincs kifejtve a rendszer. Ekkor az illetőnek valami ködös saját vallása van ugyan, de ő elsősorban a hit élményét észleli. Vallásosnak a szó teljes értelmébe azt lehet nevezni, aki rendelkezik egy vallással, amiben hisz.

Szerintem a vallás az ember által a fel nem fogható természeti jelenségből kezdődött. (Napisten, Zeusz nyila stb.)

Az ember, a mai napig nem tudja felfogni a végtelent.A ma ismert fizika törvénye szerint az energia nem vész el, csak átalakul. Akkor hová lesz az ember nem "fizikai energiája", hogyan alakult ki a Földön az élővilág stb.? Azt is kizártnak tartom, hogy a végtelen világegyetemben csak a Földön lenne élet. ("Ők miben hisznek")Ha pedig a világegyetem nem végtelen, akkor mi van utána.

Én is hívő vagyok, de a különböző vallások nem motiválhatnak több Istent, Teremtőt. Isten, Teremtő csak egy lehet, ha már hiszünk benne. Ez nem parlamentális szabad választás.

Egy biztos! Bárki, bárhogy vallja hitét, az nem lehet az emberi faj és életének, békéjének illetve a Föld élővilágának pusztító ellensége. Aki, a különböző vallási hitet egymással szembe akarja fordítani, Ö a saját emberi méltóságával fordul szembe.

A hitet minden ember a saját lelkében hordozza és ezt kell emberi méltósággal képviselni templomokban, mecsetben stb.

Parács Péter'Pál