Szerintetek ez tényleg a 4 Apokalipszis lovas, igazi vagy csak trükk? (videó mellékelve)

Szia!

Természetesen semmi köze hozzá!

Az apokalipszis görög kifejezés, melynek jelentése: kinyilatkoztatás, feltárás, lelepelzés. Sajnos a köztudatban ez a fogalom összefonódott végítélet, a világvége félelmetes jeleneteivel, azonban az a könyv: Jelenések könyve, amely Jézus krisztus apokalipszise, kinyilatkozatása pont, hogy inkább evangélium (jó hír), ami Jézus Krisztustól származik és Jézus Krisztusról szól!

Az ebben található nagy vázlatpróféciák, melyek ciklikusan követik egymást történeti folyamatosságban mutatják be az üdvtörténetet, mégpedig az Isten megváltási tervének szempontjából.

A lovasok akikre utaltál a könyvben szereplő második nagy vázlatprófécia: a hét pecsét első négy pecsétjének felnyitásakor jönnek elő. A fehér, a tűzvörös, a fekete és a hullaszínű ló párhuzamba állítható az első négy levéllel, és az első négy trombitaszóval, melyek az első és a harmadik vázlatpróféciában jelennek meg.

E hozzászólás keretei nem engedik meg, hogy részletesen elmondjam e jelképek pontos azonosítását, így csak nagyon röviden fogalom össze a lényeget. A lovakkal már Zakariás próféta könyvében is találkozunk így az azonosítás viszonylag egyszerű.

A koronás fehér lovas az őskeresztény korszak hívő egyházát, tűzvörös lovas az üldözések korszakának egyházát, a fekete lovas a világi hatalommal szövetkező birodalmi egyház, végül pedig a hullaszínű lovon ülő pedig középkori üldöző egyházat jelképezi...

Üdv. Péter

Te milyen könyvet olvasol?

Mármint ez szép,csak nem biblia.

De ez bizony a Bibliából van, amit Péter írt főleg a Hetednapi egyház Jelenések könyve magyarázatából, amit néhány mondatban nem lehet kivesézni. Ehhez jó pár száz oldal magyarázat kellene, hogy kételkedések nagy részét szétoszlathasson!

Amit sokan az apokalipszis lovasairól képzelnek, az mintha démoni erejű lovasok jönnének kiírtani az emberiséget, pedig csodálatos jelképrendszer az idő folyamatából, egy bizonyos szemszögből nézve.

Péter had kérdezzek valamit a hozzászólásoddal kapcsolatban: azt írtad, hogy a 4 trombitaszóval is párhuzamban van. Én Reisinger János negyven egynéhány előadásból álló sorozatát hallgattam végig, ott a trombitaszókkal a népvándorlásokat azonosította... A gyülekezeteknek szóló, és a hét pecsét valóban párhuzamba állíthatók, de nem vette senki észre a trombitaszók és a hét csapás párhuzamát?

Szia Laci!

A párhuzamosság nem azt jelenti, hogy az időszakok pontosan fedik egymást, hanem azt, hogy a teljes időszakot 7 részre osztják fel egy bizonyos szempont szerint.

Üdv. Péter

Adventista Péter barátunk előadta a historicista, vagyis antikatolikus apokaliptika értelmezést. Lássuk helyette a helyeset:

Jel. 6,1–8. A vészthozó apokaliptikus lovasok.

A hét pecsét fölnyitásakor a próféta jelképesen látja Isten terveit, melyek nemsokára megvalósulnak: az evangélium diadalmas elterjedését a földön, a mennyben pedig azoknak a csapásoknak előkészítését. amelyek a hét angyal harsonaszavára a bűnös földet sújtják (Jel. 8,6;Jel. 11,18.). A fehér ló lovasa Isten győzelmes Igéjének (Jel. 19,11-13.), vagyis az evangéliumnak diadalmas elterjedését jelképezi az apostoli kortól a világ végéit. A tűzvörös ló lovasa a háborúnak a fekete az éhínségnek, a fakó pedig a halálnak a jelképe. Ezek a csapások Isten legsúlyosabb földi büntetései, melyek a világtörténelem folyamán gyakran megismétlődnek. A Jel. 6,6 versben említett szokatlanul magas árak az élelmiszer hiányát és az éhínséget szemléltetik.

Jel 6,1 - Jel 6,2

Következik a pecsétek megnyitása. Az első négy pecsétnél négy lovas vonul fel. Az első fehér lovon ül. Nyíl a fegyvere, ami a keleti királyok szimbóluma.

