Miről szól (röviden) Mózes 1 37-50?

József (37. 39–50. f.). [szerkesztés]

Jákob Józsefet szereti a legjobban gyermekei közül. Kivételezik vele, József pedig beárulja testvéreinek hibáit, akik emiatt gyűlölik őt. József két álmot lát, amelyekből világosan kitűnik, hogy uralkodni fog testvérei felett s ezt elmondja nekik, ezért még jobban meggyűlölik. Egy alkalommal Jákob leküldi Józsefet a nyájat legeltető testvéreihez. Bátyjai, akik most megfelelőnek látják az alkalmat öccsük elveszítésére, először meg akarják ölni, de Ruben tanácsára elállnak a gyilkosságtól és egy üres ciszternába dobják. Ruben valódi szándéka az, hogy később kimenti öccsét. Végül úgy határoznak – Juda tanácsára, aki szintén kerülni akarja a gyilkosságot - , hogy az Egyiptomba haladó izmaelita (másik hagyomány szerint midiánita) kereskedőknek rabszolgának eladják. A később visszatérő Ruben már nem találja öccsét a ciszternában. Testvére, József köntösét állat vérébe mártva Jákobhoz küldik, s ezzel megtévesztik, hogy a fiút állat tépte szét.

A midiániták eladják Józsefet Potifárnak, a fáraó hivatalnokának (37. f.). Egyiptomban Józsefet mindenben Isten segítsége kíséri. Potifár háza élére kerül, aki megbízik benne és vagyona kezelőjévé teszi. Potifár felesége el akarja őt csábítani, de József ellenáll, ezért az asszony álnokul csábítással vádolja, mire börtönbe kerül. Isten azonban itt is Józseffel van, s a börtönfelügyelő jóindulatába fogadja (39. f.). Nem sokkal ezután a fáraó börtönbe veti sütőmesterét és pohárnokát, ahol mindketten álmot látnak. József megfejti álmukat, amely szerint a sütőmestert kivégzik, a pohárnok pedig visszakerül méltóságába. Az események beigazolják József szavait (40. f.).

A fáraó egy alkalommal két álmot lát: a Nílus mellett hét kövér tehén legelészik, amelyeket a folyóból kijövő hét sovány tehén felfal. Ezután hét szép kalász nő, amelyeket hét száraz kalász elnyel. Álmát Egyiptom bölcsei nem tudják megfejteni. Előhozatják Józsefet a börtönből, aki megfejti a fáraó álmát: hét gazdag, termésben bő esztendő jön, amelyeket hét ínséges esztendő követ, ezért a hét bő esztendőben kellő mennyiségű gabonát kell elraktározni a szűkös évekre. A fáraó kitünteti Józsefet, Egyiptom élére állítja. József Egyiptomban megházasodik, és két fia születik: Manasszé és Efraim. A termékeny és ínséges esztendők bekövetkeznek, nemcsak Egyiptomban, hanem Kánaánban is, Egyiptom azonban nem szenved hiányt az előre begyűjtött gabona miatt (41. f.).

A Kánaánban kitört éhínség miatt Jákob Egyiptomba küldi tíz fiát gabonáért, csak Benjamint, József öccsét nem engedi. József felismeri testvéreit, ők azonban nem ismerik fel őt, és leborulnak előtte, mint a fáraó képviselője előtt. József álma beteljesedett. Mielőtt felfedné kilétét, előbb próbára teszi őket, kémkedéssel vádolja meg testvéreit és ennek megfelelően bánik velük. Amikor bátyjai elmondják, hogy egy közülük otthon maradt, József Simeont Egyiptomban tartja. A többiek hazamehetnek, de hozzák el otthon maradt legfiatalabb öccsüket és akkor elhiszi, hogy igaz emberek. A testvérek ennek hallatára egymás között tanakodva elismerik bűnösségüket József elveszítésében. Hazaérve elbeszélik Jákobnak a történteket, aki azonban nem hajlandó Benjámint velük elengedni (42. f.).

Az éhínség ismét Egyiptomba kényszeríti Jákob fiait gabonát vásárolni. Miután Juda személyes biztosítékot vállal, Jákob hajlandó velük elengedni Benjámint. Egyiptomba érve ismét Józseffel találkoznak, aki szabadon engedi Simeont, és testvéreivel közös lakomát rendez (43. f.). József még nem fedi fel kilétét, hanem még egyszer próbára teszi őket. Titokban Benjámin gabonás zsákjába rejti ezüst poharát, s amikor Jákob fiai eltávoznak, József visszahozatja és lopással vádolja őket: akinek a zsákjában az ezüst poharat megtalálják, rabszolga marad Egyiptomban. Mivel a pohár Benjáminnál volt, Juda könyörög Józsefhez atyjáért, akit Benjámin elvesztése sírba vinne, és magát ajánlja fel rabszolgának Benjámin helyett (44. f.). Ennek hallatára József felfedi kilétét. Nem vádolja testvéreit: Isten az ő bűnüket használta fel arra, hogy megmentse Jákob házanépét. Nem testvérei küldték, Isten vezette őt Egyiptomba. Jákobbal együtt idehívja őket, hogy ellátásukról gondoskodjon. József bőséges ajándékokkal Kánaánba küldi testvéreit atyjukért, aki kész Egyiptomba menni, hogy még egyszer lássa kedves fiát (45. f.).

Jákob Egyiptomba menet Beersebában áldozatot mutat be, Isten pedig látomásban segítségéről biztosítja. József atyja elé megy Gósenbe, majd a fáraó is fogadja Jákobot fiaival együtt. Az izraeliták Gósen földjén, Ramzesz vidékén telepednek le (46,1-47,12). A hosszú ínséges esztendők alatt, a gabona fejében József Egyiptom egész lakosságát a fáraó rabszolgájává teszi (47,13-26).

Halálához közeledvén, Jákob megesketi Józsefet, hogy halála után Kánaán földjén, atyái sírboltjában temeti el őt (47,27-31). Ezután Jákob adoptálja Manasszét és Efraimot, József két fiát, és megáldja őket (48. f.). Jákob összehívja fiait és rövid jövendölésekben szól az egyes izraelita törzsekről, akiket ott álló ősatyáik képviselnek, majd megáldja őket. Parancsot ad, hogy ősei sírjába temessék el, ha majd meghal (49. f.). Jákob fiai végrehajtják atyjuk temetésre vonatkozó utasításait. A temetés után József ismét jóakaratáról biztosítja a még mindig bosszútól tartó testvéreit. József 110 évig él. Megesketi Izrael fiait, hogy ha visszatérnek Kánaánba, magukkal viszik csontjait. A Genezis József halálával végződik (50. f.).

wikipédia