Egy jószívű ember, aki ateista (kellő bizonyítékok hiánya miatt nem hisz) mondjuk téved és van mennyország. Beléphet-e?

Amennyire én ismerem a (katolikus) vallásosok álláspontját, nem.

Végülis az első három parancsolatot rendszeresen "bűn"bánat nélkül szegik meg.

És ez a többi keresztény irányzatban is megtalálható, így nyilván szerintük sem.

Ezt leszámítva is sokmindenben máshogy él egy nem hívő, mint egy (mélyen) hívő.

Tehát, ha véletlenül téved, akkor nem hiném, hogy bebocsátást nyerne.

Szerintem igen. Mert van rossz ember aki vallásos, megölt több embert életébe, nem jut a mennybe mert hisz Istenben.

Viszont aki jószívű és egész életében jót tett mindenkiért ő megérdemelné, utána már úgy is elhinné:D

Ez a kereszténység egyik dilemmája az ellentmondásosság miatt.

Mert ha egy ember csupán a tettei alapján is üdvözülhet, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy ki miben hisz, a szív jósága a lényeg, és nem az, hogy Istent mond-e vagy Visnu-t.Elvileg az Isten maga a szeretet, és aki szeret az megbocsát, tehát ez a logikus válasz.

Ugyanakkor a Biblia azt is mondja, hogy csak az juthat a Mennyországba, aki keresztény, vagy legalábbis Jézus követője. De akkor a hitet máris a szeretet fölé emelték, és akkor mi lesz azzal, hogy a szeretet mindenek fölött való?

Vagy még az ember is képes megbocsátásra, csak az Isten nem? :)

Aki megöl több embert, nem biztos, hogy nem jut a mennybe. Nincs kizárva, mert nem követte el a lélek káromlása elleni bűnt. Isten a szívet nézi, mi van benne. Tehát elvileg, mivel van megbocsátás, így a gyilkos bűnei is megbocsáthatóak.

És mivel egy ateista sajnos könnyen elkövetheti:

"Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embernek. De a Lélek károm-

lása nem bocsáttatik meg az embereknek." Máté 12,31

De jelen esetben egy jószívű emberben a Szentlélek munkálkodik, csak nem ismeri el.

A szeretet elérése a hit és remény által lehet igazán nagyfokúan. A szeretetben több szint van, valaki általában megreked egy alsóbb szinten, mivel nincs hite. Hidd el nekem a szeretet fejleszthető!

Úgyhogy nincs ebben semmi ellentmondás.

Szia!

Szomorú lenne, ha mi dönthetnénk el, hogy ki mehet a mennybe és ki nem. A Biblia bizonyságot tesz róla, hogy Isten igazságos, és minden emberért megküzd, hogy üdvözíteni tudja. Az igazi kérdés az, hogy az ember mit válaszol a felkínált kegyelemre. A jószívű ember élni fog ezzel a kegyelemmel, és Isten üdvözíteni fogja.

Üdv. Péter

ahhoz előbb a mennyet kellene definiálni.

ha azt nevezzük mennynek, amikor Isten kegyelmet megkapjuk, vagyis átitat minket az Ő teljessége és nyugalma, akkor már mindenki most a mennyben van, csupán nem veszi észre, mert elfedi azt valamiféle megkreált illúzió.

ha a mennyet annak a helynek tartjuk, ahol Isten van, és a jó emberek, a teljes nyugalom és béke állapotában, akkor az összes ember megfordul a mennybe nap, mint nap, de öntudatlanul...mély alváskor.

A halál utáni állapotokról most nem beszélnék.

Szóval én azt mondom neked, hogy a jószívű ateistát, akiről a kérdésed szól, nem sok választja el attól, hogy észrevegye, már a mennyben van. Mert ha jól tudom Istennek a jellem számít, és aki nagyon jó jellem, az már nem lehet "messze a mennyországtól". :)

ui.: egyébként Péterrel egyetértek, Isten igazságos, és mindenki megkapja a lehetőséget arra, hogy bejutást nyerjen úgymond.

üdv

26/F

LastOne.Left

Gatata 2.16.Tudván azt,hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből,hanem a Jézus Krisztusban való hit által,mi is Krisztus Jézusban hittünk,hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből,és nem a törvény cselekedeteiből,mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.

efézus 2.8.Mert kegyelemből tartattatok meg hit által,és ez nem tőletek van,Isten ajándéka ez.