Jel 6,3 - Jel 6,4

A második pecsét feltörésekor a második élőlény felszólítására megjelenik egy vörös ló: a polgárháborúk jelképe.

Jel 6,5 - Jel 6,6

A harmadik csapás a fekete lóval ábrázolt drágaság, éhínség, mely minden háború következménye. Isten irgalmából nem terjed ki mindenre a drágaság, így az olajra és borra sem. A dénár volt a római birodalomban a napi megélhetéshez szükséges pénz (Mt 20,2).

Jel 6,7 - Jel 6,8

A negyedik pecsét feltörésekor megjelenik a Halál és kísérete. A halál a háborúk és az éhínség következtében fellépő pestist jelenti, ezért lovának színe fakó (sárgászöld, hullaszínű). - Mind a négy ló az Isten nélküli hatalom terjedését szimbolizálja.

Jel 6,1

Megjegyzendő: Valamint az első hat pecsét felbontása által a könyv nem nyittatott meg egészen, mivel a hetedik pecsét annak végét még zárva tartotta, és a hat pecsét felbontása csak előkészület volt a teljes megnyitáshoz: úgy azt is, mi e hat pecsét felbontásánál hirdettetik, nem úgy kell érteni, mint a valóságosan már betörő büntetőitélet hirdetését, hanem csak mint az ahhoz való előkészület hirdetését. Az alatt nem a büntető itéletet már mérő, hanem az arra készülő Úr, átalán az előkészületi jelenet értendő.

Jel 6,2

Az Úr készülőben van ügyének a zsidóság fölött diadalt szerzeni, és Isten győzelmet ad annak. A kézives, fehér, győzelmi lovon, diadalkoszorúval, Jézus Krisztus. Zakariásnál 1,8. piros pejlovon ül. A három következő pecsét szorosan összefügg egymással; ezek a győző kiséretét jelentik, és kifejezik, hogy a zsidókat háború lepi el (4. v.), éhség fogja legérzékenyebben kínozni (5. 6. v.), és kard és mirigyhalál által vesznek el (7. 8. v.).

Jel 6,5

A lovas mérleget tart kezében élelmi szerek megmérésére, melyek úgy ki vannak szabva, hogy mindenkinek csak igen szűken jut, és nem tetszése szerint adatik.

Jel 6,6

egy mérték csak annyi lehetett, mennyit egy rabszolga napi élelmére a legszűkebben nyert. A termény olcsóságához képest Palesztinában ez igen nagy ár volt.

ebben ne legyen hiány. – Mily nagy volt az éhség Jerusalemnek Títus, római vezér által véghezvitt ostroma alatt, tudva van a történelemből. Oly nagy fokra hágott az inség, hogy egy, különben jómódú anya saját gyermekét ölte le és főzte meg eledelűl.

Jel 6,7

A pecséteknek gyorsan egymás után következett felbontása kétségkivűl azt jelenti, hogy az Úr, ki már fölkészűlt, nem akar késni büntető itéleteinek végrehajtásával.

Jel 6,8

A görög szerint: a föld negyedrészén. – Mint a történelem beszéli, Jerusalem ostroma alatt minden utcza annyira eltelt holttestekkel, s a halandóság oly nagy volt, hogy egy évnegyed alatt száztizenötezer nyolczszáznyolczvan hulla vitetett ki a kapuhoz, és hatszázezer hányatott le a falakon, martalékúl az ebeknek, sakáloknak stb.

Az egyes pecsétek felnyitása utáni látomásokban fokozódnak a katasztrófák egészen Krisztus visszajöveteléig. Az első négy vízió eseményei párhuzamosan futnak egymás mellett (1–8), az ötödik (9–11) és a hatodik (12–17) vízió különálló eseményeket ábrázol. A hetedik pecsét feltörése (8–1) előtt van egy közbevetett látomás (7. r.), amelyben a figyelem nem a világon végbemenő ítéletekre, hanem Isten választottaira, az egyházra összpontosul.

Amint a Bárány feltöri az első pecsétet, a négy élő lény közül az első hatalmas hangon előszólít egy fehér lovon ülő lovast, akinek a kezében íj volt, fején korona és győztes hatalom adatott neki. Mivel a négy ló látomása vészthozó jelenség és párhuzamosan fut, nem értelmezhető az első lovas sem Krisztusnak, sem az evangéliumnak, amint erre több exegeta próbál a Jel 19:11kk. és a Mk 13:10 alapján következtetni. A jelenség jellegzetesen egy párthus lovas képe. A párthusnak a császárok korában többször betörtek a római birodalomba és fennállt a veszély, hogy elfoglalják a birodalom keleti részét. A vízió jelentése: a megerősödött párthus birodalom győzelmei Róma felett a vég kezdetét jelentik (1–2).

A második pecsét felnyitásakor egy tűzvörös ló jött elő. A vörös szín a vér jele. Lovasának megadatott, hogy elvegye a békességet a földről. Ennek a lovasnak nincsenek olyan jellegzetes vonásai, amelyek alapján alakját elhelyezhessük a kor történetében. A kard a háború jele (Mt 10:34; Mk 13:7). Azt jelenti a vízió, hogy a végső időkben soha nem látott méretű háborúk törnek ki, amelyek az egész lakott területet sújtják. Az emberek esztelen dühükben egymást gyilkolják (3–4).

A harmadik pecsét felnyitásakor megjelent fekete ló és lovasának kezében a mérleg az éhínség jele (vö. Mk 13:8). Ókori asztrológiai kalendáriumokban a csillagkép mérleggel rossz aratást, szegény esztendőt jelentett. Ha egy mérce búza egy dénár, ez azt jelenti, hogy egy munkás napi keresetéért csak annyit vehet, amit aznap felél. Kezétől a szájáig él. Ez az ár a normálishoz képest kb. tízszeres drágulást jelentett. A kevésbé értékes árpából háromszor annyit lehetett kapni egy dénárért. Az olaj és a bor luxuscikkek. A csapás tehát a legszélesebb néprétegek eledelét, a búzát és az árpát érinti. De a gazdagok sem érezhetik magukat biztonságban, ha a nép széles rétegei éheznek.

A negyedik fakó ló és rajta a halál és az alvilág letarolják, amit az első három meghagyott. A háborúval és az éhséggel együtt járnak a járványok. Az előző történelmi korok réme a pestis, a döghalál, amelyet a temetetlen hullák tetemei terjesztettek, és a háború után legyengült emberek közt szedte áldozatait.

A négy ló, színével együtt emlékeztet a Zak 1:1–7; 6:1–8 víziójára. Ott négy szekeret lát a próféta, amelyikbe különböző színű lovak vannak fogva és a négy égtáj felé igyekeznek, hogy elvigyék Isten parancsát. Itt a négy ló külön külön járja be a földet.

Az apokaliptikus hagyományban (vö. Mk 13) megvan az utolsó idők csapásainak a sorrendje: háborúk, általános kháosz, éhség, pestis, hívők üldözése, az ég és a föld megrendülése. A háborúk, a kháosz, az éhség és a pestis bekövetkezett. A következő képben már a mártír-egyházzal találkozunk.

6, 1—8, 6-ban Szt. János látja a lepecsételt könyv hét pecsétjének megnyitását és megismeri Isten terveit, melyek nemsokára meg fognak valósulni: az evangéliumnak diadalmas elterjedését a földön, és azoknak a csapásoknak előkészítését az égben, amelyek a hét angyal harsonájának szavára (8, 6—10, 18.) a bűnös földet sujtani fogják. Megjegyzendő, hogy az egyes pecsétek logikai mozzanatok és nem jelentik a világtörténelemnek meghatározott korszakait vagy eseményeit.

1—2. Az első pecsét megnyitása. Jöjj és lásd szavakat a latin fordítás és több görög kézirat szerint az. egyik élőlény (4. 6.) a prófétához intézi; a jobb görög kéziratokban azonban csak "Jöjj el" olvasható: az élőlény a 2. versben megjelenő lovast hívja. Ugyanígy a 3. 5. és 7. versben is. A jelenés Zak. 1, 8—11. és 6, 1—7-re emlékeztet. A fehér lovon ülő lovas a régi magyarázók szerint maga az Isten győzelmes Igéje (19, 11—13.); más (kevésbbé valószínű) magyarázat szerint a győzelmes zsarnokság. Legvalószínűbb, hogy ez a jelkép az evangéliumnak diadalmas elterjedését állítja elénk, az apostoli kortól a világ végéig. A kézíj az evangélium ellenállhatatlan erejét jelenti; a korona a folytonos győzelmeket: az egyes nemzetek és emberek belépését Isten egyházába. Míg a többi lovas egyelőre még nem lép a cselekvés terére (1. alább), a fehér lovon ülő lovas által jelképezett evangélium már ekkor kivonul, hogy győzzön : az evangéliumot az egyház kezdete óta hirdetni kellett minden teremtménynek. (Máté 28, 19. Márk. 16, 15.) Szt. János tehát itt. a múltba helyezkedik vissza, mert a Jelenések könyvének korában a keresztény vallás már el volt terjedve a Földközi-tengernek egész környékén és Kisázsiában.