2.9. Nem cselekedetekből,hogy senki ne kérkedjék.

Róma 10.9-10.Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról,és szívedben hiszed,hogy az isten feltámasztotta Őt a halálból,megtartatol.Mert szívvel hiszünk az igazságra,szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre

Ezek szerint (és szinte az egész galata és róma levél erről szól) hiába csinál egy ember jó dolgokat ha nem HISZ ,mégpedig nem akármiben és akárhogy,hanem a biblia megmondja hogy miben higgyünk,akkor nem üdvözül.

.

(Kellő bizonyítékok hiányában nem hisz.)

Zsidó 11.1.A HIT pedig a REMÉNYLETT dolgok valósága és a NEM LÁTOTT dolgokról való meggyőződés.

11.3.Hit által értjük meg,hogy a világ Isten beszéde által teremtetett,hogy ami látható a láthatatlanból állott elő.

Zsidó 11.6.Hit nélkül pedig LEHETETLEN Istennek tetszeni,mert aki Isten elé járul,HINNIE KELL (nem akármit,Hanem) hogy Ő létezik,és megjutalmazza azokat,akik ŐT KERESIK.

Tehát a hit nem a bizonyítékok miatt születik meg a szívben,hanem a róma 10.17.szerint isten igéjének a hallásából.Amit lát valaki miért reméli is azt?

Ez Isten beszéde,tehát BÁRKI üdvözülhet,aki hisz.

PEACE

Ha a "kellő bizonyítékok hiánya" alatt azt érted, hogy még nem találkozott velük, mert nem volt rá lehetősége, hogy megismerje, nem találkozott olyan emberrel, aki segített volna ebben, akkor természetesen a saját hibáján kívül nem ismerhette meg az igazságot Istenről. ("lesz feltámadásuk mind az igazaknak, mind az igazságtalanoknak")

De ha ez alatt azt érted, hogy nincs, egyszerűen nem áll rendelkezésre sehol a világon "kellő bizonyíték" Isten megismeréséhez, akkor azt kell mondjam nincs igazad!

Tehát a valódi bizonyítékok szándékos, tudatos és végleges elutasítása Isten szent szellemét sérti meg, amire a Biblia szerint nincs bocsánat. Az önhibánkon kívüli tudatlanság más kategória, de természetesen Isten fogja az egyéneket elbírálni, erről mi feleslegesen fantáziálunk.

Ha valaki hindunak születik, teljesen természetesnek veszi, hogy Visnuban, Brahmában és Sívában hisz, mindemellett a reinkarnációban. Akkor is, ha közben megismerkedik a keresztény vallással és annak tanaival.

A hit nem hasraütéses dolog, egy hindu nem fogja azt mondani, hogy igen, én Krisztust követem, mert az igaz - ugyanis éppúgy megtalálja az igazságot a maga vallásában. Ha az életben szerencse éri, azt a saját isteneinek tulajdonítja, ha baj éri, úgy gondolja, hogy az istenei jogosan "büntetik", akármi történik, mindenben a saját isteneit fogja látni.

Mert a hit egyszerűen tapasztalatokból áll. Anélkül vakhit és semmi más, birka módon való követése a hallottaknak. Csakhogy igen - 7 milliárd ember 7 milliárd féleképp tapasztalhatja a dolgokat.

A spanyol gyermek azt mondja, hogy az ég azul, az angol azt, hogy blue, a magyar pedig, hogy kék. Lényegében mind igaz, és hiába próbálod megmagyarázni annak a spanyolnak, hogy az ég nem azul, hanem kék - maga azt tapasztalta, hogy igenis azul. Külső szemlélő látja, hogy mind ugyanaz.

De mivel a hitre nincs bizonyíték - ezért hit -, csak a tapasztalások fogják kialakítani a meggyőződést. És lehet mondani, hogy a gonosz, csúnya Sátán műve az összes "pogány" vallás, attól még teljesen logikus, hogy ha valaki azt tapasztalja, akkor abban hisz. Ezt Isten aligha vetheti az emberek szemére, ahogy én sem kérhetem számon egy spanyolon, hogy neki miért azul az ég?

Csak a keresztények szeretik azt hinni, hogy olyan elképesztően természetes mindenkinek, hogy a Bibliát kövessék. Hát nem. Épp olyan ez, mintha őket akarnák révenni, hogy hinduk legyenek.