3—4. A második pecsét megnyitására vörös lovon előlép a háborúkat jelképező lovas. Kijőve, talán áz Úr trónja előtt elterülő üvegtengerből. (4, 6.) Á második lovas, úgy mint az utána jövők, egyelőre még nem indulnak földi útjukra.

5—6. A harmadik pecsét megnyitása: fekete lovon jő az éhinséget jelképező lovas. Egy font gabona nem egészen két liternek felel meg; egy tízes (dénár) a munkás napibére volt, (V. ö. Máté 20, 2.) — A 6. versben említett árak roppant nagyok az akkori rendes árakhoz képest. A bort és az olajat ne bántsd : talán célzás Titus rendeletére Jeruzsálemnek 70. évi ostroma idején hogy a római sereg kímélje meg a szőlőket és az olajfákat. Mások egy Domitianus császár idejében kiadott rendeletre látnak célzást, mely a római birodalom szőlőinek felerészben való kiirtását követelte, s amely főleg Kisázsiában nagy zavargásokat idézett elő.

7—8. A negyedik pecsét megnyitására halvány (görög: «zöldes») színű lovon jő a döghalált jelképező lovas. A föld négy része fölött, a görög szerint: «a föld negyed részé fölött». A negyedrész Isten irgalmát jellemzi a büntetésben is, mely nem sújtja egyszerre az egész bűnös világot, hanem a gonoszoknak időt enged a megtérésre. A halált és az alvilágot a szent szerző együtt említi 1, 18 ; 20, 13. 14-ben is. Az ószövetség prófétái rendesen szintén együtt említik a háborút, éhínséget és dögvészt, mint Istennek legnagyobb földi büntetéseit. — A 8. vers utolsó része összefoglalja a hármas csapás borzalmait. A föld vadállatai az elnéptelenedett vidékeket lepik el.

A Kr. u. I. század története számos nagy háborúról, éhínségről, döghalálról és elemi csapásról tud (melyek a világtörténelem folyamán minduntalan meg-megismétlődtek), miközben az evangélium egyre folytatta és folytatja diadalmas útját minden akadályon keresztül.

Péter! Félreértesz! Olvasd el pl a második trombitaszót (...tengerbe...) majd a második csapást (...tengerbe...) a harmadik trombitaszót (...folyóvizeknek...) majd a harmadik csapást (...folyóvizekbe...), a negyedik trombitaszót (...nap...) majd a negyedik csapást (...nap...) stb. Mindkét vázlatpróféciában ugyan azt a jelképrendszert használta!

Kedves katolikus hozzászóló!

Köszönjük a fáradozásodat, hogy írtál nekünk felvilágosítani akarván, de engedd meg, hogy vitatkozni merészeljek Veled!

Historicista nem egyenlő antikatolikussal, mellesleg a Te értelmezésed is historicista.

Mimódon mondod helyesnek az egyházad értelmezését? Hiszen értelmezésedbe megannyi kisujjból kirázott magyarázatot találni, "a költő arra gondolt" magyarázattal...

Azt írod, hogy "A fehér ló lovasa Isten győzelmes Igéjének...vagyis az evangéliumnak diadalmas elterjedését jelképezi az apostoli kortól a világ végéit." Majd "Az első fehér lovon ül. Nyíl a fegyvere, ami a keleti királyok szimbóluma." Most mi van? Hogy jött ide az első magyarázatodhoz a keleti királyok?

A fekete lóval kapcsolatban írod: "talán célzás Titus rendeletére " majd egy sorral lejjebb: "Mások egy Domitianus császár idejében kiadott rendeletre látnak célzást..." Te azt mondtad az elején, hogy: "Lássuk helyette a helyeset:" Melyik is a helyes?

Ezzel kapcsolatban írtad még: "A harmadik csapás a fekete lóval ábrázolt drágaság, éhínség, mely minden háború következménye. Isten irgalmából nem terjed ki mindenre a drágaság, így az olajra és borra sem." Először is: sem most sem régebben nem volt létszükséglet sem az olaj, sem a bor, így ha ez nem drága, akkor ez nem Isten kegyelme, hanem Isten vicce...

Krisztust biztos nagyon izgatja, hogy kinek mennyi pénze van, hiszen neki sok volt? Egy petákja sem volt, sőt azt mondta, hogy akinek van, az ossza szét a szegények között.

Mi a búza meg az árpa, ami drága, nehezen hozzáférhető? Mag.

Lukács 8,11:"...A mag az Isten beszéde."

Mi készűl a búzából és az árpából? Kenyér.

János 6,35: "Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha."

Máté 26,26: "Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem."

Drága volt Isten igéje, éheztek az emberek Krisztus tanításaira. Hihetetlen nagy áldás, hogy a Biblia és Krisztus evangéliuma minden családban ott lehet saját nyelvén és nem latinul. Nem volt ez mindig így!

Máté 24,14: "És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég."

A hét pecsétből a négy lovas egyértelmű folyamatot mutat, és nem össze vissza ebből egy kicsit, abból egy kicsit. Olyat mutat, ami először szép tiszta fehér volt, aztán üldözték, vagy ő üldözött, majd nagy-nagy hiányérzete volt, éhezett (nem biztos, hogy ennivalót) majd annyi volt neki...

Jel 3,1: "Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz, és halott vagy."

Magyarázatod ha meg nem sértelek, nem túl megalapozott, csak tipposzlop. Természetesen az igazság nem lehet nálam, mert Krisztus az út az igazság és az élet.

De megannyiszor mondotta: akinek füle van a halláshoz, hallja.

Remélem senkit sem sértettem meg, nem célom, hogy megbántsak bárkit, vagy játszam az eszemet. De szeretném, ha mindig mindent megvizsgálnánk, amit felekezetek, egyházak tanítanak, mert nem biztos, hogy amit sokan mondanak, az jó is, vagy amit 1000 éve csinálnak, vagy legrosszabb esetben tanítanak is, az rendben van.

Sziasztok! Békesség nektek!

A Jelenésekben egyik kép a másikba ömlik. Az előző Isten-ábrázolásokban már láttuk ezt a módszert. Most, amikor a szerző a földi események belső valóságát írja le, összevegyíti a mitikus jelképeket, a profetikus utalásokat és az ezeknek megfelelő történelmi eseményekre való célzásokat. A négy lovas a háborúk szaggatta területen élő népek nagyon is valóságos tapasztalataira céloz, a háborúk és a megszálló seregek katasztrófájára. A fehér ló és az íj a Róma által gyűlölt, keleti ellenségek, a pártusok kedvenc fegyvere volt. Később Isten hangja felszólítja a pártusokat, hogy jöjjenek el az Eufrátesz túlsó partjáról, és kezdjék meg Róma lerombolását (9,13-21). A látomás megjósolja, hogy a pártusok támadásai fogják előidézni Róma összeomlását. A várakozásnak valóságos alapja volt, mivel Róma Kr. u. 62-ben vereséget szenvedett Pártiától. Nem Pártia lett az a nemzet, amely kifosztotta Rómát, de Róma végül is a határain dúló ellenségeivel vívott háborúkban esett el.

A lovasok megjelenítése szintén a prófétákat idézi. Zak 1,8-15; 6,1-8 különböző színű lovakon ülő lovagokat ábrázol, akiket azért sorakoztattak fel a földön, hogy megbüntessék azokat, akik Isten népét elnyomják. Az első látomások háborús borzalmai épp ráillenek a régió konfliktusos időszakaira. Kr. u. 79-ben kitört a Vezúv, amelyet Rómában pusztító tűz és járványok, Kis-Ázsiában pedig éhínség követett.

A próféták a háború borzalmait, az éhséget, a járványt és a vadállatokat Isten fenyítéseként értelmezték. Ez 5,12-17-ben Isten szörnyű átkot mond ki, ez képezi a szakasz alapját. Ezékielben a nép egyharmadát járványok és éhínség fogja elpusztítani; egyharmada háborúban veszíti életét, és a megmaradó harmad száműzetésben szóratik szét. Lehet, hogy azért, mert még oly sok csapás sújtja a földet, a Jelenések szerint az Ezékiel-átok egyik változataként a föld egynegyede elpusztul. A harmadik lovas a háború megtévesztő gazdasági hatását mutatja be, amely éhezéshez vezet. A negyedik lovas a járvány okozta halált képviseli. A lovasok csapásai a profetikus képek beillesztésével közvetlenül a környék életében megszokott tapasztalatokra vonatkoznak.